World of Witchers ― and other nightmares
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Hirdetőtábla
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (13 fő) Vas. Szept. 09 2018, 00:22-kor volt itt.
Latest topics

by Ciri
Pént. Dec. 14 2018, 22:58


by Auberon Muircetach
Pént. Dec. 14 2018, 22:11


by Ciri
Pént. Dec. 14 2018, 20:17

Tagjaink

Share | 
 

 Északi Reggeli - Gabriel & Zoja

Go down 
SzerzőÜzenet
Zoja Krawczyk

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Dec. 02.
Tartózkodási hely :
Redania, s máshol

TémanyitásTárgy: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Csüt. Dec. 06 2018, 21:48

Kellemesen melengeti a reggeli napfény az arcomat, miközben a környező fák lombkoronájának rejtekéből dallamos madárcsicsergés hallatszik. Körbenézek, hátha meglátok egy énekest a sok közül, azonban ennyire nincs szerencsém. Egy sóhajtást megengedek magamnak, majd igazából ideje lenne felkelni, s csinálni valamit a mai nap folyamán. Lassan letolom magamról a vastag pokrócot, s lassan, vontatott tempóban állok fel két lábamra. Nyújtózok egyet, miközben nézem a tűz helyét, ahol most hamu található.
~ Rakhatom újra ~ veszem tudomásul, s mivel még nem ébredtem fel teljesen, így folytatom a csiga lassúságot. Fél óra kell csupán ahhoz, hogy újból legyen tűz, s a reggeli hűvös levegőtől átfagyott testem kicsit felmelegítsem. Következő cselekedetem, hogy előveszem az elemózsiám, s nekilátok falatozni. Legegyszerűbb ételt eszem a világon, egy kevéske szalonnát maradék cipódarabkával. Ami az italt illeti az friss víz, amit a közeli forrásból való. Nekem tökéletes reggeli, s eléggé csendes és nyugodt.
Gyönyörködöm a táj szépségében, mert egyszerűen gyönyörű a kilátás. Ritkás, erdős hegytetőn vagyok, s látom a környező magasabb pontokat, de a völgyeket is. Itt-ott egy kisebb tisztás, máshol pedig egy-egy nagyobb szikla kér figyelmet. Ajkam magától indul meg, hogy mosolygossá váljak. Szabad vagyok, ugyan egyedül, de élvezem, amit csinálok. Járok településről településre, s Myrzocha vallást terjesztem, s segítem az emberek. Hetente írok jelentés a Rendfőnöknek, hogy mit végeztem el, s mit tapasztaltam? Későbbiek során biztosan jól jöhet. Kis idő múlva felkelek a helyemről, s keresek még éghető, szárazabb gallyat, hogy visszatérve tovább melegedhessek. Közben természetesen azon gondolkozom, hogy melyik közeli település irányába menjek, ahol még nem voltam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriel Montbel

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Ahová a munka szólítja

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Pént. Dec. 07 2018, 13:50

A griffek szeretnek a hegyekben fészket lakni, távol az emberektől, a kéretlen vadászoktól, vagy azoktól az ostoba, fiatal lovagoktól, kik ígéretet tettek a szívük hölgyének, hogy a következő bálra egy griff szárnyából szereznek tollat, hogy a kedves hölgy a hajába tűzhesse. S megannyiszor az lett a vége, hogy az ifjú lovag a griff vacsorája lett. De néha egy vajáknak is hasznára vannak ezek az eskük, mert, ahogy a legtöbb esetben, a száj nagyobb, mint a szívben lakozó boldogság, és ekkor történik meg az, hogy felbérelnek egy hivatásost, hogy szerezze meg az áhított tollat, nehogy folt essen a lovag becsületén, és lehetőleg titokban tegye meg. Így járt Gabriel is, elfogadta az aranyat, és azon volt, hogy megszerezze a kívánt ereklyét. S mit csinál egy tapasztalt vaják, akit arra fogadtak meg, hogy csak egy tollat szerezzen meg? Kivárja a megfelelő alkalmat, mikor is a fészek üres, amikor a griffek vadásznak, és egyszerűen csak elvesz néhány ott maradt tollat, majd menne a dolgára, de ráeszmél, hogy hamarosan besötétedik, és felesleges lenne nekivágni az útnak, holnapig is ráér még az, hogy szó szerint, egy illető valaki más tollával ékeskedjen.
A napfény gyengéden táncolt Gabriel enyhén ráncos arcán, az idősebb vaják szemei kinyíltak, ásított egy kisebbet, majd felült, és körbenézett, minden úgy van, ahogy hagyta. Annyiban talán más, hogy a tűz elaludt, de azt leszámítva semmi se változott.
- Azt hiszem, hogy itt az ideje az indulásnak.- a lováért se ártana érte mennie, még mielőtt valaki azt gondolja, hogy nem fog visszatérni, és legjobb esetben eladja, legrosszabban pedig elfogyasztja. Egyik lehetőséggel se igazán szimpatizált Gabriel, ha valakinek meg kell ennie a lovát, az ő volt, így fejezve ki a háláját, hogy eddig is szolgálta, és halálában is tovább szolgálja. Ám mielőtt elindult volna, rendbe kellett szednie magát, kisimította a haját, ahogy a szakállát is rendbe hozta, leporolta a ruháját, megigazította a kardjait, és így tovább.
Pár perce már sétált, mikor is hangokra lett figyelmes, kíváncsisága rávette, hogy a hangok irányába induljon. S bár nem voltak éppen túl hangosak, de egy vajáknak az érzékszervei jóval kifinomultabbak voltak, mint egy embernek, Gabrielre pedig ez hatványozottan igaz volt, még a vajákok közt is kiemelkedőek voltak. S kis séta után, már látta is a hangok forrását, s mit ne mondjon, erre nem számított.
- Kellemes reggelt kívánok az ifjú hölgynek. A nevem Gabriel Montbel, örvendek a találkozsának.- enyhén meghajolt bemutatkozás közben.- Netalán segítségre van szüksége? Esetleg eltéved volna?- kérdezte barátságos hangnemben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zoja Krawczyk

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Dec. 02.
Tartózkodási hely :
Redania, s máshol

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Szomb. Dec. 08 2018, 08:55

Hosszúra nyúlik a melegedésem, s olyannyira belemerülök a lehetőségek tárházába, hogy észre se veszem a közeledőt. A hangjára leszek figyelmes, de ez épp elég ahhoz, hogy gyorsan felkeljek a helyemről, s kezem pedig rögtön a kard markolaton pihenjen. Ránézek a jövevényre, aki ráadásul egyből bemutatkozik nekem, sőt a szolgálatait felajánlja nekem.
~ Fura egy férfi! ~
Egy darabig figyelem a mozdulatait, hogy lássam, hogy milyen a szándéka. Gyilkos? Esetleg el akar rabolni? Vagy csupán ki akarja nekem önteni a lelkét? Sosem lehetek ebben biztos, jobb óvatosnak lenni, mint könnyelműnek és védtelennek. Sok fajta népséggel találkoztam már, s az a érzésem, hogy míg meg nem halok, addig az a szám csak növekedni fog.
~ Ha meg akart volna ölni, akkor csendben tette volna.  Úgy mint a rablásnál ~ lassan engedem el a kard markolatot, s a védekező testtartásomból váltok egy kiegyenesedettre. Csupán most látom meg, hogy milyen a férfi szeme, s milyen az öltözete. Kiráz a hideg, de végül egy sóhajtás kísérete után választom az illem útját.
- Jobb reggelt! Inkább. – visszasétálok az ülőhelyemre, de még nem ülök le.
- Zoja Krawczyk – mutatkozom be végül, s tőlem sem marad ki a meghajlás. Valahogy úgy vélem, hogy ezzel a személlyel szemben illik megadni a tiszteletet, s nem csupán a hivatása miatt. Mellettem van lehetőség egy másik személynek is leülni, így kezemmel mutatom számára, hogy foglaljon helyet a tüzemnél. Én mindenesetre leülök, hogy végül megválaszoljam neki az utolsó két kérdését.
- Eddig is boldogultam, köszönöm a kérdését. S szerintem annyira más mindkettőnk munkája egymástól, hogy én nem loholok szörnyek után, s Ön pedig ne próbáljon meg azzal, hogy ékes beszéddel segítsen a népek nyomorán. – még mielőtt bármit reagálhatna erre, akkor gyorsan hozzárakom, hogy miért.
- Papnő vagyok. – remélhetőleg ezzel belé fojtom a szuszt, míg ízlelgeti a szó jelentését, ami számomra remek alkalom, hogy a másik kérdésére is érdemben válaszoljak.
- Tudok tájékozódni, elég régóta vándorlok ahhoz, hogy ne tévedjek el. Csupán itt vertem éjszakára tábort, távol a településektől. Megvan a következő hely, ahová megyek. – tudom le végül a válaszadást, aztán most már teret adok újra a férfinek. Bátran mondja ki, hogy mit szeretne, vagy mit nem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriel Montbel

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Ahová a munka szólítja

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Szomb. Dec. 08 2018, 17:59

Nyugodtan állt egy helyben, nem mozdult, nem tett váratlan mozdulatokat, mosolyogva állt, mint egy fa. Nem tartott attól, hogy a hölgy kardot rántana, hiszen semmi okot nem kapott rá, és ha mégis így lenne, akkor Gabriel valahogy csak képes lenne lefegyverezni, de ha mégsem, nos, akkor leteheti a kardjait.
Nem kerülte el a figyelmét a reakció, és nem túl nehéz kitalálnia, hogy minek is szólt. Öltözhet bárhogyan, kenheti magát bármivel, tehet bármit, de a szemei azok árulkodnak a foglalkozásáról. S bár remélte, hogy itt nem fog ilyesmibe beleszaladni, de úgy fest, hogy tévedett. De legalább nem kapott elutasító pillantásokat, a megvetést, az undort, ami gyakran végigkíséri a vajákokat. Ám Gabrielnek még így se kellene panaszkodnia, a testvéreihez képest még így is kifejezetten jó sora volt.
- Örvendek kedves Zoja Krawczyk.- a meghajlás az kissé meglepte Gabrielt, nem várta volna, nem azért, mert lenézte volna a hölgyet, vagy bármi más okból, csak egyszerűen nem várta volna, hogy egy hegyen történik ez meg, és ez egy kellemes meglepetés volt.
- Köszönöm a helyet.- egyik meglepetés után a másik érte, és ha már megengedték, akkor helyet foglalt, egyenes tartással, karjait a térdén pihentetve.
Bár nem értette, hogy miről is van szó, de csak az elején, utána már tisztán látott. Egy papnővel volt hát dolga, ezért volt a tisztelet megadása, és abban is biztos lehet, hogy nem az Örök egyik papnőjével találkozott. Igaz, a hivatásuk felhozását még mindig nem érti, de annyi baj legyen.
- Megnyugtatom kegyedet, hogy nem szerepel a terveim közt, hogy ékes beszéddel segítek a népek nyomorán. Ahogy rámutatott, én inkább a pengéim segítségével könnyítek a terheken, már amikor szükségük van rá. Habár, ha szabad megjegyeznem, néha egyforma a munkánk. Mindketten az úgy nevezett gonosztól szabadítunk meg ártatlanokat… jobbik esetben.- mondta barátságos hangon és halvány mosollyal az ajkán. Hiszen néha nem mindig olyan ártatlan az, akin segítenek, de sajnos olyanok voltak az emberek, hogy ha a szörnyet választanák, akkor a vaják lenne a hibás.
- Melyik vallás képviselője, ha szabad kérdeznem?- akárhogyan is, amikor meglátta Zojat, nem látott rajta egy ismerős jelképet se.
- Jómagam is itt fent vertem tábort, a lovam egy közeli faluban hagytam, talán pont az, amelyik felé ön is tart, kedves Zoja. Talán együtt is mehetnénk, természetesen ha úgy gondolja, nem szeretnék tolakodó lenni.- ha arról van szó, akkor Gabriel egyedül hagyja a hölgyet, nem akarja magát ráerőszakolni magát senkikre se.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zoja Krawczyk

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Dec. 02.
Tartózkodási hely :
Redania, s máshol

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Vas. Dec. 09 2018, 15:25

Érdekes a férfi ajkaiból hallani a teljes nevemet, de hamar túllépek rajta. Leengedem a védelmem, mert látom, hogy nem ártó szándékkal közeledik felém, sőt egyenesen hellyel kínálom a tüzemnél, ami kedvesen ropog ebben a pillanatban is. Leülök én is, s ha már így összefutottunk, akkor kihasználom az alkalmat mindenképpen, hogy én szintén feltegyek nála mindenféle kérdést. Természetesen nem egyből rontok neki, hanem ha már kialakul közöttünk egy kisebb fajta bizalom, akkor.
- Akkor megnyugodtam, hogy nem lopja el a munkám, kedves Gabriel. – mosolyt küldök felé, mert ha egy picit is belegondol az ember az egészbe, akkor igen érdekes helyzet állna elő. Egy prédikátor vaják, aki inkább beszél mint harcol? Úgy vélem, hogy hamar híressé válna szerte a világon. Az semmi kétséget nem vet fel, hogy a munkánk egyes esetekben nem tér el egymástól. A gonoszt üldözni, nyakon csípni, s igazságot szolgáltatni.
- Sok veszéllyel nézünk szembe, ami érhet váratlanul, de lehet valami előjele… - sóhajtok egyet, mert volt már példa rá, hogy megtámadtak haramiák a legváratlanabb helyzetben. Észnél kellett lennem, s legyőzni őket.
- Myrzocha vallás képviselője vagyok – árulom el a vajáknak, s merem remélni, hogy már hallott valamit rólunk. Ha nem, akkor kénytelen leszek felvilágosítani, hogy mifélék vagyunk. Mikor elmeséli, hogy szinte majdnem egy helyen vetünk tábort, akkor meglepődők. Nem vettem észre, hogy rajtam kívül mások is vannak ezen a hegyen.
- Elképzelhető, hogy egy helyre visz az utunk. Melyik faluban hagyta ott a lovát, kedves Gabriel? – érdeklődök nála, s mivel nem tűnik fárasztó társaságnak, így természetesen nem venném rossz néven, ha elkísérne. Eszembe jut közben, hogy van innivalóm, amit megoszthatnék vele. Az ételt nem tudom megosztani vele, mert az elfogyott. Megkeresem a friss forrás vizes kulacsom, majd átnyújtom neki.
- Tessék, igyon kedves Gabriel. – mondom barátságos mosollyal az arcomon, majd megvárom, hogy mit tesz. Elfogadja, vagy elutasítja a gesztust? Akármelyik történik meg, egyáltalán nem fogok megsértődni. S pontosan ez az a pont, mikor én szintén egy kérdést teszek fel az irányába.
- Mennyire ügyeljek ezen a vidéken a szörnyektől? – úgy vélem, hogy ha felkészülők esetleges szaladásra, vagy cseles menekülésre. Én nem tudok megküzdeni a bestiákkal, így nekem csupán a szégyenteljes futás marad, vagy cseles elbújás, már ha lehetséges.
- Már ha szabad beszélni róla kedves Gabriel. Nem kívánok szembe menni azokkal, ahonnan jött.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriel Montbel

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Ahová a munka szólítja

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Hétf. Dec. 10 2018, 15:47

- Sose tennék ilyet, egyébként se lenne nekem való az az életmód. Nem forgatom olyan jól a szavakat, hogy igazán sikeres prédikátor legyek. S az én fajtámat is úgy azonosítják, hogy az erőszak és a kardok nyelvén értünk csak.- megejtett egy félmosolyt, és bármennyire is volt kellemetlen, de ez volt az igazság, a pletykák gyorsabban terjednek az igazságnál. S Gabriel számára mind közül a legzavaróbb a vajákok libidóját érintők voltak. Volt már balszerencséje, hogy egyes falukban furán méregették az ottaniak, a lányaikat pedig egyenesen bezavarták a házakba, még néhány asszony félreérthetetlen pillantásokat vetettek a vajákra.
- Egy ilyen világban élünk, ahol a baj akár egy fának a törzse mögött is megbújhat. Nekem is volt már részem hasonló helyzetben, amikor egy egyszerű megbízás jóval veszélyesebbé vált, mint azt a felkérés sugallta. De sajnos az árban már megegyeztünk, nem lett volna illendő, hogy többet kérjek.- megengedett magának egy halk sóhajt, az ilyen megbízások miatt nehéz összeszednie a kívánt összeget, hogy megvegye magának a vágyott és kinézett lakást, ahova néha elvonulhatna, ha úgy tartja kedve.
- Myrzocha… Myrzocha…- ízlelgette a nevet, még eszébe nem jutott.- Hallottam már a nevét, de még nem találkoztam egy képviselőjével se, ha jól tudom, akkor fiatalnak mondható vallás. Bocsássa meg a tudatlanságomat, de csak ennyit tudok róla.- bocsánat kérően nézett Zojara. Reméli, hogy a tudatlanságával nem fogja megsérteni a hölgyet, azzal igazán rossz benyomást tenne rá.
- Mondhatni közvetlenül a hegy lábánál fekszik, a neve Lópatkó. Elméletileg, ha felülről néznék, akkor egy patkó alakját adná ki.- lehet igaz volt, lehet nem, csak egy kis legenda, amivel hírnévre tehetnek szert, akármi is volt az igazság, Gabriel számára nem számított, nem igazán adott hitelt az ilyenfajta dolgoknak, legalábbis addig nem, még a saját szemeivel nem győződött meg a hiteleségéről.
- Köszönöm, de viszonzásként némi szárított hússal tudok szolgálni, ha az megfelel önnek.- úgy illik, hogy valamit ad is cserébe, bár némileg szégyelli magát, hogy csak ennyit tud adni. S a pár korty után visszanyújtja a kulacsot a gazdájának.
- Természetesen beszélhetek róla. Arra tanítottak, hogy mások kárára ne nyerészkedjek. Tehát, hogy ha pénzt szeretnék keresni azzal, hogy felkérjen testőrnek, akkor azt mondanám, hogy nagyon tartania kellene a vidéktől. De az igazság az, hogy egy vaják nem itt fog meg gazdagodni. Csak egy griff párt találtam, de ha nem zavarjuk őket, és a vadászterületüket, akkor nem jelentenek gondot. Igazából pont tőlük jöttem, némi tollra volt szükségem, szerencsére sikerült a fészekből szereznem néhányat, nem volt szükség arra, hogy erőszakot kelljen alkalmaznom. Rossz fényt vetne rám az, hogy ha a saját iskolám névadóját ölném meg.- mondta egy kissé szélesebb mosollyal az ajkain.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zoja Krawczyk

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Dec. 02.
Tartózkodási hely :
Redania, s máshol

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Hétf. Dec. 10 2018, 19:56

Gabrielt hallgatom, egy vajákot, aki tele lehet tapasztalattal és tudással. S az utóbbi miatt nagyon érdekes, s vallásom egyik fő pillére a tudás gyűjtése, s annak őrzése.  Abban úgy vélem egyetértünk, hogy ő nem éppenséggel prédikáció művészetét gyakorolja.
~ Erőszak és kardok nyelve ~ ízlelem a kifejezést, mint nemesemberek a fenséges ételt. Végig mérem közelebbről a beszélgetőtársam alakját, s arcának vonásait.  Szerintem így kinézet alapján, egyáltalán nem az erőszak jut eszembe, sem pedig a kardok.
- Bocsásson meg a tudatlanoknak, akik csupán ezt látják a vajákokban. Szerintem van értelme a létezésüknek. – mondom ki őszintén, s tisztelettel, bár nagyon mélyen nem vagyok tisztában a vajákok feladatával és létezésével.
- Én biztosan nem tudnám helyettesíteni a munkájában, kedves Gabriel. – hiszen lehet, hogy ismerem a kardnak forgatását, de nincs igazából tapasztalatom, hogy szörnyekkel szemben hogyan kell cselekedni. A beszélgetés szépen kialakul közöttünk, így úgy vélem, hogy jobb ha nem hagyom kialudni a melengető tüzet. Abból nem lehet semmi gond, ha egy kicsivel többet maradok idekinn a természetben.
A férfi mondogatja az istennő nevét, amit természetesen meghagyok neki. Azután fülelek rendesen, hogy mit mond rólunk. Nem tévedett nagyot, így örülhet. Egy kedves mosolyt küldök felé, aztán így szólok.
- Valóban fiatal vallás, s be kell valljam, hogy nehéz a követőket megtalálni, mert mi nem használunk semmiféle jelzést, jelet vagy más egyebet. Öltözködésünk sokszínű, s nem feltűnő, már ha a szegényebb rétegből való. Különösebben fogalmam sincs, hogy milyen emberek, vagy népségek körében lett népszerű Myrzocha vallás. Annyi biztos, hogy reménykedek, hogy összefutok velük és tudjuk egymást támogatni. – fűzőm hozzá a saját gondolataim, ám lépünk tovább, mert Gabriel elmondja a község nevét.
- Igen, oda készülök menni – adok egyértelmű választ, hogy mi a célom. Érdekesnek tartom a másik fejtegetését, hogy mi alapján kaphatta a település a nevét, s ez egy kisebb mosolyt csal az arcomra. A somolygás marad továbbra is a helyén, mikor az szárított hússal kínálja.
- Köszönöm a felajánlást, de el kell utasítanom, mert igazából nem vagyok éhes – azután pedig különösebb dolgom nincs, mint végighallgatni a férfit, hogy mi mond a továbbiakban. Bólintok párszor, hogy megértettem, majd szóra nyílik az ajkam.
- Akkor jobb ha kerülöm a járatlan utakat?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriel Montbel

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Ahová a munka szólítja

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Hétf. Dec. 10 2018, 20:47

- Én megbocsájtok nekik, hiszen ahogy mondta, tudatlanok. Hozzájuk nehezebben jutnak el a hírek, és néha bizony még nehezebben is tudják őket értelmezni. De jó azt hallani, hogy van, aki szerint még értelme van annak, hogy létezünk, akkor is, ha a létszámunk mára drasztikusan lecsökkent, és úgy is, hogy akadnak, akik inkább a szörnyeket védik. Ha jobban belegondolunk, kissé mulatságos, hogy tegnap még fizettek volna azért, hogy megöljünk valamit, ma pedig már védik, holnap pedig már idomítani akarnák.- ismét csak elmosolyodik, és már-már majdnem el is nevette magát, eszébe jutott, hogy egy alkalommal tényleg volt erre példa, egy ostoba nemes azt gondolta, hogy majd griffeket, farkasembereket, sőt, még alpokat, katakanokat is képes lesz idomítani, tanítani, hamar rá kellett jönnie, hogy ez nem fog menni, és biztos, hogy az is közrejátszott az egészben, hogy a „kedvencei” kitörtek, és a egész birtokot egy vágóhíddá alakították.
- Nem is szeretném, hogy így tegyen. Bár jómagam szeretem ezt az életmódot, minden hátrányával együtt, de tagadhatatlan, hogy csak keveseknek való, és még kevesebben élik túl az első éveket.- veszélyes a vajákok élete, de az út, amin eljutnak odáig, hogy vajákok legyenek, az még veszélyesebb volt, azokat a próbákat túlélni, az már több volt mint félsiker, jóval több, de utána sajnos sokan estek abba a hibába, hogy elbízták magukat, legyőzhetetlennek gondolták magukat, és végül ez lett a vesztük, ahogy majdnem Gabrielnek is.
- Adjon időt neki, és biztosan meg fogják találni a megfelelő hallgatóságot, és legyenek bármenyien, biztosan találkozni fog velük, hiába mondják, hogy nagy a világ, amiben élünk, mégis tud kicsi lenni. S akkor látszik ez meg, amikor azzal, és ott találkozik, akire és ahol nem számított.- azt le meri fogadni, hogy többen vannak, mint ahányan a vajákok voltak, és mégis, ezen alacsony számok ellenére is, relatíve gyakran szoktak találkozni.
- Ez csodás hír, akkor tényleg mehetünk együtt.- társaságban mindig jobb volt utazni, és az eddigiek alapján úgy tűnt, hogy Zoja még társaságnak is jó lesz.
- Rendben van, de ha meggondolná magát, akkor nyugodtan szóljon, és jó lehet az későbbre is.- bár nem annyira rajong az ízéért, de a célját kiszolgálta, és elmulasztotta az éhségérzetet.- De ha máshogyan nem is tudom meghálálni a vizet, akkor majd főzők kegyednek valamit, amikor alkalmunk is lesz rá.- bár erre csekély esélyt látott, de abból nem lesz semmi gond hogy ezt mondta, és ki tudja, ha egyszer tényleg lesz ilyen alkalom, akkor Gabriel szívesen elkészít valamit.
- A legtöbb esetben jobb, ha kerüljük a járatlan utakat, főleg egy ismeretlen helyen, de másrészről pedig, néha pont akkor lesz részese valami csodás élménynek, hogy letért az útról, és felfedezésre indult, bár gyakran az a vége, hogy valami nem várt rémség vermébe esik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zoja Krawczyk

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Dec. 02.
Tartózkodási hely :
Redania, s máshol

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Kedd Dec. 11 2018, 19:47

Hallgatom Gabriel szavait, de egyáltalán nincs szándékomban az, hogy közbe szóljak, vagy megakasszam a gondolatmenetében. Kiül az arcomra a kétkedés, hogy tényleg vannak olyan emberek és vajákok, akik esetleg a szörnyek pártján állnak? Ez további kérdéseket vet fel, hogy esetleg mennyire van ténylegesen elterjedve zen nézet? Vajon az egész világon, vagy csupán egyes helyekre igaz? Úgy tűnik, hogy vándorlásom során erre is fényt kell majd derítenem, s az a igazság, hogy szívesen fogok bele. Azonban a további gondolataira, már nekem is nyílik az ajkaim, hogy szavakat formáljak vele.
- Távol áll tőlem a munkája, s semmi esetben sem merném kockára tenni az életem. Megvan szerintem a saját feladatom, s annak szeretnék eleget tenni. Azt vélem, hogy Myrzocha nem véletlenül hívott magához, s nem azért, hogy áldozatot csináljon belőlem. – az szintén meglep, hogy biztat engem a türelemre a férfi, hogy biztosan találkozni fogok Myrzocha vallás más követőivel. Ebben nem kételkedem, sőt biztosan tudom, hogy úgy lesz.  Emellett természetesen, ott ahol érzékelem, hogy jó a hallgatóság, ott terjesztem Myrzocha tanait, s toborzom a követőket. Nem erőszakosan, sem pedig más aljas módszerekkel.
- Valóban csodás együtt haladni, egy cél felé. Sokkal jobb megosztani bizonyos dolgokat, mint magunkban átélni – sóhajtok egyet, mert az elmúlt időben leginkább magányosan tengettem a napjaim. Jobban örül az ember, ha van egy értelmes társasága, aki nem azt nézi, hogy mikor rabolhatja ki a másikat, vagy mikor verheti át, vagy mikor szúrhatja hátba.
- Rendben mindenképpen szólok, ha éhessé válnék, s megkívánnám a szárított húst. – mosolygok partneremre, aztán végig gondolom, hogy biztosan akarom én, hogy egy férfi rám főzzön? Úgy vélem, hogy én otthonosabb vagyok ezen a téren, mert már egy ideje magamról gondoskodom, s abból élek, amim van. Próbálok természetesen változatosan étkezni.
- Emellett szavai arra a következtetésre mer engem terelni, hogy nem csupán a faluig szeretne elkísérni, hanem esetleg azon túl is. – merem kimondani, ezen gondolatokat, s hogy ez mennyire igaz, az előbb vagy utóbb kiderül. Továbbiakban kapok egy kis segítséget azon témából, hogy valójában miként kellene járnom a vidékeket. Próbálom elképzelni, hogy miként tudnám én megvalósítani, vagy éppenséggel miként tudnám elkerülni a vadállatok vadászterületeit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriel Montbel

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Ahová a munka szólítja

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Szer. Dec. 12 2018, 12:09

- Ez megnyugtat, a hölgyek egyébként is nehezebben viselik a szakmámhoz elengedhetetlen mutációkat. Nem azt mondom, hogy nem lehetnek vajákok, csak annyit, hogy történhetnek esetleges mellékhatások is. Az pedig, hogy így gondolja, az egy jó dolog, a sorsunkat nem kerülhetjük el. Néha szeretem azt gondolni, hogy talán nekünk, vajákoknak is van egy istenünk, aki akkor született, amikor az első vaják is, és utána ez az isten választja ki a gyermekeket, kik követhetik az útját. Bár tekintve, hogy hogyan is születünk, erre kevés az esély, nagyon kevés.- jó eljátszani a gondolattal, hogy van egy istenük, megtudja érteni, hogy sokan miért menekülnek a vallásba, értelmet adnak a dolgoknak, mindennek, ami történik, és megadhatnak olyan válaszokat is, amiket az emberek nem mernek megadni saját maguknak.
- Pontosan, és beszélgetéssel jobban telik is az idő is, és az se mellékes, hogy jelen esetben szemnek is kellemes a társaságom, már ha nem sértem meg ezzel.- mondta egy halvány mosollyal az ajkán. Elvégre férfiból volt Gabriel is, és nem kerülte el a figyelmét, hogy Zoja pedig hölgy, és azok közt is csinos volt, na meg természetesen az iskolájában tanultak is megkövetelik, hogy udvarias legyen.
- Legyen úgy, örömmel megosztom azt, amim van, még ha kevéske is, és nem éppen a leg ínyencebb is az a falat. Nézze el, de a tarisznyája gyakran lapos. Megtanítottak minket elviselni  az éhséget.- szégyelli is magát ezért, mert nem tudja többel megkínálni Zoját, úgy pedig még inkább, hogy saját magát jó szakácsnak gondolja, még kellemetlenebb, hogy csak húsa van.
- Természetesen elkísérhetem egy darabon, sajnos az, hogy itt kevés a szörny, nem jelenti azt, hogy máshol is ez a helyzet, és ha alkalmam lesz rá, akkor főzők is kegyednek. De ha mégse tartana igényt a társaságomra, nos, bármikor összefuthatunk, vagy, hogy ne hazudtoljam meg magamat, az iskolámban is szívesen vendégül látom, csak egy időpontot kell megbeszélnünk.- barátságosan Zojára mosolygott, és mivel az iskolájában elég kevés a tanonc, így gondot se jelent, hogy ha vendéget fogad, már csak azért se, mert hamarosan eljön az ideje, hogy haza kell térnie, megnéznie, hogy talán mégis lett egy új fiók, kinek okításra van szüksége.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Zoja Krawczyk

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Dec. 02.
Tartózkodási hely :
Redania, s máshol

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Csüt. Dec. 13 2018, 17:42

A mutációról kezd el beszélni, s annak mellékhatásairól. Fogalmam sincs, hogy min mehetnek végig, de a további beszéde meggyőz arról, hogy nagyon veszélyes dologról van szó. Vannak olyanok, akik nem élnek túl sokáig. Nyelek egyet szavai hallatán, s csak még inkább meg vagyok győződve róla, hogy teljesen jó életet választottam magamnak, s nem cserélnék senki mással.
- Lehet, hogy van Istenetek, senki sem tudhatja. – nézek Gabrielre egy hosszú ideig, aztán fel az ég felé, mintha ott megtalálnám a válaszokat.  Ami ezután történik, mármint mond a társaságom, az egy enyhe pírt varázsol az arcomra. Így kora reggel nem tudok mit kezdeni az ilyen szavakkal. Hosszan csendben maradok, míg erőt nem veszek magamon.
- A faluban feltölthetjük a készleteinket, efelől nem kell aggódni. – jön ki belőlem, aztán gyorsan hozzáteszem a következőket.
- Az éhezés nem jó dolog, s nem jó tanácsadó. Miattam nem kell megfosztani magát a finom étkektől. – tudom le ennyivel az étkezést, bár a beszélgetőpartnerem rögtön kijavít engem. Azt jó hallani, hogy elkísér, de csupán csak egy bizonyos ideig. Ezzel nincs semmi gond, de mikor megint az étkezéssel kapcsolatosan szól, akkor én sem tudok szó nélkül lenni.
- Le akar engem venni a lábamról, hogy főzni akar nekem? – szegezen neki a kérdést, mint egy lándzsát a mellkasának. A többire csupán bólintok, mert én igazából ennyire nem tartom valószínűnek, hogy találkozunk egymással. Ahhoz sok mindennek kell történnie.  Felállok a helyemről, aztán nekilátok összepakolni. Mindent gondosan összecsomagolok, hogy jól lehessen szállítani. Nem szólok egyelőre semmit a férfinek. Mikor indulásra kész állapotba varázsolom magam, akkor nyitom ki az ajkaim.
- Indulhatunk? – s ekkor kezdek el túrni földet a tűzre, hogy jól elfedjem.  Egy darabig arra várok, hogy a beszélgető társam szintén elkészüljön az indulásra. Ha nincs semmilyen akadály, akkor elindulok vélhetőleg jó irányba, hogy a faluba érkezhessünk, de út közben tudunk beszélgetni. Visszafordítom a témát inkább komolyabb vizekre.
- A vajákoknak szintén kell egy védelmező, oltalmazó valaki.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gabriel Montbel

avatar

Hozzászólások száma :
8
Reagok száma :
6
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Ahová a munka szólítja

TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   Csüt. Dec. 13 2018, 18:38

- Az tény, hogy senki se tud róla, nem volt ki beszámoljon a találkozásról.- s még olyanról se hallott Gabriel, hogy egy vaják visszatért volna a halálból, lidércként, vagy nekromancia által, és ezért nagyon hálás volt a férfi, hogy kiket életükben megvetettek, legalább holtjukban békében pihenhetnek.
Nem kerülte el sárga szemeit a pír, mi Zoja arcára ült ki. Mintha csak az ég kékje alatt vörös felhők jelentek volna meg. Ugyan csak jól állt a hölgynek ez a fajta szín, de csak ezért nem fogja még több bókkal támadni a hölgyet, egy idő után a legfinomabb bort is meg lehet unni.
- Nem is efelől aggódok, inkább az árak és a minőség miatt. Futottam már bele pár kellemetlen helyzetbe, amikor is a portéka minősége nem volt egyenes arányban a minőséggel, és mikor ezt szóvá is tettem, nos, hogy finoman fejezem ki magamat, felemlegették a felmenőimet, és az édesanyámat összefüggésbe hozták egy ősi mesterség űzésével.- reméli, hogy egészen jól körbe írta, hogy miről is van szó, nem szívesen mondaná ki azt a szót, hölgy jelenlétében nem illik káromkodni.
- Nem kell aggódnia, jelenleg nem fosztom meg magamat semmitől, maximum némi szárítotthústól, semmi többtől.- és egyébként is evett már egy keveset, vaják lévén nem mindig szükséges, hogy teli tömje magát, és úgy általában sose, nincs jó vége, ha mozdulni se tud az ételtől.
- Bár ismerem a pletykákat, mik keringenek a mesterségemet űzőkről, hogy csapodárok, de csupán egy vaják vagyok, aki szeretné megmutatni a főzőtudományát és meghálálni a vizet, amit kapott. Azt tanultam, hogy többet adjak vissza, mint kaptam, és mit adnak az istenek, nyugodtan mondhatom, hogy igazán jó szakács vagyok.- barátságosan Zojára mosolygott, figyelve arra, hogy nehogy bármi olyan rándulása legyen az arcának, amiből valami huncutságra lehetne következtetni.
- Igen, természetesen.- felállt az ülőhelyéről, és segített kioltani a lángokat, elfedni a parazsat, nehogy bármi gond lehessen utána. Nem lenne jó előjel, ha leérnek a faluba, hátra néznek, és azt látják, hogy lángol a hegy.
- Az ifjú vajákoknak talán mi, idősebbek, és az oktatóik jelenthetik ezt. De hogy nekünk kik? Talán a nemlétező vagy létező istenünk. Szeretném azt gondolni, hogy van valaki, aki vigyázó szemeit rajtunk tartja, de a kellemetlen igazság, hogy egy vajákot nem védhet más, csak saját maga és a tudása.- és gyakran még ez se elég, néha rosszul választanak, és legyen bármilyen ügyes, és nagy a tudása, egyszerűen nincs szerencséje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Északi Reggeli - Gabriel & Zoja   

Vissza az elejére Go down
 
Északi Reggeli - Gabriel & Zoja
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
World of Witchers ― and other nightmares :: Játéktér :: Poviss és Kovir-
Ugrás: