World of Witchers ― and other nightmares
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
In Memoriam
A staff
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) MKw1O9zI2fDiLi3zPBjv1 Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 39oL2yf9oLlO13W9fKCvHR
Tedd Deireadh
Itt olvasható mindenki számára a Kontinens eseményeit befolyásoló szálak összefoglalója.

Out of time: Yennefer és Geralt magához tér valahol Temeriában, nyomoznak a Tó Úrnőjét követő események után. A tehetséges Corinne Tilly oneiromanta segítségével visszaszerzik megkopott emlékeiket, továbbá tudomást szereznek egy, a Kontinenst elpusztító erejű katasztrófáról.

Deárme, elaine: Ciri és Braenn újra találkozik a Végzet Kardja óta először, Braenn megtudja, hogy Geralt él.

Virágnyelven szólva: Francesca Findabair hírét veszi, hogy a Háború Lovasasszonya Kaedwen felé lovagol, és mivel halottnak hiszi a kolleganőjét, feltartóztatja útjában. Mivel a hír igaznak bizonyul, és valóban Vengerbergi Yennefer áll előtte, meghívja magához egy hosszú és velős beszélgetésre. Yennefer még nem tudja, hogy Francesca bizalmasan kezeli-e a visszatértét, avagy rögvest értesíti-e Filippa Eilhart-ot. Beszélgetésükből kiderül, hogy a Kontinenst a Farkasförgeteg pusztítása fenyegetheti.

Egy házban az ellenséggel: Valdemar meghívja magához Yennefert, hogy Ciri és Geralt sorsáról tárgyalhasson vele. Yennefer tudomást szerez róla, hogy idő- és térközi utazásai egyikén potenciálisan Ciri magával hozott egy nem evilági pandemikus fertőzést, mely az egész Kontinens lakosságát megtizedelheti.

Temeria
Troubadour! Sing of our valor!: Foltest visszautasíthatatlan ajánlatot tesz Kökörcsinnek, melynek értelmében kémkednie kell Redaniában.

Temeria, f*ck yeah!: Meve, Lyria és Rívia királynője meglátogatja távoli kuzinját Temeriában, hogy átbeszélhessék, ami a Cintrai Béke óta történt velük.

Lyria és Rívia
Alakoskodás: Karméle la Valette felszámolja a háború után megerősödött lyriai alvilágot.

Aprócska szolgálat: Esthyllo, az eltévedt hős pixie hírét veszi, hogy merényletet terveznek Lyria és Rívia királynője ellen, ez pedig arra sarkallja, hogy beleszóljon az események folyásába, megakadályozva egy újabb tragédiát.

Háborúzzanak mások...: Őfelsége Meve titkos audienciát kér semleges területen Dol Blathanna hercegnőjétől, Francesca Findabair-tól, hogy közös nevezőre jussanak az ősi fajok és az emberek közti békétlenkedés ügyében.

Nilfgaard
Hercegnői etikett: Stella Congreve, Liddertal grófnője Emhyr var Emreis, nilfgaardi császár parancsára szárnyai alá veszi Cürilla hercegnő nevelését és gondviselését. A grófnő anyai érzéseket kezd el táplálni az árva leány iránt.
Hirdetőtábla
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (46 fő) Hétf. Aug. 14 2023, 17:47-kor volt itt.
Legutóbbi témák

✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Mirka Divis Kedd Márc. 05 2024, 20:28


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Shani Vas. Márc. 03 2024, 17:04


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Karméle La Valette Vas. Feb. 25 2024, 20:21


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Mirka Divis Hétf. Feb. 12 2024, 22:38


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Condwiramurs Szomb. Jan. 27 2024, 23:10


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Guinevere Kedd Jan. 23 2024, 10:19


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Vendég Hétf. Jan. 01 2024, 23:15


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Vendég Hétf. Dec. 25 2023, 18:43


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Condwiramurs Szer. Dec. 20 2023, 16:10


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Emptyby Ríviai Geralt Szomb. Dec. 16 2023, 11:57

Tagjaink
Top posting users this month
Shani
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Vote_lcapSilver for monsters (Nymeria & Niernen) Voting_barSilver for monsters (Nymeria & Niernen) Vote_rcap 
Mirka Divis
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Vote_lcapSilver for monsters (Nymeria & Niernen) Voting_barSilver for monsters (Nymeria & Niernen) Vote_rcap 
Fél évszázad költészete

Megosztás
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters

Janik megkapargatta a tábortűzből maradt parazsat, hátha új életet tud csiholni a lángokba, de az csak apró hamufelhőkkel jutalmazta a bandita próbálkozását. Mintha a szénné égett ágak is nonverbális „menj a francba” üzenetet küldtek volna az egyenetlenül kopaszodó férfinak, amin nem tudtam nem elvigyorodni.
- Meg a büdös lófaszt.  – horkant fel mellette egy másik, nagyobb darab, tokás-borostás, akinek még nem tanultam meg a nevét. Nem hittem, hogy túl sokáig maradt volna a kompánia élő tagja, így nem vettem a fáradságot.
- Pedig így van. A Blaviken-i Mészáros halott, valaki hasba szúrta egy vasvillával Ríviában. – bizonygatta tovább Janik, miközben hátraperdült csontos tomporára, feladva a tűzzel vívott ádáz küzdelmet. – Horvatz mondta Novigradban, valami rív paraszttól hallotta.
- Én akkor sem hiszem el. – rázta a fejét a tokás. – A vajákok nem halnak meg csak úgy.
Eddig tudtam magam visszafogni, oldalra dőltem a száraz, kissé már rothadó leveleken és megtámasztottam a fejem a tenyeremmel.
- Ki az a Blaviken-i Mészáros?
Janik győzedelmesen elvigyorodott, mintha ezzel a kérdéssel ismertem volna be a felsőbbrendűségét, aztán néhány száraz gallyat dobott a hamu közé.
- Egy vaják. Mutáns, boszorkánysággal kifacsart torzszülött, de a pengéhez értett. Azt beszélik egy tucat embert vágott le alig egy perc alatt Blaviken főterén. Gondolkodás nélkül kibelezte őket meg a vezetőjüket is, aztán tovább állt, mintha mi se történt volna.
Mielőtt a történet folytatódhatott volna a csapat negyedik tagja, egy eddig szótlan zerrikán férfi felkapta a fejét és fülelni kezdett. Valami mozgott tőlünk nem messze, meglepően halkan és óvatosan. Ha nem lett volna ilyen éles füle a zerrikánnak, a másik kettő sose vette volna észre. Én már percek óta hallgattam, de nem akartam szólni nekik, hátha valami érdekes volt készülőben.
- Mit hallasz, Nyikk? – kérdezte Janik, mire az említett néma bandita csak megvonta a vállát és elmutatott egy irányba. Egy pár lépést tévedett, de emberhez képest kellően pontos volt. A másik két férfi felpattant és hárman elindultak a zaj irányába, csak a tokás fordult vissza felém.
- Te nem jössz, bakfis?
Csak legyintettem a kezemmel.
- Valószínűleg egy róka. Ha meg szajré, nyugodtan tartsátok meg, én most fáradt vagyok ehhez.
Nem olyan rég csatlakoztam csak ezekhez az erdei útonállókhoz unalmamban, de nem tűntek olyan érdekesnek, amire vágytam. Valami sokkal nagyobb mozgott a fák között, de értük nem volt kár.
Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Jan. 02 2020, 13:34
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Niernen & Nymeria


Milyen csodás ez a ma éjjel? Olyan kellemes, ahogy a telihold fénye lágyan símogatja fakó bőröm. Leülök az avarba, kezem a felszínén pihentetem. Nincs sok hátra. Orromat már így is megtöltötte az erdő kellemes, illata. Prém simítása, az avar bomlása. Hangok, melyeket más nem ismerhet. Az éjjeli vadak apró neszei, apró léptek.
S eljött a pillanat, bár kicsit későn kapok észbe. A végtagjaimban érzem azt a kellemes égető érzést, testemmel együtt. A csillagos égre és az erdő vad színeire vágyok, zöldre, barnára. Viszont a testem felszínét nem igen érhette a szövet. Ingem nyakánál lévő masnit kioldom és gyors mozdulattal vedlem le. Nadrágom öve mechanikája, hirtelen vált idegenné, ismeretlenné. Némi nehézség és fog mutogatás után sikerült lehámozni magamról. A csizmám csatjainak fémes csillogása is riasztott s mégis elég gyors voltam, hogy levehessem, mielőtt szét szaggatom. Semmi nem maradhatott.
- Közeleg... - mosolyodom el az égi istennőre figyelve. Vártam. Vártam a megváltást, mi ilyenkor oly nehezen jön. Az ösztön és ember párharca. A Hold gyér fénye és minden titkot tudva bújik egy felhő mögé. Hamarosan nem a vörös hajú, törékeny ember tekint fel rá, hanem a sötét bundás fenevad. Folyamatos káoszt pedig meg lehet szokni. Hol nem látsz semmit, hol többet mint kellene. Hol majd meggyulladnék, hol a hideg akarta kirázni belőlem a lelket. S a vége? Egy fenséges fenevad kecses alakja. Orrom az ég felé emelem, s a felhő mögül elő bukkanó uralkodót túlvilágias énekkel köszöntöm. Most indulok útnak. Mancsaim alatt az avar alig csap zajt. S nem kívánok most mást, mint vérgőzös éjszakát. Rózsaszín nyelvemmel megnyalom pofám. S erre alkalmasnak tűnik egy tábor. Kellemetlen, maró füstszagot hoz tőle a szél. Fény íve nem látszik. Nincs tűz, nincs mitől tartsak. Sokáig körözök körülöttük. Figyelek és felmérem. Ragadozó vagyok, nem pedig valami batár jószág. Viszont megindulnak felém. Valami undorító mosoly jelenhet meg pofámon, míg fakó szemeimmel leendő vacsorám lesem.





Jegyzet:Ha valami nem okés rugdalj javítani SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Jan. 02 2020, 16:14
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters

Egy ideig nem lehetett semmi hallani, csak a három bandita roppanó lépteit a nedves, hólatyakban ázott avaron. Szinte lélegzetet sem mertek venni, ami elővigyázatosságnak éppen nem volt utolsó, de teljesen felesleges. Amint elhagyták az alig párlépésnyi tisztást és beléptek a fák árnyékos birodalmába az egyik – a hang alapján Janik – felsikított, mielőtt nedves cuppanásokkal és gurgulázásba fulladó hörgéssel el nem némult volna. Valami halkan morgott, miközben vélhetően darabokra tépte a banditák önjelölt vezetőjét, aztán némi lábdobogás következett, ahogy utolérte a második szerencsétlen.
- Ne, neee… Hagyj… ÁHHGHH… - Eddig jutott, mielőtt ugyanúgy halálsikolyba fulladt volna minden hangja, mint Janiknak. Úgy hangzott ez a valami utat talált a vaskos tokák között és valószínűleg egyben tépte ki a szerencsétlen torkát. A tisztást kezdte megtölteni a kiontott vér fémes-sós illata, ami kellemesen cirógatta a torkomat, így némi elégedetlen mormogással felálltam, leporoltam magam aztán alaktalan füst formájában átsuhantam a fák között.
Ami fogadott egészen lenyűgöző látvány volt. Először azt hittem egy alacsonyabb vámpír, egy katakán vagy ekkima csapott szét a tiszavirágéletű kompániám tagjai között, de sokkal érdekesebb volt.
A néma zerrikán, akit a többiek Nyikknek hívtak (rendkívül szellemesen) egy vastagabb fának szorult és kitágult, rettegő pupillákkal tartotta maga előtt a kardját – egyenesen a felé közelítő vérfarkasnak szegezve. Szinte láttam a férfi nyakán kidagadni az ereket, ahogy a rémülettől lüktető vér átzúdult az egész testén.
Hiába. A robosztus, hosszú izmokkal körbecsavart átkozott bármikor gyorsabb lett volna nála, egy sötét erdőben pedig végképp. Ezt egy vastagabb ágon guggolva néztem végig a bandita fölött, de most úgy láttam ideje bemutatkoznom. Levetettem magam a mélybe, két lábbal, ruganyosan érve földet a bestia és az ember között, miközben szélesen elmosolyodtam.
- Nicsak, mit nem találni egy ilyen egyszerű erdőben. – kuncogtam fel. – Sajnálom, hogy megzavarom a vadászatot, de sajnos hozzád hasonlóan rendkívüli módon unatkozok. A mesterhármasból pedig, akinek két tagját már valószínűleg felkoncoltad ez a harmadik tűnt a legérdekesebbnek, így, ha nem bánod, szeretném megtartani.
Fogalmam sem volt az ilyen lények tudtak-e beszélni átváltozott alakjukban, de egy próbát megért. Még sosem találkoztam élőben vérfarkassal, csak az elbeszéléseket hallottam róluk és a legendákat, meg persze valamennyi igazságot még az apámtól. Hogy visszafogott legyek, egészen érdekfeszítő találkozás volt.
- Persze, ha gondolod, megpróbálhatsz engem is megölni, de jobb, ha figyelmeztetlek. Én nem vagyok az a könnyű préda. – mosolyodtam el sötéten, miközben megforgattam a csuklóm és hagytam, hogy a bestia megcsodálhassa a több ujjnyi hosszú karmaimat.
Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Jan. 02 2020, 18:38
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Niernen & Nymeria

Valami különös mosoly, mely inkább vicsor, játszik pofámon. Hozzám képest könnyebb testűek, ennek ellenére, hangosabbak, mint én. Pedig jelen helyzetben nagyobb tömeggel rendelkezem, mint ők. Ekkor pillantom meg az egyiket. Ő ugyan nem vett észre így mellé ugorva karmaimmal szelem fel a torkát. Orrom megcsapja az a kellemes illat. Vér fémes illata, mely szinte megrészegít.
Nagy a késztetés, hogy húsába marjak, de érzem egy másik közelségét. Utána eredek, egy kicsit érdekesebb vadászat reményében. Az illető nem jut sokáig, míg rá nem ugrom és harapok mélyet nyakába, eltépve a légcsövét. Szinte esélye sincs. Elégedetten nyalom meg pofám. A levegőbe szagolok. Még van egy és valami, minek a szaga a megkeseredett haláléra emlékeztet némi füsttel. Az egyiknek viszont adok esélyt. Nekem i kijár egy kis szórakozás! Lassú, megfontolt mozdulattal lépdelek felé, olykor felhúzva ínyem, megvillantva hószín agyaraimat. Morogva teszek lépéseket, hátha neki iramodna, elmenekülni. De semmi ilyet nem tesz, némi csalódás csillan szememben. Ekkor jelenik meg elém a semmiből egy ismeretlen. Az orromba kúszik az a keseredett illat. ~Tehát ő lenne~ Szavaira és kuncogására hátra sunyóm fülem és ínyem is lentebb engedem. Farkam megcsóválom, jelezve, értem mit mond, viszont nem tetszik. Aprót bólintok, majd a hold fele tekintek. A körmei csillanásra leszek figyelmes és megdöntöm fejem. Mintha csak megcsodálnám a lényt. Lentebb engedve busa fejem szagolok felé, füleimet teljesen lesunyva. Agyaraim nem látszódnak, maximum annyi, mi pofámból kilóg. Egyszer felkapom fejem. Valami dögevő madár már rá lelt zsákmányomra és abba az irányba fordítom fülem. Morranva indulok tetemekhez. Még a végén valami pimaszság megpróbálja megdézsmálni amiért megküzdöttem. Küzdöttem... ch. Ingyen falatok voltak. Mancsom rá helyezem az egyik mellkasára és agyaraim belemélyesztem a puha bőrbe és a húst tépem lassan falatozva. Azért folyamatosan figyelek, hogy ne lepjenek meg.






Jegyzet:Ha valami nem okés rugdalj javítani SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szomb. Jan. 04 2020, 16:50
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters

Egy ideig úgy tűnt nem kapok semmi választ. A vérfarkas csak állati ösztöneinek engedve lapult közelebb a földhöz, védve a torkát és közben bizonytalan morgás bújkált a torkában – aztán váratlanul mintha bólintott volna.
- Nagyszerű. – csaptam össze a két tenyerem. – Reméltem, hogy ilyen irányba folyik a történet.
A bestia láthatóan nem tudta, mihez is kezdjen most velem, csak tanácstalanul döntötte oldalra a fejét. Váratlanul azonban valami neszezés elvonta a figyelmét így gyors, de már egyáltalán nem vadászra jellemző mozdulatokkal megfordult és a legtöményebb vérszagot árasztó hulla felé indult.
Amint a farkas eltűnt, az eddig néma zerrikán váratlanul megszólalt mögöttem.
- Miért mentettél?
Az arcomon őszinte csodálkozással fordultam felé, a félelemtől még mindig kitágult szemeit vizsgálva, de csak megvontam a vállam.
- Hallottad, nem? Mert te voltál a legérdekesebb. Úgy tűnt, te életképesebb vagy a másik kettőnél.
A zerrikán hosszan elgondolkozott, miközben az ujjaimat bámulta. Eddig egyikük sem tudta, hogy mi vagyok, de mintha nem rázta volna meg annyira a felismerés, mint gondoltam. Helyette csak elnézett a vállam fölött, aztán meghajtotta a fejét.
- Élet életért. Mit akarsz tőlem?
Érdekes kérdés volt, amire én magam sem tudtam a választ. Valószínűleg azt akartam, hogy részese legyen a majdanikori legújabb kompániának, akik követtek, de annak még nem most volt az ideje.
- Semmit, egyelőre. De talán megkereslek majd, valamikor. Akkor majd újratárgyaljuk. – vigyorodtam el, aztán köddé váltam és elszivárogtam arrafelé, amerre a vérfarkast sejtettem.
Én magam sem vetettem meg az emberek felkoncolását, de volt valami elismerésre méltóan gusztustalan abban, ahogy ez a lény tépve-acsarkodva lerángatta a húst a csontokról, mintha csak egy nyársra húzott ökör lett volna. Mellette egy nagyobb fa gyökerei között értem földet ülve, a két térdem felhúztam, a karjaim pedig megtámasztottam a lábaimon.
- Ez egy unalmas beszélgetés lesz, ha csak én szájalok. Nem tudsz visszaváltozni vagy valami? Nem sietek, megvárom.
Hirtelen egy nagyon sötét gondolat villant át az agyamon.
- Vaaaagy, ha el akarjuk tölteni az időt míg a hold megfogyatkozik, van nem messze egy aprócska falu. Igazából alig nagyobb a „két ház, kút meg egy kecske” kategóriánál, de unaloműzőnek érdekes lehetne. Csak képzeld el – már ha tudsz most olyat – a falusiak arcát, mikor egy vérfarkas és egy vámpír ront rájuk.
Halkan felkuncogtam a saját magam által lefestett képre, nem zavartatva magam a hangomat elnyomó, elégedett nyammogással, ahogy a hájas bandita lassan a vérfarkas gyomrában találta magát.
Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Jan. 05 2020, 10:49
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Niernen & Nymeria

A pofátlanságnak is van határa. Még ha ezt bizonyos madarak nem is hajlandók elfogadni. Pofámmal kaffantva adom tudtára, hogy ez még az én zsákmányom. Mivel még bele sem martam igazán zsákmányomba a madár igen csak rossz hangulatomban kapott el. Mielött felröppent volna utána kaptam. Pimasz egy népség mondhatom.
Miközben a tetembe harapok füleimmel folyamatosan hallgatom a körülöttem meghúzódó csendet. Noha az előbb is meg sikerült lepnie most jobban igyekszem a környezetem figyelmem alatt tartani. Talán apró mozdulatának nesze keltette fel figyelmem, mikor a fa tövében ült. Fújva egy nagyot és morranva jelzem, hogy ez az én vacsorám. Még ha nem is kellett nagyon megdolgoznom érte. Mondjuk nagyon bánt, hogy nem tudok normálisan gondolkodni. Hogy csak az ösztöneimben lappangó éhség és pusztítás az ami mozgat. Mintha minden egyes vércseppem erre bíztatna. Amíg hozzám beszél rá figyelek. Pofámon lévő szőr kissé csimbókossá vált az alvadó vértől. Szerencsére szemernyi tudata emberi mivoltomnak próbált jelezni. Szemeimmel a Hold felé tekintek, mintha biccenteni próbálnék felé. Utána újra a tetememmel kezdtem foglalatoskodni. Hogy minden darab húst gyomromba eröltethessek. Kuncogására kapom fel fejem kétszer összecsapva állkapcsom. Mivel nincs pofazacskóm nem tudom megrágni az ételt, csak akkorát tépni amit némi rágással le tudok nyelni. Érdekes látványt nyújthatok a pofámból kilógó cafattal, de inkább bendőm megtöltésével foglalatoskodom, mint azzal, hogy nézhet ki a csapzott fekete bundában csillanó két fakókék tekintet.






Jegyzet:Ne haragudj, igyekszem írogatni SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Hétf. Jan. 06 2020, 20:00
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters

Mikor a farkas felemelte a fejét és a hold felé bökött az orrával egy kicsit lekonyult a szám sarka. Egyértelmű volt az üzenet, de valami jobban reménykedtem.
- Értem, tehát marad a várakozás. Kár. - vontam meg a vállam. Kissé pofátlan dolog volt egy vámpírnak az idő múlását sajnálnia, tekintve, hogy nekünk nem jelentett az égvilágon semmit. Az emberek, akiknek az a röpke tiszavirágélet jutott csak nagy becsben tartották és mindent hozzá igazítottak, nekem azonban nem kellett volna, hogy bármit jelentsen. Egy éjszaka, egy év, egy évtized, ugyanannyit jelentett, csak a környezet változott. De, ahogy mondják, az sajnálja legjobban a vagyonát, akinek a legtöbb adatott.
- De ha ez van, hát ez van. - tápászkodtam fel sóhajtva és pár lépés távolságban körözni kezdtem a lény körül. - Ezek szerint viszont te érted, amit mondok, csak felelni nem tudsz. Ami különös, én úgy hallottam a legtöbb vérfarkas tud beszélni, még ha akadozik is a nyelve. Szóval az is lehet, hogy csak neked nincs mondandód felém. Bár érthető, én sem szeretem, ha evés közben beszéltetnek.
Halkan nevettem a saját gondolataim csapongásán. Az új élmény felpezsdítette a véremet és úgy hatott rám, mint mikor először repültem szélviharban és élveztem, ahogy az elemek ősi ereje nekifeszül a sajátomnak.
- Én Niernen vagyok. Talán húsz éve ez még jelentett volna valamit, amikor még ismertek, de nem hiszem, hogy azóta hallottál rólam. A lényeg, hogy szeretem a különös dolgokat és szeretem magam mellé gyűjteni a legváltozatosabb szörnyeket. És még sosem utaztam együtt vérfarkassal, szóval felkeltetted az érdeklődésemet.
Egy apró szökkenéssel köddé váltam és egy fa lombja között elnyúlva jelentem meg újra, épp csak oldalról pillantva a fenevadra.
- Szóval ha nem bánod követlek, amíg a hold elfogy, aztán meglátjuk te akarsz-e engem követni.
Színtiszta igazság volt, ritkán hazudtam és sosem könnyelműen. Ha egész éjszaka ott kellett vadásznom ezzel a lénnyel, hogy megtudjam nappal ki ő, akkor megtettem. Egyébként is kíváncsi voltam mivel tölthette a teliholdjait.
- A lényeg, hogy ne is törődj velem, csak csináld, amit szoktál ilyenkor. - legyintettem teátrálisan és megint nevettem. Ez egy érdekesen alakuló este volt.

Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Kedd Jan. 07 2020, 19:39
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Niernen & Nymeria

Szavára bestiám megforgatja szemeit. Őt az éhségen kívül nem igen foglalkoztatott semmi, amit ki is mutat az idegen felé azzal, hogy a húst csócsálja. Ejj te bugyuta emberi darabim, mit akarsz ettől a kámfortól? Kíváncsiság hajt vagy mit szeretnél a bandita társától? S az idegen miket taglal? Mintha nem mindegy lenne, mikor tér az égre a Nap és mikor a Hold? Néha morranva adom tudtára, hogy hagyjon enni. Nem szeretem ha zavarnak. Eddig egy valakit tűrtem meg magam mellett, aki még zsákmányomból is kaphatott. De ez az idegen...? Agyaraim közt a borda reccsenve adta meg magát. Pofámban forgatva rágom apró darabjaira, míg falatokként le nem tudom nyelni. A szétroncsolt tetem mellé feküdve, kezeim vagy melső mancsaim, ki minek nevezi őket, keresztezem egymáson busa fejem rá helyezem. Kellemes lakoma után kedvem támadt a kikapcsolódásra, majd feltekintek az idegenre a lombokba. Megrázva fejem vissza helyezem és szuszogom. Jól laktam. Hej, Nym! Kölyökként többet tudtál enni, mi van veled? Majd érzékeny orrom az ég felé emelve, fakó szemeimmel az eget figyelve emelkedem négy végtagomra és egy nyújtózást követően lépdelek arra, honnan jötttem. Bár már közel sem olyan kecsesen, mint mikor vadászni indultam, de még mindig zajtalanok lépteim. Nem messze ahol ruháim voltak egy kis nevenincs folyócska zubogott végig négy mancsommal bele gázoltam, hogy szügyemig érjen, majd vártam. Mert az éjszaka múlandó, akár csak az élet. A fekete szőrme visszahúzódik, helyét fehér bőr váltja fel. A megnyúlt pofa is visszahúzódik, emberi arcá válva. Magamhoz és nőiességemhez méltón a vízben kuporgom, hogy csak a nyakm látszódjon ki és elkezdem a vért lemosni magamról. Fakó szemeimmel ugyan olykor a part felé tekintek, hogy valóban követett-e az idegen. De jobban igyekszem a vért letakarítani államról és kezeimről.






Jegyzet:Ha nagyon előre rohantam szólj és javítom Very HappyZene: Spice and Wolf - Opening
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szer. Jan. 08 2020, 17:08
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters


Szinte meglepett mennyire életszerű és sokatmondó gesztusokat tudott tenni a folyamatos csámcsogás és hússzaggatás közben. Ahogy egy röpke pillanatra abbahagyta a tokás bordáinak ropogtatását és rám nézett, szinte láttam, ahogy megforgatja a szemét és teljesen lemond az ép eszem reményéről.
Engem viszont szórakoztatott, ha mások idegeire mentem, így az ilyen apróságok csak felbátorítottak.
- Tudod, nem beszélgetek ám így mindenkivel. Zerrikániában úgy hívtak, hogy a Gőgös Herceg, a hercegeknek meg nem szokása az alatvalóikkal beszélni. Szóval tekintsd magad megtisztelve, hogy nem veszlek közéjük. - beszéltem tovább, miközben szórakozottan elkaptam egy lehulló levelet és az ujjaim között szétmorzsoltam. Mikor a szemem megint a farkasra fordult az letette a fejét a kézfejére - vagy mancsára? - és lehunyta a szemét.
- Csak nem aludni fogsz? Ennyi lenne a nagy legenda? Két bandita és már tele is van egy ilyen vadász gyomra annyira, hogy átaludja az éjszakát?
A busa fej megint felém fordult egy pillanatra, mintha azt latolgatta volna ne próbáljon-e mégis megenni az ilyen mondatokért, de végül csak oldalra kapta a fejét és szaglászva feltápászkodott. Némán elvigyorodtam, a szemfogaim szinte kibuggyantak az ajkaim mögül, aztán a szemembe csillanó fény megértette velem hová készült a fenevad.
Már nem éjszaka volt. A sötétség csak az utolsó fekete lehelete volt az éjnek pirkadat előtt, a fák lobján pedig már a hajnali nap sütött át. Úgy tűnt ezt a vérfarkas tudta, hogy mikor kell vadásznia. Halk kacagással felálltam az ágon, aztán elrugaszkodtam róla és alaktalan fekete füstként cikáztam utána, míg el nem értük a szinte tökéletesen rejtett folyópartot - és a ruhákat. Egy nő ruháit.
Hátrakulcsoltam a kezem, mintha beszédet mondanék és elégedett mosollyal sétáltam a vízben nyakig elmerülő, rozsdavörös nő felé. Ki tudja mennyi lehetett, még nem voltam elég tapasztalt, hogy ez alapján meg tudjam becsülni az embereket. Húsz? Hetven? Százhúsz?
- Örvendek. - szólítottam meg kaján vigyorral. - Most már beszédesebb kedvedben vagy?

Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szer. Jan. 08 2020, 20:08
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Kis Herceg & Farkas


Hátam mutatom annak a partnak amerről jöttem. Nyakamban Krizokolla köves nyakékem, melyről szerencsére a vér jobban lejön, mint a bőrömről. Tenyerembe veszek némi vizet és iszok mikor megszólal mögüllem az éjjeli idegen. Szemem kinyitom, rá emelem mind a két tekintetem. Arcomon még nagy valószínűséggel maradtak vörös foltok, noha nem olyan élénken mint mikor eredeti állapotában volt.
- Üdvözöllek Kis Herceg! - biccentek felé majd folytatom a kezeim takarítását. -Még jó hogy nem a szolgalelkűekhez sorolsz. Szabad vagyok. - felelem ravasz vigyorra húzva ajkaim. Ha pedig valaki látna nem tudná eldönteni, hogy csak egy ember lány áll e előtte vagy egy fenevad. Mily csodás a Lycantrophia! Miközben nyakam is megmosom jobban felé fordulok, ám a víz alá bukva jobban.
-Fogjuk rá, jól esne egy kis társaság egy ilyen zsíros lakoma után. Jó ha nem üli meg a gyomrom. - kuncogom, ártatlan nőiességgel eltakarva ajkaim. Mintha csak egy szende lányka lennék. Tudja, hogy mi vagyok, a szaga nem emberi így tudhatja, hogy én is tudom nem ember. Viszont kezd kellemetlen lenni, hogy engem figyel miközben anyaszült mezítelen gubbasztok a vízben.





Jegyzet:Ha valami nem okés rugdalj javítani SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szer. Jan. 08 2020, 20:42
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters


A nő egy ideig nem zavartatta magát, csak kényelmes mozdulatokkal igyekezett lemosni magáról az éjszakai lakomája nyomait. Mikor végül megszólalt és az arcára felkúszott egy ragadozószerű, hamis vigyor egy pillanatra elégedetten nyaltam meg az egyik szemfogamat.
- Azt látom. - Egyetlen nyitott szememmel alaposabban mértem végig, minden szeplőt és minden rőt tincset megfigyelve. A bőreváltókról az a hír járta, hogy slamposak, emberi alakjukban is legalább szőrösek és aránytalan testűek - meg persze a közhiedelem szerint mind férfiak voltak. Ez a nő azonban mindegyik közhelyre rácáfolt. Amennyit a víz láttatni engedett, azok formás idomok elmosódó tükröződései voltak, valamint egy kihívóan összehúzott halványszürke szempár, miközben játékosan eltakarta a száját. Mivel ő nem tűnt úgy, mint aki nagyon készül valahová leültem a kavicsos parton, egyik lábamat magam elé húzva és kissé oldalra dőltem.
- Nem is értem hogyan volt gusztusod hozzá. Tőlem nagyrészt az mentette meg, hogy nem volt kedvem átrágni magam a tokáján. - feleltem egy félmosollyal, miközben az arcára lassan felkúszó zavart figyeltem. Való igaz, meglehetősen erkölcstelen volt, hogy bámultam fürdés közben, de vámpír voltam, a nő meg még mindig véres foltokban. Nem igazán ránk szabták az emberek szabályait.
- Ha társaságra vágysz, kezdhetnénk azzal, hogy elmondod a neved. Esetleg, hogy merről jössz és merre tartasz.
Szinte tudat alatt csippentettem fel egy kellően lapos követ a folyópartról és dobtam alacsony ívben a víz felé, de az túl gyorsan folyt és csak egy csobbanással elnyelte a követ jó négy méterre tőlünk.
- Cserébe... - folytattam csalódottan. - Te is kérdezhetsz tőlem. Vagy bármi mást, amit a társaság alatt értettél. - húztam mosolyra az ajkaimat, ahogy megint felé fordultam. Szerencsémre úgy tűnt a napfelkelte rávilágított a nő igazi jellemére, ami meglepően szemtelen és incselkedő volt. Valahogy úgy, mint én.

Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Jan. 09 2020, 10:17
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Kis Herceg & Farkas


A másik ragadozóra emelem acélkék tekintetem és mosolyom takarásába rejtem aprócska zavarom. Nem is értem miért, hiszen világ életemben férfiak között bóklásztam.
Érzem, ahogy a férfi végigmér egy szemével, de próbáltam mosdással elterelni a figyelmem róla. Kijelentésére szintén kuncogtam.
- Reménykedtem benne, hogy a háj alatt lappang elehgendő hús, esetleg a szíve vagy mája nem lenne káros, de sajnos tévedtem. Megnagyobodott szíve nem volt túl finom falat, míg mája... - magyarázom tapasztalatom. Volt egyszer egy szigeti zsákmányom. Meglepett milyen finom falat húzódott a kis zsírszövet alatt.
-Még jó hogy nem a szolgalelkűekhez sorolsz. Szabad vagyok. - felelem ravasz vigyorra húzva ajkaim. Ha pedig valaki látna nem tudná eldönteni, hogy csak egy ember lány áll e előtte vagy egy fenevad. Mily csodás a Lycantrophia! Miközben nyakam is megmosom jobban felé fordulok, ám a víz alá bukva jobban.
-Ne haragudj, néha a bundámban hagyom a jó modorom. Nymeria vagyok, és nem tartok sehová és nem tartozom sehová. - felelem játékosan. Mivel való igaz. Egy célom van, de nem hiszem, hogy hamar bekövetkezne.
-Szívesen beszélek veled bármiről. Az időjárásról, az emberekről, kiket a mai Nap vérbefagyva talált... - kezdek bele tartva játékos énem. Valóban bármivel szívesen untatom az előttem ülő lényt.
-Mondjuk... Hogy keveredett egy ilyen finom férfi ezek mellé a... hmm... semmire való egylakomás idegenekhez? - próbálok finoman fogalmazni.






Jegyzet:Ha valami nem okés rugdalj javítani SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Jan. 12 2020, 11:15
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters


Érdekes volt a nemrég látott brutalitás után a nő toussaintois gourmet-ket megszégyenítő értekezletét hallani az emberek belsőségeiről, amit a bőréről lassan leolvadó élénkvörös vér csak még groteszkebbé tett.
- Sajnos én nem vagyok ilyen szakértője az emberek anatómiájának. Csak egy zugivó vagyok, aki csak akkor vadászik, ha épp unatkozik. - nevettem fel, miközben teljesen a hátamra feküdtem és a hajnali eget bámultam, csak a szemem sarkából figyelve a nőt.
- Szóval Nymeria. Ez északi név? - kérdeztem valójában teljesen érdektelenül. A magam röpke 190 évével addig se jutottam, hogy az emberi királyságok neveit meg tudjam különböztetni egymástól, de nem is igazán akartam. Nekem aztán teljesen mindegy volt, ki honnan jött, az nem tett érdekessé még soha senkit. A felvágott nyelv és néhány felhasított bandita már annál inkább.
- Érdekes. Ha nem tartozol sehová és nem tartasz sehová, akkor mit csinálsz? Mármint nem úgy nézel ki, mint aki tétlenül éli le az életét, békésen meg főleg nem.
Sokszor hallottam már ezt a kijelentést, és a legtöbbször csak felesleges nagyzolás volt. Azok mondták ezt, akik épp a lázadó korszakukat érték és nagyon szerették volna valami tragédiával és nihilista világképpel hihetőbbé tenni a törekvéseiket. Néha azonban valóban ennyire üres volt valaki élete, az pedig sok lehetőséget jelentett.
- Mármint ne érts félre, ha te kérdezel meg engem, ugyanazt válaszolom. Sehonnan és semerre, de emiatt mindenhonnan és mindenfelé. Mert a valódi szabadság ezt jelenti. Csak hát, a valódi szabadság csak úgy önmagában unalmas.
Összekulcsoltam az ujjaimat a tarkóm alatt és keresztbe tettem a lábaimat egymáson, mintha a hideg folyópart helyett egy ágyban feküdtem volna, miközben arccal a nő felé fordultam. - Ezért is kötöttem ki az egylakomás idegenek között. Rettenetesen unatkoztam és néhány éve kitaláltam magamnak egy játékot.
Úgy döntöttem még sem fekszik ez a fekvés így felültem és a farkaslány felé fordultam.
- A játék az, hogy keresek olyanokat, akik hasonlóan szabadok, de nem tudnak mit kezdeni vele. Aztán megismerem őket, és ha elég érdekesek mutatok nekik egy ösvényt, amelyen követhetnek. És akkor talán tudnak mit kezdeni a szabadságukkal.

Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Jan. 12 2020, 15:14
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Kis Herceg & Farkas


Rá tekintek miközben épp azt ecsetelem, a háj alatt lapulhatnak finom falatok is. Még ha meg is kell érte rágcsálni az illetőt jobban.
-Önmagam ragadazó volnék, így ismerek ezt-azt. Bár akkor mikor a teli Holdnak hódolok. - vigyorgom rá és hajamból is igyekszem a vért kimosni. A másik elfeküdve kémlelte az eget. Legalábbis úgy tűnt.
-Nem igazán tudom milyen eredetű is lehet. - vonom meg vállam. Bár gondolom nem is igen érdekli, hiszen nem is rám tekint. Jobb is. Nem szeretem ha meglesnek mozsdás közben. Főleg ha még a vacsorámat is végignézi.
-Egykoron tartoztam valahova... aztán történtek dolgok és el kellett jönnöm. Egykoron volt otthonom... porig égett. - magyarázom nemes egyszerűséggel, majd hozzá teszem. -Élem a kis életem, amíg tudom. Egyszer úgy is a föld alá kerülök, de nem most tervezem.  - ezt követően hallgatom kifejtését, miszerint ő is így felelne. Milyen meglepő? Ha a szabadság unalmas lenne, nem épp egymást néznénk, bár a fene sem tudja.
-Nekem bőven elég ez a fajta szabadság. A magam módján szórakozom. Szórakozom mikor kedvem szottyan hozzá, oda megyek ahova lábam visz. Nem nagy élet pálya, de nekem megfelel. - nem kell tudnia vágyaimról, álmaimról és a békéről melyre annyira vágyok és üldözöm. Miközben meséli, hogy keveredett a banditák társaságába elindulok kifele a vízből cuccaimhoz. Talán akad valami rongyom amibe bele bújhatok, míg felszárad a bőrömről a víz. Hallom ahogy felűl, majd belebújok egy nagyobb, sötét férfi ingbe. Ez nagyjából a combom közepéig ér, ujjait könyökömig felhúzom és begombolva leülök mellé.
-Érdekes tréfát űzhetsz akkor az ilyenekből. - tartom az arcom a Nap felé, majd rá sandítok. Nem tudom mit forgathat a fejében, de valljuk be, kezd kíváncsivá tenni.





Jegyzet:Ha valami nem okés rugdalj javítani SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Kedd Jan. 14 2020, 17:24
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters


- Hódolsz? - kérdeztem meglepetten a nő felé sandítva. - Érdekes. Mindig azt gondoltam, hogy sorscsapásként élitek meg az átkot, mert... nos, mert egy átok. Az én fajtám is ünnepli a teliholdat, bár én sosem értettem, hogy miért, de nem gondoltam, hogy a farkasok is hódolnak neki. Végülis a hold az, ami elveszi az eszed, az emberi lényed és lecsupaszít a bestiára. Bár ha belegondolok, te élvezed a vérfarkas alakját, nemde? - vigyorogtam rá felé sandítva. - Szereted, ahogy szétfeszít belülről a tombolási vágy, ahogy a vérszomj a fogaidban bizsereg, Jó érzés portyázni egy vad után, aztán az ölés pillanatában mindent beleadva megküzdeni a zsákmánnyal a legősibb párbajban, ami a világon létezik. Igaz?
Ahogy beszéltem éreztem felpezsdülni a vérem, láttam régi zerrikán harcosnők kétségbeesett arcát, miközben próbálnak leteríteni, hallom a dühödt csatakiáltásaikat. Érdekes préda voltak, mert sosem hátráltak meg, mint az északiak. Ahhoz túl büszkék voltak, túl elszántak. Élveztem őket egyesével leteríteni, ahogy ez a farkaslány is élvezhette a saját vadászatait.
- Értem, tehát neked is tragikus a múltad. Nem ritka történet a Kontinensen. De a lényeg nem az, hogy mit tettek veled, hanem hogy te mit tettél velük. Bosszút álltál, vagy azóta is keresed azokat, akik ezt tették? Vagy elmenekültél és kerülöd a múltat? Ezt kétlem, nem tűnsz a gyáva fajtának.
Miközben felöltözött és leült mellém lopva végigsandítottam a combjai és a feneke ívén, a hátán hagyott apró sebeken, a bőrét borító halovány szeplőkön. Ha nem is átkozottnak, de vadócnak egészen jellegzetes volt.
- Óh, remekül szórakozom az emberekkel. Fogok egy csapatot, vezetem őket míg rettegettek nem lesznek, aztán nézem, ahogy elfogynak mellőlem a nagy hősök tettei miatt. Általában ilyenkor engem is megölnek, de csekély ár azért, hogy szórakozhassak. Viszont ha te is arra mész, amerre a lábad visz és én is, mit szólnál ha egyfelé vinne a lábunk? Te érdekesebbnek tűnsz, mint az emberek általában. Ha szeretnéd megmutathatom hogy lehet valóban élvezni a szabadságot és a vadságot.

Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Pént. Jan. 17 2020, 12:38
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Kis Herceg & Farkas


Visszakérdezésére megdöntöm fejem, ezzel jelezve felé, nem igen értem, mi a problémája ezzel. Majd mikor kifejti bólintok.
-Egyesek annak élik meg. Én inkább... nem mondanám áldásnak, de nem is mondanám negatív dolognak. Valahol a kettő közt, hiszen vannak pillanatok, mikor a pokolba kívánnám. De mint az esti az inkább a legkellemesebb dolgok egyike. - nyalom meg szám szélét, majd játékosan megvakarom orrom tövét. Ecsetelésére a farkaslétről megdöntöm fejem, kíváncsian pislogva, majd aprót bólintok.
-Részben. Szeretem, ahogy a bennem szunnyadó erő hatalmasabb, mint a legtöbb emberben. Nő létem miatt igen csak semminek néznek. Viszont az éjszakában ugyan olyan senkiházi még a gazdag házak tagjai is, mint az utcák koldusa. - játékos a hangvételem. Talán züllöttnek is lehetne mondani, viszont csak magamat adva mutatom meg fogam fehérjét. Felesleges a gyenge nő látszatát keltenem a helyi faluból. Felesleges megjátszanom magam, mint törékeny ember. Mert nem vagyok az. Ugyan bevethetném női bájaimat, de feleslegesnek tartom. Nincs mit elérjek vele kapcsolatban.
Látom enyhén elrévedt tekintetét, mely talán a múltba tekint vissza. Kérdésére megfogom állam és elgondolkozom.
-Nos... az egyik rosszat sikerült megbosszulnom, a másikra nem találtam nyomokat. A füst engem is megzavar. - mutatok érzékeny orromra. Viszont galád mosolyra késztet kedvesem gyilkosának megölése. Milyen szép pillanat volt az. Milyen felszabadító. De most... némi ürességet érzek, talán ideje lenne letelepednem valahol. Jobb lenne valaki mellett, de nem látok rá sok esélyt, hogy bárki hajlandó lenne a fekete bundám után takarítani.
Míg öltözöm, érzem magamon a tekintetének a súlyát. Nem kevésszer tesznek hasonlóan falubeliek sem.
Ajánlatára megfogom állam, majd bólintok.
-Egy darabon miért ne.  - vonom meg vállam beleegyezőn és megropogtatom nyakam.
-Bár, ha meg akarod mutatni, hogy élvezzem ki a saját szabadságom, az egy kicsit már nem olyan, mintha irányítanál? Mondjuk, hülyeségeket beszélek. Ez akkor lenne, ha hallgatnék is rád. - elmélkedem hangosan, majd kinyújtom lábaim billegtetve lábfejeim.





Jegyzet:Ha valami nem okés rugdalj javítani SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szomb. Jan. 18 2020, 11:48
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters


Mások talán érdekesnek találták volna ezt a fajta ambivalenciát, ahogy a farkaslány az átka felé fordult, de nekem volt valami döntésképtelen visszhang mögötte. Mintha Nymeria képtelen lett volna egyetlen véleményt mondani a természetéről, helyette ide is meg oda is sorolta pillanatról pillanatra.
- Értem. - feleltem szürke hangon, miközben feladtam a küzdelmet a makacs gondolat ellen. Ez a nő olyan volt, mint én, isten a rovarok között, embernek tűnő emberfeletti, aki kiélvezte az erőfölényét. Ezen a gondolaton lassan elmosolyodtam, ami aztán fogvillantós vigyorrá szélesedett. - Tehát az erőt szereted. Azt az érzést, hogy valami több vagy, hogy méltóan nézel le mindenkit magad körül - már engem kivéve, persze. Akár csak én.
Váratlanul felhúztam a lábam és talpra álltam, kissé leporolva a nadrágomat és megigazítva a fejkendőt a szemem körül.
- Tudod a szabadságról sok téves elképzelés van az emberekben. Például az, hogy ha követsz valakit már rögtön nem vagy szabad, vagy hogy az igazán szabad lényeket nem kötik szabályok. De ez nem így van. Először is, követni valakit csak akkor jelenti a szabadság elvesztését, ha az a valaki nem olyan irányba megy, amerre neked tetszik. - magyaráztam, miközben nyújtóztam egyet az ég felé, megropogtatva az ujjaimat. Igen kényelmes volt, hogy bármikor bármilyen mértékben válthattam az alakom az eredeti és az emberi között, így tökéletesen utánozhattam az emberekre jellemző felesleges teátrálisságot. - Másodszor, a szabadokra is érvényes néhány törvény, a különbség csak az, hogy mi tudjuk melyeket érdemes megszegni.
Ha ezt nem ismerte el, akkor önmagának is hazudott - ami remek vitaalap volt a következő néhány napra. Ahogy én megtanultam az első halálom alkalmával, minden élőt kötött az erő törvénye. Az volt, amit ez erősek mondtak, de amíg te voltál a legerősebb ez a törvény téged szolgált. A második halálom pedig arra ébresztett rá, hogy nincs olyan gyenge faj a földön, ami ne nehezítené meg akár az istenek dolgát is idővel és elég nagy számban. Ezek örök érvényűek voltak és tiszteletben kellett tartani őket, ha valaki igazán szabad akart maradni.
- Rendben, ha egy ideig hát egy ideig. Aztán még talán rájössz, hogy milyen kellemes társaság vagyok és milyen szórakoztató beszélgetőpartner és nem tudsz lemondani rólam többé. - feleltem színpadiasan és a homlokomhoz kaptam a kezem, mintha gutaütés ért volna. A hatás kedvéért hátra is estem, de mielőtt a hátam nekicsapódhatott volna a kavicsos földnek fekete füstté omlottam és a farkaslány másik oldalán félig fekvő helyzetben jelentem meg megint, megtámasztva a fejem a könyökömmel.

Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Hétf. Feb. 03 2020, 16:01
Nymeria Nestra
Nymeria Nestra


Kitüntetések :
Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 43a2s2WUCUI7B74zp8ftZSSilver for monsters (Nymeria & Niernen) 1qYcfC160EJodB9P3fv0E8Silver for monsters (Nymeria & Niernen) 6bcXSemB8hhH1wrg5fJqoASilver for monsters (Nymeria & Niernen) 3xFZe7I9lawm5B06HcJhlU
Hozzászólások száma :
78
Reagok száma :
77
Join date :
2018. Nov. 26.
Tartózkodási hely :
Mikor merre

Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Niernen & Nymeria


Szürke hangjára emberi alakomban is feláll a szőr a hátamon, szinte nem ér a szövet puha bőrömhöz. Fogvillantós vigyorára megdöntöm fejem, hagyva, hogy pár kósza tincs az arcomba hulljon.
-Egyeseket igen, egyeseket nem. Egy harcos legnagyobb hibáinak egyike, ha az ellenfelét alábecsüli. Még egy magamfajtát is meglephet egy sunyi vaják tanonc. Engem pedig nyugodtan nézzenek le, előnyöm van belőle. - figyelem, ahogy feláll és leporolja magát. én még maradok a földön. Szeretem a biztos talajt érezni magam alatt. Ritkán vagyok nyeregben, de mikor talpam és tenyerem alatt érezni a föld kellemes érintését.
-Csak az tudja igazán, hogy hol a határ, aki átlépte őket. Igazából, mindegy milyen szabályokat követsz, úgy is a természetes kiválasztódás nyer. A gyenge elhull, az erős marad. - veszem kicsit komolyabbra a hangvételt. Mert a természet az ami mindenbe bele fog szólni, ha nem tetszik neki valami. Ő határozza meg mely területeken mi található, majd belerondít az ember. Akkor pedig jönnek oda az olyanok mint ő vagy én. Mert a törékeny egyensúlyt fent kell tartani, erre pedig nem az ember van kiválasztva, nem is a papok, a druidák. Hanem maga a természet.
Figyelem, ahogy próbál emberi viselkedést leutánozni, nem is olyan rosszul.
-Lehet igen, lehet nem. - kicsit beletúrok szabadon hagyott üstökömbe. Ugyanis csak a szabad nők hordták kiengedve a hajukat. Az asszonyok kontyba, az eladó sorba került lányok úgy szint, a harcosok rövidre nyírva. A szajhák és a szabadok akik kiengedve viselik.





Jegyzet:Ha valami nem okés rugdalj javítani SmileZene: The Hunt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Feb. 23 2020, 09:43
Vendég
avatar

Vendég


Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)



Silver for monsters


Úgy tűnt Nymeriának mindenre volt egy válasza, javarészt velem ellentétes. Mintha szánt szándékkal nem akarta volna, hogy akár egyetlen pillanatra is kiismerhessem, vagy egyáltalán igazam legyen. Ismertem az ilyen jellemet. Azt a mérhetetlen önbizalmat, ami minden véleményt helytelennek mutatott. Azt a torz, törött kristályszemüveget, amin keresztül mindenki idióta volt, ami minden érvet gyengének és kifogásnak tüntetett fel.
Azt, amivel én is néztem a világot.
- Óh, a sunyi vajáktanoncokról nekem is van mit mesélnem. De, bár sejtem, hogy ezt sem fogod elfogadni, van olyan, akit lenézhetsz. Mert persze, az erő nem minden és mindig van, aki elég közel áll hozzád, hogy egy kis eltúlzott önbizalom gondot jelenthessen, de... Gondolj arra a két szerencsétlenre. - pillantottam hátra az erdő felé, ahol valószínűleg már hűlőben volt társaim felkoncolt teteme. - Ha nem hiszed, hogy a lábad nyomába sem érhetnek, akkor talán egy kicsit túl szigorú vagy magadhoz, farkaslány.
Hirtelen hátravetettem magam és felhúztam a térdeimet, hogy aztán alaktalan füstként álló helyzetbe rendezhessem magam.
- Mellesleg, adok még egy jó tanácsot. Néha vannak, akik csak úgy elmondják neked, hol vannak a határok. Azért, mert ők átlépték és megszenvedtek érte. Például az, hogy ha nagyon ész nélkül gyilkolod az embereket és veszélybe sodrod az egész fajod, azt bizony az öregek nem nézik jó szemmel. De ha már az idiótáknál tartottunk, nekem van egy kis dolgom egy szűkszavú zerrikánnal. - nyújtóztam hosszan, míg szinte a csontjaim is beleroppantak. - De ne menj messzire, farkaslány. Még megkereslek, mielőtt a hold legközelebb betelik. Akkor meglátjuk, maradsz-e mellettem! - vigyorodtam el, aztán hagytam az alakomat szétomlani. Engedtem, hogy a szél vigye magával a fekete-bíbor árnyakat, a sötét, szemcsés füstöt, ami csak magával hordozta az anyagot, amiből a testemet alakítottam. Csak hogy ne felejtsem el, hogyan is nézek ki.
De vajon merre menekülhetett az emlegetett lekötelezettem?

//Köszönöm a játékot, elnézést a késői válaszért!//

Aláfestőzene: Katt
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szomb. Márc. 28 2020, 14:27
Ajánlott tartalom




Silver for monsters (Nymeria & Niernen) Empty
Re: Silver for monsters (Nymeria & Niernen)

Vissza az elejére Go downBevésődött:
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Niernen
» An ember on the silk - Orianna & Niernen
» The Silver Witch
» Dzsungel könyve • Fricska és Nymeria
» Filavandrel aén Fidhail of the Silver Towers and House of Feleaorn of the White Ships

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
World of Witchers ― and other nightmares :: Archívum :: Archivált játékok :: Befejezett játékok-
Ugrás: