World of Witchers ― and other nightmares
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Hirdetőtábla
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (13 fő) Vas. Szept. 09 2018, 00:22-kor volt itt.
Latest topics

by Ciri
Pént. Dec. 14 2018, 22:58


by Auberon Muircetach
Pént. Dec. 14 2018, 22:11


by Ciri
Pént. Dec. 14 2018, 20:17

Tagjaink

Share | 
 

 Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle

Go down 
SzerzőÜzenet
Karméle La Valette

avatar

Hozzászólások száma :
28
Reagok száma :
25
Join date :
2018. Sep. 30.
Tartózkodási hely :
Temeria

TémanyitásTárgy: Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle   Vas. Nov. 18 2018, 13:17



Jieh, Ciri & Karméle @
Velen-be vetett az a szeszélyes és kiszámíthatatlan sors. Általában kerültem a nagyobb városokat, ott aztán nem hogy nem fizetik meg tisztességesen a vaják kemény munkáját, de még a bőrt is lenyúznák rólad, ha nem figyelsz. Csak áthaladni terveztem ezen is – annak ellenére, hogy nem volt egy Novigrad, vagy egy Oxenfurt, már ha a méreteket néztük – de ha már így áthaladóban voltam, hívjuk szakmai ártalomnak, megálltam a főtér közepén álló hirdetőtábla előtt. Leugrottam Złoty nevű kancámról, a vén csatalóról, és közelebb sétálva átfutottam a feltűzött hirdetéseket. Elsőre semmi nagy nem tűnt szembe, csak alaposabb szemrevételezés után vettem észre. A felhívás egy, a várost körülölelő erdőségekben garázdálkodó lényre hívta fel az átutazó vaják figyelmét. Volt pár tippem már most, arra, hogy mi lehet ez a lény, de nyilván csak azután lehettem teljesen biztos a dolgomban, ha magam járok utána a dolgoknak. És 432 korona azért bármikor jól jön. Ahogyan viszont a kezem a papirosért mozdítottam, hogy letépjem azt, hirtelen oda nem illő hőmérsékletű, és meglehetősen puha textúrájú dologba ütköztem helyette.
- Ah! – hagyta el az ajkaimat egy meglepett gasp, és csak ezután vettem a fáradtságot, hogy szemügyre vegyem az illetőt, akinek a meglehetősen nőies kezébe volt szerencsém beleütközni. Halovány érdeklődés gyúlt az arcomon, de jobbára közömbös maradtam. Csak a szemöldököm enyhe emelkedése utalt heveny érdeklődésemre. Karba tettem a kezem.
- Nocsak. Nem minden nap találkozik az ember lánya női vajákkal. És ráadásul épp ugyanarra a leshenre fáj a fogunk mindkettőnknek? – itt kiköptem – Melitele bizonyára tréfás kedvében lehet… Bár Freya sem spórolt éppen az anyaggal, amit beléd rakott.
Bólogattam elismerően. Csinos leány volt, azt meg kellett hagyni. Amolyan, amelyik pont az esetem.
- És mondd csak, melyik iskolából jöttél, szépségem?
Az én nyakamban, mint öltözékem dísze, ott zörög barátságos lánccsörgéssel a macskafejet formáló vajákmedálom.
- No mi van? Netán elvitte a cica a nyelvedet? – vigyorodtam el pimaszul – Karméle La Valette, és azt a hirdetést éppen kinéztem magamnak. Már ha a szép hölgy sem bánja. De ha visszajöttem, és megkapom érte azt a 432 koronát, amit ígérnek, este visszajövök kegyedhez és… Nos, majd meglátjuk, mi lesz még itt az este…
A szemem sarkából egy harmadik alakot is felfedezni véltem, és bár először ösztönösen a kardomért nyúltam, amint kiszúrtam a kecses alakon túl a harmadik vajákiskolához tartozó medált, elismerően füttyentettem.
- Melitele mégsem tréfás kedvében van. Egyenesen megpukkad a röhögéstől valahol. De Freya is.

P.S.:389 szó // Laza szószámmal kezdek ^_^ Mood: Isara
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Faithel Jieh

avatar

Hozzászólások száma :
9
Reagok száma :
3
Join date :
2018. Nov. 09.

TémanyitásTárgy: Re: Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle   Csüt. Nov. 22 2018, 23:21


Karméle, Ciri

& Jieh°
Apró sarok mozdulattal lépésre fogtam vissza a lovamat. Neki sem akaródzott ténylegesen itt sétálnia, de azért még sem rakoncátlankodott. Tisztán érzékeltük mind a ketten, a kanca és én is, hogy a nehéz, párás levegőt átjárta a halál aromája. Jahe sokkal jobban viselte a halál és a vér szagát, mint a hátasok általában, ahogy a veszélytől sem ijedt meg egy könnyen. Jelezni jelzett, de bátran lépdelt tovább mindig. Most sem volt ez másképp. Igazi csatákban edződött kanca volt, és már összeszokott párost alkottunk, évek óta. Nem egyszer néztek ránk furcsán, amiért nem volt rajta zabla, kötőfék, de még nyereg sem, de nem volt rá szükség. Csak engem engedett a hátára, nekem viszont tökéletesen engedelmeskedett.
Most is egyakarattal lépdeltünk a háború nyomai között. A fákon itt-ott lengedező akasztott emberekre csak az egyik szemöldököm vontam fel. Érdekes szokása volt ez az embereknek, amit nem sikerült túlságosan megértenem, vagy inkább átéreznem. Talán mert nem közöttük nőttem fel. Nem rémisztett, vagy épp borzasztott el, egyszerűen nem értettem, hogy miért volt az jó, hogy az akasztott embereikkel egy-egy nagyobb fájukat díszíteni voltak képesek. Mintha szerették volna a halált, és a hullafalók legkülönbözőbb fajtáit a szomszédságukban tudni.
Elnyomtam egy sóhajt ekkora figyelmetlenség, vagy inkább következetlenség láttán. Az ő következetlenségük adta sokszor a magamfajta vándoroknak a munkát.
Újabb parányi simítás Jahe nyakán, hogy a főtér irányába szaporázza meg a lépéseit. Már kezdtem szűkösen lenni a legutóbbi vadászatom óta, gondoltam megnézem, nincs~e véletlen valami magamfajta vajáknak kitéve felhívás, hirdetés.
Nem kicsi meglepetés várt, amikor a főtéren nem csak, hogy hirdetés volt, mely egy magamfajtát érdekelhet, de egyből ott is volt már két másik vaják is rajtam kívül. Ráadásul mind a ketten nők. Nem sok női vajákkal találkoztam eddigi vándor utam során. Arra lassított csak a lovam le, amikor az egyikük a kardja után nyúlt a látványomra.
Szinte egymás ellentétei volt a két nő. Az egyiküket még a legjobb indulattal is inkább lánynak mondanám. Korra mindenképp. Vékony, törékeny, bár a látszatnak semmiképp nem dőltem volna be, ugyanis maga az a tény, hogy vaják medált viselt, már igen csak figyelmeztető volt, hogy sok minden, csak nem elesett kishölgyről van szó. Különleges, hófehér haja, és legalább olyan világos bőre volt. De ami a leginkább feltűnő volt benne, az a zöld szemei, amik szinte világítottak. A másik nő ellenben kreolosan sötétebb bőrrel rendelkezett, vagy csak a fehérhajú mellett tűnt annak? Jóval sötétebb színek domináltak nála. Akkor szálltam csak le Jieh hátáról, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a sötétebb színekben pompázó nő sem szándékozik kardélre hányni.
-Én is örvendek a találkozásnak! - hajoltam meg füttyös hangú, érdekes köszöntésre. Ámbár az istenségek említése furcsán csengett a fülemben. Főleg egy vaják szájából. Nem voltam hozzá szokva, hogy vaják társaim őket emlegetik. De ettől eltekintve kíváncsian lestem rá, noha feltűnés nélkül, hogy miféle papírosra fájt mind a kettejüknek a foga.  -Azért remélem nem vadászat előtt művelnek ilyesféle dolgokat - biccentettem parányit mégis válasz gyanánt, majd a papírosra mutattam -A vadászat? Külön külön, és aki elejti azé a jutalom, netalán közösen, és megosztozunk az aranyon is? - kérdeztem a felhívás láttán. Nem kisvad volt a préda, így egyik verziót sem éreztem túlzásnak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ciri

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
4
Join date :
2018. Oct. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle   Szomb. Dec. 01 2018, 22:42


Karméle, Jieh

& Ciri ️️️️️️️️️


Ahogy megállt a Gors Velenre néző domb tetején, egészen úgy érezte magát, mint a hal a horgon. Szíve szerint egyetlen mozdulattal megfordította volna a lovát Thanedd látványától. Akkor is, ha ebből a szögből, csak a sziget csücskét láthatta. Hányinger járta át, de muszáj volt újra lemennie a városba. Előbb azonban eltöltött egy estét a tűz mellett. Nem azért, mert messze járt a céltól. Éppen azért, mert közel. Ki akarta élvezni a szabadban töltött estét.
Így korán táborozott le, komótosan tüzet rakott, letisztogatta a lovát, elrendezgette a málháját, de még arra is jutott bőségesen ideje, hogy gondosan mérlegelje, melyik kártyát cserélje ki az aktuális gwent paklijából. Nyújtotta az időt, mint jó pék a tésztát, egyre távolabb tolva magától az elkerülhetetlent. Ez azonban kétélű fegyver volt. Minden perc, melyben a szeme végigsiklott Velenen, felébresztette benne a régi emlékeket. A piactéri kis színjátékot, a varázslónőkkel fürdőzést. Még a Zord Vadászattal való találkozásának hátborzongató képei is gyötörhették. Volt rá idejük. Cirilla azonban a fájdalom és az undor hatására sem mozdult. Remélte, hogy ha kívánja, eltűnik Gors Velen, neki pedig nem kell majd odamenni. Hiú ábránd.
Reggel vágott neki a lassú menetnek, mint aki az utolsó pillanatig abban reménykedik, hogy valamilyen csoda történik. Persze nem történt, neki pedig keresztül kellett lovagolnia a kapukon. Nem volt egészen olyan élmény, mint régen. Sokkal fájdalmasabb, elgyötörtebb mozgással lüktetett a hely, mint amire emlékezett. Igaz, akkor Yennefer kisasszony jelenléte verte a legnagyobb port. Most pedig egyedül van. Sem varázslónők, sem Fabio. Egyedül jött most ide, aminek be kellett vallania, volt egyfajta varázsa. Velen a valódi arcát mutatta. Ciri pedig gyűlölte ezért, mégis tisztelte. Nagy kincsnek tartotta az őszinteséget, ez a hely pedig most tisztán az volt. Őszinte és egyenes. Mégsem akart sokáig itt időzni. Valójában céllal érkezett, és üres erszénnyel.
Utóbbi adta az előbbit, s be kellett látnia, hogy igazán egy dologgal tudja most lekötni magát, ami nem kelti fel az üldözői figyelmét. Vaják munkát kellett keresnie. Cirilla tehát oda indult, ahol egy maga fajta szörnyvadász pénzhez juthatott. A főtérre fordította a lovát, és esze ágában sem volt leszállni. Szűk utcákon, letaposott lábú asszonyságok szitkai közt menetelt, de 300 koronáért sem tette volna a lábát a földre, míg célt nem ér. Így ugyanis bárkit arcon rúghatott, aki hozzá mert volna érni. Ez pedig biztonságérzettel töltötte el a lelkét.

Cirilla hamar felfedezte azt, amire szüksége volt, és csak akkor érte a lába a macskakövet, mikor pár lépésre került a táblától. Odanyúlt egy céduláért, de elakadt a mozdulat, mikor valami megérintette. Furcsa összhatást keltett, hiszen érdes, mégis puha. A vajáklány azonnal felismerte a tapintásban a női fegyverforgatót. Lecsapott a hirdetményre, aztán alaposan megnézte magának, kivel hozta össze a sors. Amit látott, nem volt ellenére. De óvatosságra intette. Hagyta, hogy a másik kiélje magát a szócséplésben. Ciri arcán pedig váltakoztak a grimaszok. Kihívóból gőgössé, majd enyhén undorodóvá, míg el nem jutott az őszinte vigyorhoz. Karméle nem volt ellenére, egyelőre mégis csípőre tett kézzel várta mit is akar kihozni a beszélgetésből.
Mígnem feltűnt egy lovas nő, s az Ősi vér gyermeke nem bírta tovább. Kuncogni kezdett, mert Velen mértani közepén, épp három női vaják gyűlt össze. Aztán átfutott az agyán valami, s elkomorult a tekintete ismét. Tudniillik hamar felfogta a helyzet komolyságát.
– Szerintem nem nevetnek. Viszont kezdek tartani attól a Lesitől, aki ellen három vajáklányt gyűjtenek össze az égiek. És picit sajnálom is azt a szerencsétlent. – Tette hozzá, majd közelebb lépett a két nőhöz. – Ha nem tévedek, a mantikór medált hordod. Láttam képeken, de sosem gondoltam, hogy találkozok egyel közületek. Azt hittem titeket Nilfgaard kiírtott. Jó, hogy tévedtem. – Ekkor fél vállról Karmélre pillantott. – A Leshen vadászatról eszem ágában sincs lemondani. Ha az isteneid hármunkat hoznak ide, hát megér ez a munka háromszor négyszáz koronát is. Ötöt, ha jól alkudunk. – Ekkor körbenézett, s ráeszmélt, hogy fogalma sincs merre kellene indulnia. – Ki tudja merre kapjuk el a kastellánt?  Vagy igazán bárkit, aki felvilágosítást adhat? Na és hol szerzünk alkoholt?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Karméle La Valette

avatar

Hozzászólások száma :
28
Reagok száma :
25
Join date :
2018. Sep. 30.
Tartózkodási hely :
Temeria

TémanyitásTárgy: Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle   Vas. Dec. 09 2018, 10:58



Leshen-lesen @
Persze rosszalltam, hogy az a vajáknő – azzal a szép, ezüstösen csillogó, hamuszürke hajával, meg a smaragdként izzó, szép vágású szemeivel, kecses alakjával és nőies, de nem túl hivalkodó öltözködésével – csak úgy zsebre vágta azt a hirdetést, amit magamnak néztem ki, de átértékelve a helyzetet, egy lesi olykor nagy kihívást jelent egyetlen szál vajáknak, két vaják már némileg felnagyítja az esélyeinket.
- Nehéz volna megállapítani, melyikünk volt előbb itt, kedvesem. Mi lenne, ha civakodás és kölcsönös „kinek a lova nagyobb” helyett inkább összedobnánk, amink van, és ketten indulnánk a lesi nyomába?
Tovább is folytattam volna, ha meg nem érkezett volna a második szépszemű dáma, ki vonásai alapján rám jobban hasonlított, mint Hófehérkére. Hitetlen szemmeresztésemből heves fejrázásom térített vissza.
- Hah! Igazat kell adnom neked, szépségem! Ám én inkább egyenesen szánom azt a szegény lesit, amelyik nyomába három vajákot küldenek – egy farkast, egy macskát, és bizony jól látod, egy mantikórt, kedvesem. Manapság bizony ritkaság számba megy, hogy akár csak két vaják is összetalálkozzon az Úton, nem hogy három! Még hogy három vaják, de három női vaják! Mindjárt kiköpök a szerencsétől! Háromszor, hisz hárman vagyunk!
Kemény harc elébe nézünk, az már biztos. A lesik ősi lények, a prédáikból, amit elkapnak, jó, ha csontok maradnak. De gyakoribb, hogy az sem. A természet egyaránt az ő oldalukon áll, képesek holló rajt, farkas falkát összetrombitálni, de még vihart is fakaszthatnak a semmiből. Ó, és el ne felejtsem, hogy tökéletesen rejtőzködik a szem elől. Önmagában megtalálni lesz egy feladat. Jó, hogy hárman voltunk ellene. A sötét hajú vaják szavaira jóízűt kacagtam.
- Az az új barátnőmtől függ. De egyetértek, hölgyeim. Három több, mint az egy, minek versengjünk egyazon lesi szarvasagancsos fejéért, amikor egyébként sem könnyű a préda, és hárman nyilvánvalóan többre megyünk, mint egyedül? Én azt mondom, dobjuk össze, amink van, ha az emlékeim nem csalnak, három dologra lehet szükségünk egy ősi lesi ellen. Igni-re, relikt olajra, és dimeritium bombára. De a smaragd szemű dámának is jók az ösztönei, kutassuk fel a megbízás feladóját, koccintsunk valami erős szesszel a szerencsénkre, és az éjszaka folyamán készítsünk annyi főzetet és bombát, amennyit csak bírunk. Természetesen, mivel mindhárman megdolgozunk a bérünkért, így a lesiért kapott koronát is harmadoljuk. Milyen gondolat? Tetszik a hölgyeknek? Naná, hogy tetszik, miért ne tetszene? Azt mondom, induljunk el arra! Annak, aki felméri, hogy mi minden kószál a közeli erdőkben, hathatós személynek kell lennie, ezért egy magas beosztású tisztre vagy mesterre gondolok. Mondjuk a polgármesterre. – indokoltam meg, egyszer s mind vettem át a vezetést anélkül, hogy bármelyik lányt kifaggattam volna azt illetően, hogy esetleg másirányú terveik lettek volna. Megragadtam Złoty, a lusta kancám kantárát, és vezetve indultam el Gors Velen visszhangos főutcáin, sasolva, hátha meglátok egy vastagon szedett, és figyelemfelkeltő „Városháza” vagy épp „Polgármesteri Hivatal” feliratot.


P.S.:450 szó//Edit: A game bestiát vettem canonnak.Mood: Uptown Funk
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Faithel Jieh

avatar

Hozzászólások száma :
9
Reagok száma :
3
Join date :
2018. Nov. 09.

TémanyitásTárgy: Re: Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle   Szer. Dec. 12 2018, 23:16


Picit oldalra biccentettem a fejem, míg hallgattam a két idegen nőt, akikkel most a sors összehozott. Nem futott át semmilyen érzelem az arcomon, ahogy az iskolám kipusztulásának a hírét hozta fel a fehér hajú lány. Csak egy parányit biccentettem a mondandójára.
Nem volt ellenemre a dolgok alakulása, így eszem ágában sem volt, hogy ellenkezzek. Jahe nyakán tartva a tenyerem, lépésben sétáltunk a többiek után. Míg a többiek a Városházát keresték, nekem más felé kalandoztak a gondolataim. Söntés bejáratát kerestem. Na nem azért, mert oly részegeskedő életmódod akartam itt folytatni újdonsült ismerőseimmel, és vajáktársnőimmel. Sokkal földhözragadtabb indokom volt rá. Na és az én fejemben mindenképp igen csak logikus. Nem sokára kiszúrtam magamnak, egy erre alkalmasnak látszó ivót.
-Igazából… -megadtam nekik a lehetőséget, hogy ne is hallják meg a szavaimat, de ha mégis figyeltek rá, folytattam  -Az a kocsma, noha nem a város vezetőjének a háza, mégis alkalmasnak tűnik, hogy a vezetőhöz jussunk azon keresztül. - nem zavart, ha nem értették egyből az észjárásom. -Ott egy helyen megtalálhatunk mindent. Alkoholt is, minden mennyiségben a főzetekhez  -na meg ha fel kell esetlegesen a készleteket tölteni, de ezt nyilvánvaló okokból kifolyólag nem tettem hangosan hozzá. -és lássuk be, hogy egy kocsma vendég serege se bírja ki erőfitogtatás nélkül, ha egy fegyveres nő belép az ajtón, netalán italt rendel. És ez az ital nem gyengébb, mint amit maguk isznak. Ha most mi hárman bemegyünk, háromszorosnak fogják érezni a nem létező sérelmet a férfiasságukon. -nem egyszer tapasztaltam már ennek a környéknek a férfi népének ezen sajátosságát. Sokkal ritkábban használták az eszüket, tisztelet a kivételnek, mint ahányszor mentek a nem túl letisztult ösztöneik és vágyaik után. -És főleg alkoholt okozta heveny bátorságukban, szinte bizonyos, hogy megpróbálják bebizonyítani férfiúi erényeiket. Vagy szóbeli, vagy tettleges bántalmazást eszközölve, amit ha csírájába elfolytunk -vagyis idült bolondságuk okán megverjük őket -utána kérdés nélkül a vezető elé fogunk jutni. Egyenesen oda kísérnek minket. Ha még sem lenne ilyen szándékuk, még mindig rá vehetjük őket egy kis vaják bűbájt bevetve. Utána pedig már tárgyaló helyzetben vagyunk, hisz helybe érkeztünk! Meg van az alkohol, meg van a vezető egyszerre! -avattam be őket egy brilliánsnak tűnő terv szerűségbe.
De ez nem azt jelentette, hogy szerény személyen ne lett volna nyitott, és fogékony más, legalább ilyen pallérozott kidolgozottsággal rendelkező tervre, sőt! Mindig szívesen tanultam újat, ilyen ritka alkalmakkor. Még, ha pontosan ilyen alkalom eleddig nem is fordult elő szerény kis életem folyamán. Minden esetre visszasüllyedtem a hallgatás baráti műveletébe, és a többség döntését lestem a továbbiakra vonatkozóan. Ha már beleegyeztem a csapatmunkába, ez volt a legkevesebb!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ciri

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
4
Join date :
2018. Oct. 14.

TémanyitásTárgy: Re: Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle   Pént. Dec. 14 2018, 22:58


Karméle, Jieh

& Ciri ️️️️️️️️️


Cirinek tetszett is a helyzet, meg nem is. Egyfelől sosem találkozott más iskola vajákjaival, most pedig mindjárt kettő is kijutott neki, másrészt tudta, hogy az ilyenek sosem véletlenek. Az a Leshen aki ellen mennek nagyon nagy hatalmú, vagy a munkának nagyon zűrösnek kell lennie. Utóbbit tartotta valószínűnek. Amikor aztán meghallotta a spekulálást az ivászatról, elfintorodott, és a lova kantárjába markolt.
– Egy vaják sosem lehet túlságosan is felkészült. Nem inni akarok, hanem főzni. Macskát, fecskét, rozsomákot, farkast. Bár egy kupa bort most legurítanék, nem ott jár az eszem. – Cirilla elmerült a gondolataiban. Mert sokat mondott, de csak keveset bírtak. A macska nem szólt rosszakat. Valóban ez a három a lesi gyengéje. A farkas viszont olyan főzetekben gondolkodott, amitől a vaják lesz erős, nem a szörny satnya. Elkezdte hát méregetni a lányokat. Karméle, ha a macska iskola tényleg a fürgeségre oktatja a vajákokat, ahogy Vesemir bácsi mesélte, a farkasból és a fűzfából profitálna a legtöbbet. Ha már látszólag nem áll meg a nyelve sosem, hát jó lenne, ha a keze sem, mikor harcolnak.
A mantikór ezzel szemben erős. Talán hármójuk közül a legkeményebb lesz, bár ezt jól rejti. A tartásából mégis arra gyanakszik, hogy ő lesz a legkeményebb. Csók és Villámfőzet. A legjobb kombináció, ha esztelenül akarsz beesni a csatába, vagy gyorsan akarsz neki véget vetni. Legalábbis, Vesemir bácsi ilyesmit mondott. Talán egy kis Fecskével fokozva a zerrikán maga lesz a troll ökle, ami lesújt a lesire. Ezen mélázott a lovát vezetve, mikor megütötte a fülét a gondolataiban épp felvértezett nő hangja.
Előbb kaján vigyor húzódott az arcára, mert ismerte ő az ivókban felfokozott bikák viselkedését. Főleg, mikor fegyverrel lépett valahova. Túlságosan sokat tudott erről, ami kellemes emlékekkel halmozta el. Mert bizony ahányszor ilyenkor bajba került, párszor fegyverrel vágta ki magát, máskor szóval. Ezek pedig mind élvezetes eseményekként peregtek előtte. A folytatás azonban letörte a jó kedvét. Mert Cirilla bármennyire is vágyott egy kiadós kocsmai bunyóra, épp annyira nem akarta magára felhívni a figyelmet. Rosszalló grimasz ült a fejére.
– Nem lenne rossz ötlet, de itt Gros Velenben nem akarnék fegyvercsörgésbe keveredni. És bízz bennem, ezek nem kisvárosi, meg falusi söntések. Itt valahonnan elő fog kerülni egy penge, én pedig meg fogom magam védeni. Márpedig akkor fejek hullanak majd, ami több bajt szülne, mint megoldana. Egy kisebb városban tökéletes taktika lenne. – Mert azt Ciri is belátta, hogy az ötlet egyáltalán nem rossz. – Én azt mondom, keressük fel a piacot, ragadjunk meg annyi alkoholt, zsírt, gyógyfüvet és puskaport, amennyit elbír az erszényünk, aztán az első egyenruhást szólítsuk le, ígérjünk neki valami nagyon csábítót és vitessük magunkat a kastellánhoz. Nem olyan izgalmas, mint a… Mi is a neved? Az enyém amúgy Ciri. – Ezt éppen csak félhangosan merte kiejteni, de forgott is tovább a nyelve. – Szóval nem olyan izgalmas, mint a te ötleted, de hatásos. A cirmos amúgy is csábos kedvében van. – Itt a könyökével barátságosan oldalba bökte Karméle-t. – Hát használjuk ki a remek alkalmat.
Kicsit talán túllőtt a célon, de az ötletéhez tartotta magát, ha csak nem jött jobb.
– Egyébként arra gondoltam, hogy Farkas, Fűzfa, Csók, Villámfőzet és Fecske kellene nekünk. Na nem egyszerre. Vagy ha bárkinek volt dolga mostanság Éjlidércekkel és sikerült palackba zárni az esszenciájukat, akkor főzhetünk Teliholdat is. Bár kötve hiszem, hogy lenne bármelyikőtöknél ilyesmi. Az alkímisták, meg többet kérnek érte, mint egy király a lánya kezéért. – A piac felé vette az irányt. – Tudom, hogy a könyvekben a tűz, az olaj és a bomba a lesi gyengéje, de nem árt, ha mi is erősek vagyunk, nem?


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle   

Vissza az elejére Go down
 
Leshen-lesen ● Ciri, Jieh & Karméle
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
World of Witchers ― and other nightmares :: Játéktér :: Temeria-
Ugrás: