World of Witchers ― and other nightmares
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Hirdetőtábla
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (13 fő) Vas. Szept. 09 2018, 00:22-kor volt itt.
Latest topics

by Ríviai Geralt
Yesterday at 22:44


by Yorick Driaga
Yesterday at 22:00


by Faithel Jieh
Szer. Nov. 14 2018, 21:08


by Ríviai Geralt
Szer. Nov. 14 2018, 12:20


by Ríviai Geralt
Vas. Nov. 11 2018, 12:55


by Ríviai Geralt
Szomb. Nov. 10 2018, 14:04


by Ciri
Pént. Nov. 09 2018, 22:09


by Vengerbergi Yennefer
Szer. Nov. 07 2018, 12:25

Tagjaink

Share | 
 

 Cenra & Cenro

Go down 
SzerzőÜzenet
Cenro

avatar

Hozzászólások száma :
10
Reagok száma :
8
Join date :
2018. Sep. 14.
Tartózkodási hely :
Brokilon

TémanyitásTárgy: Cenra & Cenro   Csüt. Szept. 20 2018, 18:20

To: Cenra
Lihegve vánszorgok az erdőben, nem állhatok meg, de víz és étel nélkül nem húzom sokáig. Most először vettem a bátorságot és elszöktem és ahogy sejtettem utánam jöttek. Próbálom elkerülni a városokat, nem tudom kik lakják, vagy hol vagyok. Végig csak az erdőt követtem és mivel nem merek más hova menni így csak a fák vonásait látom, néha meghallom az engem üldöző emberek hangjait, de a fáradtság kikészít és egyre jobban fogy az erőm. Ők is fáradnak és egyre többen maradnak le, de mivel több éve ott voltam náluk túl sokat tudom, így élve, vagy holtan kellek nekik.
Fáradtan esek össze egy fa alatt és láncaim csörgése megtöri az erdő hangját. Kifújom a levegőt és a sebemből tovább folyik a vér, mely befesti a füvet. Nem sajnáltak. Szökésemkor eltalált egy nyílvessző és csak egy apró pihenőnél tudtam csak kihúzni magamból. Lehet, hogy hiba volt, de most nem akadályoz a mozgásban.
Minél tovább fekszem annál jobban fáradok és annál lehetetlenebb, hogy felálljak. Lepörög előttem az egész életem. Az a sok szenvedés, az a sok seb. Minél jobban visszatekintek annál jobban látom, hogy nem tettem semmit. Csak tűrtem és azt vártam, hogy, majd valaki tesz valamit. De ez nem így van. Csak most értem el valamit. Most mikor az utolsó lélegzeteimet veszem. Elértem, hogy nem egy koszos cellában halok meg, ha nem az erdőben, ami állítólag a tündék területe.
Lassan lehunyom a szemeimet és még egyszer nagyot szívok a levegőből. Sokkal másabb. És ennek örülök. Örülök, hogy utoljára megérinthettem a füvet és az erdő illatát élvezhetem még. Lassan elveszítem a fájdalom érzettet. Nem tudom mi történik körülöttem, de már nem érzek semmit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenra'aen Mevunni

avatar

Hozzászólások száma :
24
Reagok száma :
17
Join date :
2018. Sep. 11.
Tartózkodási hely :
Novigrad

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Csüt. Szept. 20 2018, 19:25



Íj & Virág @
Néha elgondolkodom, hogy mi lenne, ha elhagynám a várost, és elindulnék, felfedezni a világot. Hiszen keveset láttam belőle, csak elsiettem idáig, szemem szinte zárva tartva, és azóta is itt vagyok. De hogy pontosan mi is vesz körbe... Arról fogalmam sincs. A legmesszebbre eleddig csak a város melletti erdőbe mentem. Ahogy ma reggel is. Néha-néha kijárok ide a lovakkal, hogy ők is többet lássanak a környezetükből, mint a legelőt és a várost. Azonban a mai reggel szokatlan volt. Más volt.
Az erdő felbolydult. Alig hagytam el a határát, a madarak félelmét, csendjét éreztem, és valahogy az is végig borzongatta a hátam, ahogy az erdő fái között végig járt a szél. Minden érzékem azt súgta, hogy valami nincs rendben. És akkor meghallottam egy apró csörrenést. Nagyon rövid volt a hang és halk, de tudtam, hogy mi az. Jó magam is hordtam ilyen terheket: láncokat magamon. Nem vagyok harcos, de a ló, amin ülök, zömök és erős. Egy rúgása messzire repíthet egy embert, ha nem vigyáz. Minden esetre reméltem, hogy nem banditák vannak a közelben. Ügetve haladtam előre, éles szemeim a fákat fürkészték. Alig vettem észre, de feltűnt. Egy hófehér kéz az egyik fa tövében, csuklóján bilincs. Egy éles irányváltás és már ott is voltam. Egy tünde. Leugrottam a nyeregből és azonnal letérdeltem hozzá. Meleg volt a talaj a vérétől. Két kezembe fogtam arcát és magam felé emeltem. Félig, vagy talán teljesen eszméletlen volt. Egyik tenyeremmel arca alá tartottam, másik kezem orra és szája elé tettem. Még lélegzik, de gyengén. Bőre hideg és sápadt. Sok vért veszített.
- Kérlek, ne mellettem halj meg... - suttogom aggodalmasan és finoman visszaeresztve a nő fejét a fa kiálló gyökerére. Természetellenes hangokat hallok. Felkapom a fejem és körbe nézek. Ha felemelem, gyorsnak kell lennem. Bárkitől is szökött meg, még keresi. A láncokat itt nem tudom levenni, ahogy a sebét sem ellátni. Előbbiek hangosan fognak csöngeni, s a lovon még jobban, egyenesen magunkhoz vezetve az üldözőt. De ha azoknak nincs lova, akkor nem lesz gond. De nem hiszem, remélem, hogy nincs lovuk. Úgy csak utolérték volna őt... Egyetlen paranccsal lefektetem a lovat. Így könnyebb feltenni a nőt a hátára, bár még így is nehéz megemelnem. A láncok csörögnek, de végül csak keresztbe rakom a nyergen. Ezután gyorsan felpattanok a lóra és kétszer nyelvemmel csettintve állítom fel. Ezután természetesen vágtára ösztönözve őt sietek a lánnyal a város felé. Ruhájánál fogva tartom a lovon félkézzel, másik kezemmel a ló sörényét fogom, mert a kantár most túl hosszú és amúgy is ráfektettem a lányt véletlen. Néha azért hátra pillantok, remélve, hogy nem jár senki a nyomomban.



P.S.:Remélem tetszikMood: Faith


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenro

avatar

Hozzászólások száma :
10
Reagok száma :
8
Join date :
2018. Sep. 14.
Tartózkodási hely :
Brokilon

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Vas. Szept. 23 2018, 17:08

To: Cenra

Sötét van és hideg. Nehéz a lélegzés, nem érzem magam alatt a talajt. Meghaltam volna? Nem, még élek. Tudom, hogy még itt vagyok ezen az oldalon, hiszen érzek. Érzem valakinek az érintését, a fájdalmat, ami a sebemből árad, érzem a levegő keringését. Fáradt vagyok. Nem tudom kinyitni a szemem. Belegondolva nem is akarom. Belefáradtam már abba, hogy csak tűrök, belefáradtam mindenbe, az életbe is. Végül is milyen élet az, amit a rabszolgák élnek? Egyszer már eljátszottam ez a cellában. Hogy nem akarok felkelni és inkább feladom, de nem tettem meg. Nem, mert nem akartam abban a vasketrecben feladni. Feladni... Épp erre készülök most is. Feladni mindent, mert meguntam, hogy arra kényszerülők, hogy fogadjam el azt, hogy egy senki vagyok, se jövővel, se múlttal.
Lassan fellángol bennem a tudat, hogy én nem akarok meghalni. Élni akarok. Tudni akarom, honnan származom és, hogy hol tudnék élni. Nem akarok többé láncokat hordani, nem akarom az életem leélni olyan sebekkel, amiket azoktól kaptam akiket szolgáltam.
Enyhén megéreztem egy illatot, egy lónak az illatát. Valaki rám talált és elvisz. Ahogy a ló halad és rázkódom a sebem egyre jobban fáj. Legalább tudom,hogy még nem állok olyan közel a halálhoz. Erőt veszek magamon és egy kicsit kinyitom a szemem. Nagyon nem látom, hogy ki visz és hova. Egyedül a lovat láttam és a sörénye színét. Fáradt voltam így nem tudtam sokáig nyitva hagyni a szemem és elájultam.
Mikor felébredtem a széna érintése simogatta kezem. Nehezen kinyitottam a szemem és körülnéztem. Egy fa épület és a szénából ítélve egy istállóra gondolnék. Lassan megmozgatom magam és felülök. Lovak hangját hallom kintről és némileg ki is láttam. Bevallom tévedtem és egy karám volt ahol az említett épület volt. Szokatlan volt nekem ez az egész és ebből tudtam, hogy vagy olyan ember talált rám aki nem tudja ki vagyok, vagy valaki más.
Lassan felkeltem mit sem törődve sebemmel és kimentem a friss levegőre. Körülnéztem és semmi nem volt ismerős egyedül az erdő egy része. Tehát a tudtom nélkül egy város közelében voltam csak mivel nem akartam sem magamnak, se másnak gondot okozni így minden várost próbáltam elkerülni, amennyit csak tudtam. De mi van az üldözőimmel? Feladták volna, vagy meghaltak? Nem tudom, de mivel egy ismeretlen városban voltam választhattam: Elmegyek és tovább gyalogolva, majd lesz valami, vagy kockáztatók és megvárom "megmentőmet" és megtudhatok párdolgot.
Végül inkább az ismeretlent választottam és elmerültem a lovakat nézve. Szemeim sorban a különböző paripákat nézték, akaratlanul is azon gondolkodva, hogy melyik milyen lehet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenra'aen Mevunni

avatar

Hozzászólások száma :
24
Reagok száma :
17
Join date :
2018. Sep. 11.
Tartózkodási hely :
Novigrad

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Vas. Szept. 23 2018, 18:08



Íj & Virág @
Vágtával hamar elérünk a többi lóhoz, és a karámhoz. Szoktak itt gyerekek játszani, farmerek sétálni, katonák járőrözni, vándorok és karavánok elhaladni, emiatt aggodalmasan néztem újra és újra körbe, de szerencsémre nem volt a környéken senki. Leugrottam a nyeregből, bevezettem a lovat az óvóhelyként működő kis épületbe. A finoman lehúztam a nyeregről a lányt, és a karjai alá nyúlva tartottam, helyeztem a szalmára. A vért gyorsan letöröltem a lóról, hogy ne száradjon rá, bár barna szőrén nem nagyon látszódik szerencsére. A sarokba húztam az ájultat, és betakartam szalmával, hogy ne vegyék észre, ha valaki benéz. Ezután lendületesen felugrottam a lóra ismét, elhagytam vele a helyet, be siettem a városba. Egyenesen egy herbalistához mentem, gyorsan vettem mindent, ami kellhet a seb ellátásához, majd szinte fejvesztve mentem vissza az idegen lányhoz. Reméltem, hogy nem lesz halott, mire visszaérek. Szerencsémre, nem volt az. Amit tudtam, megtettem az ő érdekében. Lemostam a sebet, majd sót tettem rá, aztán valamiféle algát adott a nő, hogy ez jó lesz. Átkötöttem, hogy mindezek rajta is maradjanak, aztán elmentem a közeli kúthoz. Merítettem vizet, megmostam benne a kezem. Kiöntöttem a fűre a vödör vizet, majd húztam újat és elvittem, hogy a lovak itatójába öntsem. Három kört mentem, mire végre teljesen megtöltöttem, addigra már az egész ménes ide ügetett. Ezután kezdtem el csutakolni azt a barnát, akivel elhoztam a lányt. Nem maradhatott rajta nyom. Szinte száz százalék, hogy valaki keresni fogja. Éppen végeztem vele, amikor megkordult a gyomrom. Visszasétáltam a lányhoz, letérdelve megnéztem, milyen állapotban van. Szerencsére még mindig él. Szerintem ezen az éjszakán fog múlni, hogy túl éli-e. Betakartam szalmával ismét, aztán vissza kellett vezetnem a lovakat a városba. Egy vastag pléddel sétáltam vissza este, és étellel a szatyromban. Oda érve még mindig eszméletlen volt. Nem csoda, a halál szélén állt. Betakartam, és éjszaka azon ügyeskedtem, hogy a kezén lévő bilincsektől megszabaduljak. Nem megy. Ehhez nagyobb erő, vagy kulcs kell. Épp csak a láncok szemeit tudtam lefeszíteni róla, legalább csörögni nem fog. Az éjszakát vele töltöttem, és vártam. Néha elaludtam, de alapjáraton túlságosan féltem, hogy meghal, így nem rántott magához teljesen a sötétség. Éjjel kötést cseréltem még rajta, ha kellett, meg olyan algát is. A hajnali napsugarakat látva kénytelen voltam felkelni és elindulni a lovakért. A napi teendőkkel nem maradhatok el. Túl feltűnő lenne. A városban úgy tűnt, nem tudnak a nőről, és nem is kereste senki. Legalább is feltűnően. Ez persze nem jelent semmit. Gyanús alakok mindig is voltak az utcákon...
Talán dél volt már, mikor a karám szélén ülve az ebédemet ettem. Kenyér és kolbász. Volt még nálam, meg két kulacs víz is. Ma már többször a lányra néztem. Még élt, és ez megnyugtatott. Úgy éreztem, megmarad. És szerencsére a sejtésem beigazolódott. Hamarosan megpillantottam az alakját a kis tákolmány ajtajában. Leugrottam a deszkáról, aztán oda siettem és finoman visszatessékeltem az árnyékba. Déli napsütés miatt minden árnyék gazdája alatt állt. Emberi nyelven szólaltam meg.
- Nem szabad még felkelned. A sebed elég mély. - visszaültettem a szalmára óvatosan, majd letérdeltem, sarkaimra ültem és az oldal táskámból elővettem még kenyeret és kolbászt, meg a kulacsokat.
- Egyél, biztos farkaséhes vagy. - kínáltam őt, miközben egy csikó érdeklődően bámult befelé ránk az ajtónál.
- A nevem Cenra. - mutatkozom be, és őt figyelve várom, hogy ő is megmondja a nevét. Lesz mit megmagyaráznia. És azt hiszem, nekem pedig majd rejtegetni kell... Ami nem a legjobb ötlet valaha.



P.S.:Remélem tetszikMood: Faith


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenro

avatar

Hozzászólások száma :
10
Reagok száma :
8
Join date :
2018. Sep. 14.
Tartózkodási hely :
Brokilon

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Kedd Szept. 25 2018, 19:16

To: Cenra

Nem, mintha értenék a lovakhoz, de kíváncsian néztem, hogy melyik miben m ás, mint a többi. Nem élvezhettem sokáig a nap melegét, mert valaki visszahúzott az építmény hűvös árnyékába. Olyan hírtelen jött, hogy szemeim kikerekedtek és csak bámultam. Mikor feleszméltem akkor már a szénán ültem és elkezdtem nézni, hogy ki az aki visszarángatott. Meglepődve láttam, hogy egy tündével ülök most szemben és ismét lefagytam. Gondolataim körülötte forogtak és azon voltam, hogy ezeket elrendezzem. Még sosem láttam senkit, aki olyan lenne, mint én. Mit kéne most mondanom? Később felfogtam mit mondott, de én jelen állapotomban nem akartam ülni. Amúgy is engem üldöznek nem maradhatok itt. Nem akarok senkire sem bajt hozni és azt sem tudom megbízhatók e benne. Mondjuk most mentette meg az életem és nem egy szekéren, vagy egy cellában ébredtem, de mennyire szabad bíznom benne?
Hiába futottam hosszú ideig az erdőben most nem tudnék ülni így ismét felállok, bár ez csak akkor fog sikerülni, ha ő is engedi. Végül ismét ránézek és megfogalmazom a kérdésem.
- Miért segítettél? - úgy gondolom, hogy ezt jogosan tehetem fel. Nem ismer nem tudja, hogy kik kergetnek a többség ott hagyna engem a fa alatt. Nem igazán akarok vele ismeretséget kötni minél kevesebbet tud rólam azaz ő érdekeit is szolgálja. A legjobb az lenne, ha az üldözőim közül egyik sem találna ide, de nem lehet minden úgy ahogy én akarom.
Ahogy felém nyújtja az ételt, amit nagy valószínűséggel ő is evett elveszem a tekintetem róla. Hozzá szoktam már, hogy nem eszek így néha rá sem tudom nézni az ételre. Lehet, hogy korog a gyomrom, de egy falatot sem tudnék lenyelni. Szemeim az érdeklődő csikót nézik ez segít kicsit átgondolni a dolgokat. Nem azért nem nézek a lányra, mert rondának tartanám, csak akkor a kérdéseim lefoglalnának és nagy lenne a valószínűsége, hogy elmondanék neki olyan dolgokat is, amiket nem kéne tudnia. De maradni sem akarok, nem szeretnék a terhére lenni.
Ha engedi, hogy felálljak teszek pár lépést az ajtó felé. Nem lépek ki rajta, hiszen neki is vannak kérdései és, ha itt akar marasztalni akkor csak egy kis időre engedek a csábításnak utána tovább is állok. Nem tudom, hogy merre fogok menni csak azt, hogy innen el. Ha eljuttok odáig, hogy olyan messze vagyok, hogy már nem keresnek elgondolkodom mit is fogok kezdeni ezzel a szabadsággal. Talán legyek vándor, aki keresi a helyét? Vagy telepedjek le valahol? Vagy engedjek bosszú vágyamnak és toborozzak olyanokat akik segítenek nekem? Nem tudom. Egyelőre most még elkel érnem azt a bizonyos távolságot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenra'aen Mevunni

avatar

Hozzászólások száma :
24
Reagok száma :
17
Join date :
2018. Sep. 11.
Tartózkodási hely :
Novigrad

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Csüt. Szept. 27 2018, 20:06



Íj & Virág @
Se egy köszönöm, se egy erigyj a fenébe, se egy név. Csak egy kérdés, ez mind, ami ki jön a száján. Persze közben felkel, hiába kértem meg, hogy ne mozogjon. Ha felszakad a sebe, onnantól kezdve már az ő gondja. Halkan sóhajtok. Tulajdonképpen miért is mentettem meg..?
- A lágy szívemnek, és együttérzésemnek köszönheted. Voltam hasonló helyzetben. Nem tudhatom, hogy bűnöző vagy-e, aki a bitófától menekült-e el, vagy csak egy fogoly, aki a szabad élet reményében szökött el. Bárhogy is, kockázatot vállaltam azzal, hogy segítek. Ha másért nem, legalább az esélyért az életre egy köszönömöt csak megérdemlek. - szusszanok bosszúsan és felkelek a szalmáról.
- Novigrádban vagy. A csuklódon bilincsek. Le kell szedni rólad, de azt itt nem lehet. Ha gondolod, ebben még segítek, de akkor azt kell tenned, amit mondok. Ha utadra mennél, csak tessék, de amíg azok rajtad vannak, mindenkinek szemet fogsz szúrni. Főleg így. - nézek végig rajta. Kissé véres, hiszen sokat engedett élete nedvéből. Karjaimat keresztbe teszem és várakozóan figyelem, hogyan dönt.



P.S.:Remélem tetszikMood: Faith


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenro

avatar

Hozzászólások száma :
10
Reagok száma :
8
Join date :
2018. Sep. 14.
Tartózkodási hely :
Brokilon

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Szomb. Szept. 29 2018, 14:21

To: Cenra

Halom a hangján, hogy valami nem tetszik neki később meg is mondja mi. Nem igazán vagyok tisztában a köszönöm fogalmával, talán azért, mert nem is hallottam ezt a szót.
- Sajnálom, ha megbántottalak én csak...nem igazán tudom, hogy kell másokkal bánni. De...köszönöm. - én ezt tudom a legjobban, bocsánatot kérni. Nem volt eddig semmi okom azt mondani, hogy köszönöm csak azt, hogy sajnálom.
Novigrád...nem halottam még róla még az emberek között sem. Bár mit is tudok én? Egy megláncolt tünde vagyok, akit ölésre képeztek ki. Mikor megemlíti a bilincseimet akkor a csuklómra nézek. Valóban már nem csörögnek, de egy részük még rajta van. Igaza van megkel szabadulnom tőlük és ez egyedül nem fog menni. Szükségem van az ő segítségére és ez nekem nem esik nehezemre bevallani.
- Ha nem probléma akkor kérném a segítséged. - szólalok meg és ránézek. Végre megszabadultam az emberektől és nem szeretném elszúrni ezért, ha kell hallgatok rá és azt teszem, amit ő mond.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenra'aen Mevunni

avatar

Hozzászólások száma :
24
Reagok száma :
17
Join date :
2018. Sep. 11.
Tartózkodási hely :
Novigrad

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Vas. Okt. 07 2018, 12:11



Íj & Virág @
Kicsit oda csípek neki, amiért nem köszönte meg a segítséget, és a szavai után most kicsit úgy érzem, hogy nem kellett volna ilyen... nem is tudom... Nem kellett volna kifacsarnom belőle a köszönömöt. Hozzá szoktam, hogy az emberek mogorvák, és nem gondoltam volna, hogy egy tünde ne tudná az illemet. Tévedtem. De most emiatt kíváncsiság gyúlt bennem.
- Semmi gond. Felejtsd el, túl szigorú voltam veled. - mondom. Ezután persze elmondom, hogy ha megakar szabadulni a bilincsektől, akkor segítségre lesz szüksége, és szerencsére ezt be is ismeri. Rám pillant, a segítségem kéri, én pedig felkelek a szalmáról és bólintok.
- Segítek. De először egyél. Sok vért vesztettél, és az energiádra szükséged lesz. Este megyünk majd vissza a városba, a sötétben könnyebb lesz téged becsempészni. Tudom is már, hogyan fogjuk ezt leszedni rólad. - mondom egy apró mosollyal, kezemmel bilincse felé bökve, aztán ismét felé nyújtom az étket.
- Most egyél! - kérem őt finoman.



P.S.:Remélem tetszikMood: Faith


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenro

avatar

Hozzászólások száma :
10
Reagok száma :
8
Join date :
2018. Sep. 14.
Tartózkodási hely :
Brokilon

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Kedd Okt. 09 2018, 18:08

To: Cenra

Nem tudok semmit sem a tündékről, jobban belegondolva az emberekről sem sokat. Ha esetleg a sors úgy döntött volna, hogy inkább az egyházba dobnak be akkor tudnám azokat a dolgokat, amiket mások már megszokottnak hisznek. De így, hogy a sereghez vittek így ezek elmaradtak és inkább a kiképzésemre és az erőm korlátozásával foglalkoztak.
Mikor azt mondja, hogy felejtsem el azt, amit mondott akkor valami megszorul bennem. Még nem éreztem ilyet és nem is tudom miért érzem ezt. Tekintetemmel őt követek ahogy feláll és felém nyújtja ismét az ételt.
Egy előnye van annak, hogy rabszolga voltam az étel megvonás, vagy a rossz minőségű ételek azoknak hála sem válogatós nem lettem, de kevés élelemből is képes vagyok jól lakni.
Az ételre néztem és megállapítottam, hogy ez nem olyan, amihez hozzá szoktam. Ez sokkal ízletesebbnek és ehetőnek tűnt, mint a rohad hús, vagy a maradék. Hiába nem voltam éhes és alig tudtam ránézni elvettem, mert nem akarom, hogy válogatósnak higgyen. Egy aprót haraptam bele és elkezdem egy két falatot enni. Lassan ettem, mert nem tagadom, hogy ízlett és szerettem volna kiélvezni ezt a finomságot. Mikor azt a második falatot is lenyeltem vissza adtam a lánynak az ételét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenra'aen Mevunni

avatar

Hozzászólások száma :
24
Reagok száma :
17
Join date :
2018. Sep. 11.
Tartózkodási hely :
Novigrad

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Szer. Okt. 10 2018, 10:47



Íj & Virág @
Hiába kérem, hogy egyen rendesen, két falat után nem eszik többet. Nem igazán értem. Ha valaki egy napig nem eszik, a szervezet éhséggel reagál. Ez a lány pedig úgy néz ki, mint akit éheztettek. Arca kissé beesett, és habár karjain némi izom fellelhető, nem úgy tűnik, mint akit rendesen tápláltak. Nem értem ezt az egészet. Vagy önmagát kínozza a nem-evéssel, vagy mások szoktatták erre rá. Valószínűleg utóbbi. Habár csak két falatot evett, nekem már ez is elég. Legalább össze nem fog esni. Remélhetőleg. Mikor visszaadta azt a pár falatkát, eltettem, majd körbe néztem. Egy pokrócra van szükségünk. Az most itt nincs.
- Várj meg itt. El ne mozdulj, hallod? Ha valaki jönne, bújj a szalmába! Hozok neked álruhát... vagy legalább is valamit, amivel nem tűnsz ki a tömegből este. - mondom, aztán sietve meg is iramodok Novigrád felé.
Alig fél óra alatt teszem meg az utat, mert szaladok rendesen. Ki is fulladok, és talán egy-két ember meg is néz, de azoknak csak vicceskedve intek, hogy "elfelejtettem valamit". Ami végül is igaz lehet, mert visszafelé már a lópokróccal szaladok. Amint visszaérek a rejtekhelyhez, óvatosan körbe nézek, majd bekukkantok.
- Hahó?



P.S.:Remélem tetszikMood: Faith


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenro

avatar

Hozzászólások száma :
10
Reagok száma :
8
Join date :
2018. Sep. 14.
Tartózkodási hely :
Brokilon

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Szer. Okt. 10 2018, 18:32

To: Cenra

Látom rajta, hogy nem tetszik neki, hogy csak ilyen keveset ettem, de ennyi telt tőlem. De nem mondja azt, hogy egyek még, így nem is zavar. Várom, hogy mit fog mondani és kis idő múlva megtudom mit is kell tennem. Várni. Abban jó vagyok. Nem szóltam neki semmit csak néztem ahogy elrohant.
Ismét egyedül és most arra kéne ügyelnem, hogy csendben maradjak. Nem lesz nehéz. Kicsit jobban körbe tekintettem és megláttam egy gerendát fölöttem. Nem voltam rest fel is másztam a tetejére. Szeretek mászni és ezt már akkor is tudtam mikor évente egyszer megengedte az egyik katona, hogy a felügyeletével némileg szabadon járkáljak a környéken és a fákat megcélozva felmásztam rájuk.
Érzem, hogy sebem újra felsajdul, de nem nyílt szét így mikor felértem némi boldogsággal üldögéltem a hátamat a falnak támasztva. Míg ott ültem elgondolkodtam és apró célokat tűztem ki magam elé, vagy legalábbis terveket, hogy mit kéne csinálnom ahhoz, hogy megálljak a saját lábamon. Hálás vagyok a lánynak, amiért segített, de nem akarok a nyakán maradni és bajt sem hozni rá.
Nem tudom mióta lehetett távol teljesen elmerültem a gondolataimba. Mikor meghallom a hangját lenézek egyenesen rá. Ha arra kér akkor leugrom, de, ha nem akkor még kiélvezem egy kicsit, hogy itt fent lehetek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenra'aen Mevunni

avatar

Hozzászólások száma :
24
Reagok száma :
17
Join date :
2018. Sep. 11.
Tartózkodási hely :
Novigrad

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Hétf. Okt. 15 2018, 20:52



Íj & Virág @
Miután visszaértem a kis menedékhez, eleinte nem találtam a lányt. Fene se gondolta volna, hogy felfelé kell nézni... pedig de! Ott gubbasztott a gerendán, mint valami madár. Kicsit el is mosolyodtam ezen. Ügyes. Jobban rejtőzködik, mint gondoltam. Kreatív ötlet egyébként. Lerakom a lótakarót az egyik box korlátjára.
- Most vissza kell vinnem a lovakat az istállóba. El fog tartani egy darabig, amíg ide érek érted. Kérlek, addig is maradj itt. Itt hagyom a kis táskám, ha éhes lennél, tudsz enni, ott van még a maradék, amit visszaadtál. - mondom, ezzel le is veszem a kis bőrszütyőt az oldalamról és már sietek is kifelé, hogy elvégezzem a dolgomat. Most kapkodok, pont ezért a lovak is kicsit csalafinták, nem igazán akarják azt csinálni, amit én szeretnék. Végül azért csak sikerült visszaszenvedni őket Novigrádba. Sietek is vissza ismét, miután a megfelelő boxokba be terelgettem őket. Amikor oda érek a karámhoz, pisszegek egyet. Már szerencsére sötétedik, mire oda érünk Novigrád kapujához, már sötét lesz.
Ha megtalálom, intek, hogy jöjjön oda hozzám. Ezután rá terítem a takarót. Igen, lószőrös, lószaga van, és szerencsére hatalmas, barna pléd. Kiválóan le is ér a földig.
- Kicsit görnyedj majd be és jajongj halkan, mint egy hátfájós öregasszony. - mondom, miközben úgy igazgatom rajta a plédet, hogy csuklyaszerűen legyen a fején is, takarva arcát, alul pedig a nyakától fogva lefelé az egész testét takarja. Ha a lány begörnyed, tényleg olyan lesz, mint valami púpos öreg vénség.



P.S.:Remélem tetszikMood: Faith


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenro

avatar

Hozzászólások száma :
10
Reagok száma :
8
Join date :
2018. Sep. 14.
Tartózkodási hely :
Brokilon

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Hétf. Okt. 22 2018, 18:42

To: Cenra

Mikor visszajött akkor nem kéri, hogy jöjjek le inkább azt akarja, hogy maradjak ott. Hát rendben nekem mindegy. Letesz valami pokróc szerű valamit és a tarisznyáját is itt hagyja, majd elmegy. Én meg csak ott gubbasztok a gerendán, mint egy gyerek, aki rosszban sántikál. De nem panaszkodom jó itt fent nekem.
Miután elment ismét gondolataimat fürkészem. Kikel találnom mihez akarok kezdeni. Kikel találnom merre fogok menni illetve, hogy. Mondjuk az már egyértelmű, hogy gyalog, de ki tudja mit hoz a holnap.
Már sötétedni kezdet mire észbe kaptam. A hasam is már jelezte, hogy már eljött az idő, hogy legalább egy falatot egyek. Lehajoltam a tarisznyáért és a már általam megkezdet ételt ettem. Igaz most sem sokat, de többet mint múltkor. Visszatettem a helyére és vártam. Nem sokkal később vissza jött ő is és leugrottam a helyemről.
Sötét volt mikor elértük a kaput mikor úgy adódott felnéztem az égre nézni a csillagokat. Most először látom tisztán a csillagos eget. Halvány mosoly jelenik meg arcomon, amit észre sem vettem, de, amint gondolataim visszaterelődtek a valóságba mosolyom eltűnt.
Elértük a kaput és mikor oda értem hozzá rám terítette a pokrócot. Mikor megkér, hogy görnyedjek egy kicsit össze felemelem egyik szemöldököm. Tényleg? Játsszam el az öregasszonyt? Legyen.
Végül összegörnyedek és a kedvéért halkan fájlalni kezdem mindenem, ami igaz is főleg a sebemnél, de ez most mellékes.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cenra'aen Mevunni

avatar

Hozzászólások száma :
24
Reagok száma :
17
Join date :
2018. Sep. 11.
Tartózkodási hely :
Novigrad

TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   Szomb. Okt. 27 2018, 09:17



Íj & Virág @
Nem szól egy szót se, de legalább azt csinálja, amit mondok neki. Nekem ez is elég. Amint görnyedni kezd, bele karolok, mintha én vezetném, és tartanám. Az őröknek ismerős vagyok, láttak már engem rengetegszer. Itt élek jó ideje, nem is sejtenek semmit, ahogy látom. Nem foglalkoznak velünk. Persze, néznek minket egy kicsit, de egyébként a saját témájukkal és gondolataikkal vannak elfoglalva.
Én ennek ellenére is úgy izgulok, hogy majd kiugrik a szívem a helyéről, homlokomon megjelenik egy apró vízcsepp. Csak akkor nyugszom meg kissé, mikor áthaladtunk a kapun, és az utcán már eleget sétáltunk ahhoz, hogy ne lássanak.
- Jó, most már nem kell játszanod az anyókát. Gyere, siessünk! - engedem el a karját és sietve elindulok.
- Húzd le a plédet a fejedről, de takarja a ruhát és kezed. Mintha köpeny lenne. - szólok hátra neki, miközben sietős léptekkel megyek a kovácsműhely felé. Amikor oda érek, körbe nézek. Egyelőre egy lélek nincs az utcán. A kohó a kovács háza mellett van, abban kis tűz ég. El nem oltják, folyamatosan éltetik a tüzet. Ezt méghozzá a kovácsinas dolga, aki a ház oldalának aljában ülve, a falnak döntött háttal durmol. Ismerem a fiút, alig tizenhat éves, tanulja a szakmát a mestertől. Jellemre aranyos, mindig megbámul, ha elmegyek mellette. Nem lesz nehéz rávenni, hogy segítsen.
- Hé! - ébresztgetem halkan, ahogy oda guggolok mellé és megrázom a vállát. A fiú felriad és fel is pattan egyből.
- Figyelek a tűzre, figyelek! - mondja, mintha csak azt hinné, hogy a kovács jött ellenőrizni. Láthatóan megnyugszik, mikor szembesül azzal, hogy csak mi vagyunk. Persze a pillantása gyanakvóvá válik egy pillanatra.
- Segíthetek? - kérdezi, mire hátranézek a nőre, majd körbe, és végül rá. Nincs itt senki rajtunk kívül.
- Ami azt illeti, igen. Gyere, mutasd meg neki. - intem közelebb társam, majd megfogom a kezét és felhúzva róla a lóplédet, megmutatom a vaskarpereceket az inasnak.
- Segíts ezt levenni róla! - kérem halkan, és látom a fiú arcán, hogy nagyon nincs ínyére a dolog.
- Szökött rab?
- Nem rab. Egy gonosz ember tartotta szolgaságban. Jogtalanul. Elmenekült, megsérült. Alig élte túl. Segíts kérlek ezt levenni róla. - a történet első felét persze füllentem, hasamra csapva mondok valamit, de azt olyan határozottan, mintha igaz lenne.
- Ha nem rab, és jogtalanul volt szolgaságban, mire ezt a rejtőzködés és éjszakai kérés? Miért nem kéred meg nappal a kovácsot, hogy csinálja meg? - kelletlenül nézek ismét körbe, de az utcán még mindig nem látok szerencsére senkit. Addig legalább gondolkodom a válaszon, de ez a pár másodperces előny is elég, hogy kitaláljak valamit.
- Senkiben sem bízhatok, csak benned. Tudom, hogy az emberek kegyetlenek tudnak lenni hozzánk. De azt is tudom, hogy te jószívű vagy. Nem bízhatok másban, csak benned. Nem tudni, hogy a volt ura mennyit fizetne érte, de azt tudom, hogy rajtad kívül mindenki más a kutyák elé vetné őt, ha azért koronát kapna. Kérlek! Te vagy az egyetlen reményünk! Segíts nekem... Segíts és adósod leszek! - kérlelem halkan, megfogva a fiú vállát. Láthatóan kezd megtörni a jég, mert végül sóhajt. Szinte látom a szemében a "fene a jó szívemet" gondolatot.
- Rendben. De ha bajba kerülünk, rátok fogok mindent! - megy végül bele, mire nagy kő esik le a szívemről.
- Majd mondd azt, hogy kényszerítettünk. - mosolyodom el végül. A fiú kutatni kezd a szerszámok között, ami jó lehet, én pedig újra az utcát kezdem kémlelni.



P.S.:Remélem tetszikMood: Faith


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Cenra & Cenro   

Vissza az elejére Go down
 
Cenra & Cenro
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
World of Witchers ― and other nightmares :: Játéktér :: Redania :: Novigrad-
Ugrás: