World of Witchers ― and other nightmares
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
In Memoriam
A staff
First Contract - Claidim & Niorodice MKw1O9zI2fDiLi3zPBjv1 First Contract - Claidim & Niorodice 39oL2yf9oLlO13W9fKCvHR
Tedd Deireadh
Itt olvasható mindenki számára a Kontinens eseményeit befolyásoló szálak összefoglalója.

Out of time: Yennefer és Geralt magához tér valahol Temeriában, nyomoznak a Tó Úrnőjét követő események után. A tehetséges Corinne Tilly oneiromanta segítségével visszaszerzik megkopott emlékeiket, továbbá tudomást szereznek egy, a Kontinenst elpusztító erejű katasztrófáról.

Deárme, elaine: Ciri és Braenn újra találkozik a Végzet Kardja óta először, Braenn megtudja, hogy Geralt él.

Virágnyelven szólva: Francesca Findabair hírét veszi, hogy a Háború Lovasasszonya Kaedwen felé lovagol, és mivel halottnak hiszi a kolleganőjét, feltartóztatja útjában. Mivel a hír igaznak bizonyul, és valóban Vengerbergi Yennefer áll előtte, meghívja magához egy hosszú és velős beszélgetésre. Yennefer még nem tudja, hogy Francesca bizalmasan kezeli-e a visszatértét, avagy rögvest értesíti-e Filippa Eilhart-ot. Beszélgetésükből kiderül, hogy a Kontinenst a Farkasförgeteg pusztítása fenyegetheti.

Egy házban az ellenséggel: Valdemar meghívja magához Yennefert, hogy Ciri és Geralt sorsáról tárgyalhasson vele. Yennefer tudomást szerez róla, hogy idő- és térközi utazásai egyikén potenciálisan Ciri magával hozott egy nem evilági pandemikus fertőzést, mely az egész Kontinens lakosságát megtizedelheti.

Temeria
Troubadour! Sing of our valor!: Foltest visszautasíthatatlan ajánlatot tesz Kökörcsinnek, melynek értelmében kémkednie kell Redaniában.

Temeria, f*ck yeah!: Meve, Lyria és Rívia királynője meglátogatja távoli kuzinját Temeriában, hogy átbeszélhessék, ami a Cintrai Béke óta történt velük.

Lyria és Rívia
Alakoskodás: Karméle la Valette felszámolja a háború után megerősödött lyriai alvilágot.

Aprócska szolgálat: Esthyllo, az eltévedt hős pixie hírét veszi, hogy merényletet terveznek Lyria és Rívia királynője ellen, ez pedig arra sarkallja, hogy beleszóljon az események folyásába, megakadályozva egy újabb tragédiát.

Háborúzzanak mások...: Őfelsége Meve titkos audienciát kér semleges területen Dol Blathanna hercegnőjétől, Francesca Findabair-tól, hogy közös nevezőre jussanak az ősi fajok és az emberek közti békétlenkedés ügyében.

Nilfgaard
Hercegnői etikett: Stella Congreve, Liddertal grófnője Emhyr var Emreis, nilfgaardi császár parancsára szárnyai alá veszi Cürilla hercegnő nevelését és gondviselését. A grófnő anyai érzéseket kezd el táplálni az árva leány iránt.
Hirdetőtábla
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (46 fő) Hétf. Aug. 14 2023, 17:47-kor volt itt.
Legutóbbi témák

✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Mirka Divis Kedd Márc. 05 2024, 20:28


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Shani Vas. Márc. 03 2024, 17:04


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Karméle La Valette Vas. Feb. 25 2024, 20:21


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Mirka Divis Hétf. Feb. 12 2024, 22:38


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Condwiramurs Szomb. Jan. 27 2024, 23:10


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Guinevere Kedd Jan. 23 2024, 10:19


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Vendég Hétf. Jan. 01 2024, 23:15


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Vendég Hétf. Dec. 25 2023, 18:43


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Condwiramurs Szer. Dec. 20 2023, 16:10


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
First Contract - Claidim & Niorodice Emptyby Ríviai Geralt Szomb. Dec. 16 2023, 11:57

Tagjaink
Top posting users this month
Shani
First Contract - Claidim & Niorodice Vote_lcapFirst Contract - Claidim & Niorodice Voting_barFirst Contract - Claidim & Niorodice Vote_rcap 
Mirka Divis
First Contract - Claidim & Niorodice Vote_lcapFirst Contract - Claidim & Niorodice Voting_barFirst Contract - Claidim & Niorodice Vote_rcap 
Fél évszázad költészete

Megosztás
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
First Contract - Claidim & Niorodice

A sötét istállóban ciripeltek a tücskök. Csak elvétve hallottam egy-egy nyerítést, még a lovak is csendesen aludtak, legalább is a legtöbb. Közelebb érve, settenkedve azonban ismerős hangok ütötték meg a fülemet. Visszafogott nyögések, és zilálások. Óvatosan bemásztam az egyik ablakon. Láttam egy üveg bort a földön, az egyik boxba bepillantva pedig a lovászfiú dolgozott igen keményen valami nőcskével. Talán valami úrhölgy lehet a félig levetett ruhákból. Nem gond. Nyakláncomhoz nyúlok, hangtalanul elveszem a bort, a medálomból finom port teszek bele. Kicsit összelötykölöm, hogy feloldódjon, majd visszarakom, és arrébb osonva várok. Mit ne mondjak, kifejezetten kezdem idegesítőnek tartani a lovászfiú kitartását, mert körülbelül negyed órát kell még egy helyben ülnöm, hogy végre kézbe vegyék azt a mocskos toussaint-i bort. Ezután percekbe telik, míg végre elcsendesülnek. Óvatosan benézek, aztán elmosolyodok. A kis gerlék teljesen kidőltek. Helyes. Felpattanok, és elkezdem végig nézni a boxokat. Egy kifejezett lovat keresek. Egy csődört. Kinyitom az istálló ajtaját, aztán szépen lassan elkezdem kiterelni a lovakat. Nem nehéz, amint megindul az egyik, már megy utánuk a többi is. A csődört hagyom utoljára. Zablát teszek a szájába, még a nyereggel se törődök, szőrén ülöm meg. Elvileg valami lovagnak szánták, igazi kincs. Nem véletlenül akarják ellopatni velem. Kilovagolok a lóval, és a többit hátra hagyva a karámban, elhagyom a lovarda, és Carreas területét.

A találkozópontnál a fiúk már elég ittasak. A sötétben a tábortűz messze látszott, nem volt nehéz megtalálni őket. Lótolvajok, banditák. Oda érve leszállok a lóról.
- Nicsak, meggyütt! - áll fel a főparaszt.
- Itt a ló. Add a pénzt, és itt sem vagyok. - lépek közelebb, miközben szemeim a három ittas férfit fürkészik. Az egyik gyanúsan kezd megkerülni. Még is mi kúszott ittas fejetekbe?
- Szerintem meg megtartjuk a pénzt is, meg a lovat is. De ha már itt vagy, lehet téged is használunk egy kicsit. - vázolja fel rövidtávú terveit a férfit, mire elkomorodom.
- Ne akard, hogy összeakasszuk a bajszot, Shan. Csak add ide azt a nyamvadt pénzt! - sziszegem a fogaim között, és közben próbálok úgy hátrálni, hogy a másik dagadt rohadék ne kerüljön mögém. Háromfelé azonban nekem is nehezemre esik figyelnem. Amin hátulról megragadja a vállam a harmadik, már fordulok oda, és verem orrba. Az hangosat reccsen, a kis genya pedig nyüszögve borul el. A másik kettő egyből rám veti magát. A benga bele markol a hajamba, míg Shan öklét kétszer is megcsókolom. Akkor unom meg, amikor a gyomromba is kapok egyet. A tőrömért nyúlok, ujjaim között gyorsan megforgatom, és a mögöttem lévő combjába állítom. Amint az felkiált és elenged, az előttem lévővel tudok foglalkozni. Hátra csavarom a kezét, bele rúgok a térdhajlatába, és ahogy térdre esik, a tőr markolatával ütöm le. Körbe pillantok. Az egyik egy fa alatt vinnyog a törött orra miatt, a másik lába vérzik, a harmadik pedig elájult. Tökéletes. Oda lépek az egyik táskához. Kiborítom, nincs benne erszény. Feltúrom a másodikat is, és megtalálom, amit keresek.

Másnap este Carreas zsongó fogadójában iszom már a finom mézsört az egyik félre eső asztalnál. Egy kicsit kék még az arcom, de amilyen ütemben gyógyulok, holnapra már semmi sem fog látszódni belőle. Lehúzom a maradékot, a felém sétáló felszolgáló bögyei közé dobom az érmét, kacsintok rá egyet, aztán kilépek a helyről. A sötétben elindulva az utcán azonban sajnos nem szívesen látott ismerősökbe botlok bele. Shanba, meg a törött orrú nyomorékba.
- Te mocskos szuka! Kifilézlek baszd meg! - köpködi rám idegesen, mire felsóhajtok.
- Most meg mi bajod van? Leszállítottam a lovat, és elvettem a nekem ígért erszényt...oké, elvittem helyette egy másik lovat, de azután, hogy át akartál b... - teszem karba a kezem, mire a törött orrú vinnyogó közelebb lép egy lépést.
- Balu meghalt te ribanc! Elvérzett! - vág a szavamba, mire elhallgatok. Eret ért a tőr? Kiráz a hideg. Nem akartam megölni azt a szerencsétlent. Azonban ha meglátják rajtam, hogy ez elbizonytalanít, akkor itt ismét vér fog folyni. Shan elém lép, szinte az arcomba hajol. Ki akarja provokálni a verekedést?
- Mi a francnak kötöttetek belém?! Most is.. kell a fájdalom?! - teszem kezemet a fegyveremre, mire látom, hogy kissé meghőkölnek.
- Halott ember vagy! - kiabál rám egy lépést hátrálva.
- Ha fenyegetsz, te előbb kerülsz a föld alá.. Takarodj a szemem elől! - sziszegem ingerülten. A férfi búcsúzóul az arcomra köp, aztán távozik a pincsijével együtt. Alkarommal letörlöm magamról mocskos nyálát. Inkább visszasétálok a fogadóba, ott pedig visszaülök az imént elhagyott asztalomhoz.
- Kettőt! - szólok oda a meglepett, kövérkés nőnek, aztán idegesen a hajamba túrok. Tényleg megöltem azt az ostoba f_szt?


JEGYZET: Sorry new song :3

ZENE: You are perfect, I hate it


Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Feb. 20 2020, 22:17
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Amint szereztem egy lovat, kiderítettem hova szállították a fémeket. Sejtéseimmel ellenben Redániába, azon belül pedig Novigrádba, ahol már elkezdték a maguk által „tisztogatásnak” elnevezett csoportos kivégzéseket az örök tűz vallási fanatistái. Ehhez pedig Temeria is hozzájárult a megfelelő eszközök leszállításával. Ahelyett, hogy szolgálataikba állítanák a varázslókat, a nyomorultak tábortüzeket raknak alattuk. Eddig azt hittem csak néhanapján kapja őket el ez a hóbort. De már egyre sűrűsödik a menetrendjük.
Ettől függetlenül, nem volt ez akkora jelentőségű információ, mint amire számítottam, így úgy döntöttem sok kicsi, sokra megy alapon, több kell belőlük. Ehhez pedig segítségre volt szükségem.
Eleinte hiába próbáltam kiverni a fejemből az angyali arcot, még álmaimban is kísértett, de az igazi rémálom akkor kezdődött mikor felkeltem és nem láttam a mély smaragd szemeit, nem volt mellettem. Szerencsére az idő múlásával halványodott ez az érzelem és ha ránézek a sebeim helyére, már nem tör rám az az üres érzés, a hiánya. Hány hónap is telt el azóta? Kettő, három? Én tényleg megpróbáltam magam távol tartani tőle, de látni akarom. Van is egy ötletem, mivel vethetném alá egy tesztnek.
Mivel erős érzelmek kötöttek… kötnek még mindig hozzá, így gyerekjáték volt bemérni a megaszkópom segítségével, de nem értettem, hogy mit keres Mahakam hegyeinek lábánál. Ahogy megvolt a hely rögtön nyeregbe is pattantam, a kitűzött cél felé véve az irányt.
Estére meg is érkezem Carreras nyüzsgő városába. Az utcákat róva keresem, hátha belebotlok. Nem is kell sok és a távolban felsejlenek az ismerős vonalak. Az árnyékokban követem, meg akarom lepni, kíváncsi vagyok milyen reakcióval fogad.
Egyre jobban közeledek hozzá, de mikor meglátom, hogy két férfi tart felé, behúzódok egy hordó kupac mögé. A fejem kidugva figyelem, miről is folyik a csevegés.
Vegyes érzelmek keveregnek bennem, legszívesebben itt helyben belezném ki azt az akasztófavirágot, de visszafogom magam, következő mondatára pedig büszke mosolyra húzódik a szám. Szóval mégsem olyan ártatlan az angyalka, hogy soha nem öl embert.
Tovább figyelem őket. Lehet undorító tőlem, de azt várom, hogy egymásnak essenek és láthassam élesben is Niot. De a lehetőség nem jön, ahhoz túl gyávák a férgek, inkább csak undorító módra arcába köp egyikük és távoznak. Megvárom míg Nio visszasétál a fogadóba, majd a vitapartnerei után sietek a kihalt sikátorba, álcát véve magamra.
-Hé, faszfejek! – kiáltom utánuk, mire megállnak és ingerülten hátrafordulnak.
-Mint mondtál?
-Nem csak hülye, de süket is. Mondjuk nem sokáig lesz már ez gond számodra. – megvillantom összeszorított fogaim és közelebb lépve a torkánál fogva a falhoz vágtam azt amelyik képes volt a földöntúli szépség arcát bemocskolni, így hang már nem tudott kijutni a torkán. A másik meg ijedten esett seggre. – Elengedhetnélek, elsuhanhatnék afölött, hogy így viselkedtél a hölggyel, de egyszerűen nem olyan kedvemben találtál.
Amelyik szabad volt, kétségbeesetten próbált elfutni, szinte kirúgva maga alól a macskakövet. Egyik kezemmel előhúztam egy szinte láthatatlan pengét és a nyakába dobtam, pont két csigolyája közé, elvágva ezzel a legfontosabb idegeket. A fajankó magatehetlenül terült el arccal lefelé. Gyorsan beugrott, hogy milyen módon végezzek a tettessel. Kivettem oldaltáskámból egy kis szütyőt, amiben mérgezett fisztek volt, ujjaimmal ügyesen kibontottam és az egészet az orrához szorítottam. Alig telt bele pár percbe, már habzó szájjal rángatózott. Nem volt valami szép látvány, de még nem végeztem, leszedtem róla a nadrágját és a másikhoz rángattam, arról is levettem és rálöktem. Kihúztam az alsó nyakából a pengét, visszatettem a helyére majd elégedetten sétáltam vissza a fogadóhoz. Megérdemlik, hogy halálukban és utána is nevetség tárgyát képezzék.
Közben nem vetettem le álcámat, továbbra is azzal a kinézettel sétáltam Nio mögé. Most is éreztem a tenger illatát, bár lehet csak beképzeltem magamnak, mert az emlékek ismét úgy törtek felszínre, mintha csak tegnap történt volna minden. Legszívesebben hajába túrva támadtam volna le egy csókkal, de mivel nem csak ketten vagyunk, így Úriemberként kell viselkednem.
-Hölgyem, örömmel tölt el, hogy ismét találkozunk. – megjátszottam a kifinomult nemest, ahhoz illő arckifejezéssel.



Jegyzet:   Clad álcája
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szomb. Feb. 22 2020, 10:28
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Már nem számoltam, hogy mennyi korsóval ittam. Amikor először jöttem, akkor ittam hármat, és azóta talán négyet, vagy ötöt. Habár vérállatként sokkal jobban bírom az italt, haloványan azért már kezdem érezni a hatását. A finom szédülést, az összemosódó hangokat, a kellemes bizsergést. Az arcomon megjelent az ismerős halovány pír a lilás foltok mellett, és habár ilyenkor már rég kihívtam volna valakit versenyre, vagy felcibálnék valakit a szobába, nem most. Az alaphangulat rengeteget számít nálam, hogy éppen mit csinálok becsiccsentve. Most az a fajta részeg voltam, akinek baja van a világgal, amiben él. Nem szeretek ölni. Nem tesz jót egy tolvaj "jó hírének". Ráadásul ha egy bandita haverját öli meg valaki, az számíthat arra, hogy az utazásai meg lesznek nehezítve. Nekem ehhez pedig semmi kedvem. Talán ma éjjel el kellene kapnom Shanékat... De akkor már rég abba kellett volna hagynom az ivást. Ilyen állapotban nem fogok tudni olyan szép, csendben settenkedni, és észrevétlenül torkokat metszeni. Akkor mindegy. Majd legközelebb. A korsóm fülét fogva bámulom az aranyszínű nedűt, mikor megérzek egy illatot, amitől pupilláim, mint egy ragadozónak, kitágulnak. A férfi napokat töltött az ágyamban, soha nem feledem el azt az illatot, amit teste ont magából, még ha a legerősebb kölnit is rakja magára. Persze ez az a fajta illat, amit átlag ember nem érez. Felemelem a fejem, és tekintetem a korsóról. Már majdnem sikerült kiverni őt a fejemből. Ritkábban láttam már szemeim előtt a vörösen derengő pillantást, és már nem is nyúlok magamhoz minden este rá gondolva, ahogy az alkalmi partnerek arcára se őt képzelem el. Már már azt hittem, megfogadta a tanácsot, erre... Egy idegen képében lép elém. A külső megtévesztő. Ez vagy nem Claidim, és csak igen nagyon szoros kapcsolatban volt vele, vagy ő az, csak egy kevésbé sármos, ám gazdagabb férfi arcát vette magára. A szavai azonban egyértelműsítik az utóbbit, az ismerős, selymes baritontól libabőrös lesz a kezem. Mintha attól félnék, hogy ezt meglátja a ruhán át, leengedem kezemet az asztal alá. Ismét felélénkül bennem mindaz, amit már majdnem sikeresen eltemettem. Szinte érzem a forró csókot az ajkamon, és a suttogó bókját a fülemben.
- Nem tudom ki maga. - jelentem ki, mintha csak nem ismertem volna fel, mintha használna bármit is ez a külső. Persze az arcomon látszik, hangomon hallatszik, hogy ez nem így van, de most nincs kedvem színészkedni. Mintha csak gyakorlásképp felolvasnám a szöveget, amit kaptam. Felemelem a korsót és megiszom az utolsó kortyokat. Nem tudom, miért kezdtem így. Bele mehetnék a játékába, kezelhetném ismerősként, de valami...mély női sértettség nem engedi nekem. Azt mondta, hamarosan újra keres. Aztán mit is képzeltem.. Oh, hát persze, egy mágusnak a hónapok is röpke percek csupán.... Mindegy. Nem is értem, mit vagyok úgy oda, amikor én mondtam neki, hogy nem jó ötlet felkeresnie. Így volt helyes. Ne hagyd, hogy elcsavarják a fejed, Nio! Koncentrálj!
- Miben segíthetek? - kérdezem szárazon, a szemkontaktust kerülve, a szembe lévő székre mutatva, jelezve, hogy helyet foglalhat. Ha akar. A tekintetem a fogadót kutatja, mintha csak biztos akarnék lenni abban, hogy senki nem figyel minket, valójában tudom, hogy mindenki tesz arra, hogy két idegen egy asztalnál beszélget. Mindenki azzal a hírrel van elfoglalva, hogy a helyi nemes lányát rajta kapták a lovásszal. Egyszerűen nem akarok rá nézni, mert félek. Ez a nilfgaardi bolond majdnem hozzá fért a legnagyobb kincsemhez, amit gondosan mindenki elől elzárva tartok. Most nem kockáztathatom meg, hogy újra a lakat közelébe férjen, mert nem tudom, hogy mi lesz velem. Csak arra kell gondolnom, hogy ezek testi vágyak, amit bárki ebben a koszos vendéglőben ki tud elégíteni. Egyébként meglepően illik személyiségéhez ez a nemes stílus. A tenyérbe mászó arc, amit magára öltött annyira nem. A vörös szemek és a férfias szőrzet verhetetlen kombinációja... Miket gondolok!
Behunyom a szemem és elszámolok tízig, hogy legyűrjem a hónapokkal ezelőtt történtek emlékeit. Aztán rá pillantok, majd ismét el, valamerre oldalra. Bárhova, csak ne őt lássam.
- Ma már nem dolgozom, jobb, ha tudja. - magázódom továbbra is, mintha csak ettől távolabb lenne tőlem, vagy távol tudnám tartani az érzést, ami rám jött. Persze, az is eszembe jut, immár későn, hogy elrontottam azt, hogy eljátszam, nem hiányzott. Hiányozni. Fura szó, amit.. Miért is használok rá? Mert 10-17 év alatt valaki önzetlenül gondoskodó volt velem? Ostoba vagyok. Nem ismerem ezt a férfit. Nem ő, hanem az élet által kihagyott szeretet hiányzik. Ez az alak álmomban átvágná a torkomat, ha ő fenségessége, vagy az érdekei azt kívánnák. Koncentrálj, Nio!


JEGYZET: Sorry new song :3

ZENE: You are perfect, I hate it


Vissza az elejére Go downBevésődött: Szomb. Feb. 22 2020, 11:40
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Érzelmektől mentes hangját magamra sem veszem. Megint rá kell ébrednem, hogy míg más embereket olyan könnyen olvasok, mint egy nyitott könyvet, Nio mellett ez a képességem szertefoszlik és még a legalapvetőbb, legszembetűnőbb dolgokat is elhomályosítja a rózsaszín köd, amely körbe lengi.
-Én ellenben soha nem fogom tudni elfeledni, gyönyörű smaragd szemeit. – mosolyogtam és helyet foglaltam a vele szemben lévő széken.
Persze nem csak elképesztő szépségű íriszei vésték bele az emlékezetembe magukat, de publikusan nem szeretném részletezni minden egyes porcikáját, ami mély nyomot hagyott bennem, és lehet nem is lennék képes habogás nélkül beszámolni róluk.
-Lenne egy megbízásom számodra. – a derekamat átfogó, veretekkel díszített szaténöv belsejéből előhúztam egy összehajtogatott térképet és átcsúsztattam az asztalon, amin a legközelebbi katonai tábor tervrajzai voltak. Azok mellett pedig pontosan feltüntetve a váltások és őrjáratok ideje. Nem akarom, hogy felkészületlenül vágjon neki, hiába tesztnek szánom, veszélybe sodorni nem szeretném, ha nem muszáj.
-Minden bizonnyal pedig az éjszaka a legalkalmasabb erre, kedves hölgyem.
Mondjuk más, sokkal élvezetesebb elfoglaltságokat is tudok, amelyeket az éjszaka sötétjében a legkívánatosabb végrehajtani… Hirtelen a kinti utcákról vérfagyasztó sikolyok és segélykiáltások hallatszottak, az ivóban helyetfoglaló emberek, pedig rögtön a kijárat felé vették az irányt, hogy láthassák mire ez a nagy ricsaj. Felemeltem a kezem Nio-nak, hogy ne menjen sehova és mikor meggyőződtem róla, hogy már csak mi ketten vagyunk és nem szegeződik ránk kíváncsi pillantás megtörtem az álcámat és végre ismét saját kinézetemben pompáztam előtte. Őszintén, fárasztó volt megjátszanom magam neki, bár alapból ilyen illedelmesen szoktam a hölgyekkel beszélgetni, nincs kétségem, hogy átlátott rajtam. Eltelt pár hónap, de remélem nem feledkezett meg a hangomról. Na meg elég nehéz összeszedettnek maradni egy olyan személy társaságában, akivel egy ágyon osztoztunk.
-Végre! – sóhajtottam fel miközben megigazítottam a hajamat és a páncéljaim – Biztos nem gondolnád meg, a mai estét?
Ha a kezében tartja a papírt akkor átnyúlok az asztal fölött és megfogom puha kis kacsóját és felállok, majd a kijárat felé kezdem vezetni.
Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Márc. 19 2020, 21:23
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Semmivel sem tudtam kizökkenteni. Sem a már-már mogorva arccal, sem a színtelen hanggal. Csak mosolyog, és bókol, amitől letudnék fordulni a székről, mármint.. nem azért, mert rosszul esik, pont ellenkezőleg. Mióta adok én bárki bókjára, vagy véleményére? Ez a hirtelen modor, és hogy fejbe ver vele, kívülről alig látszódik rajtam. Talán csak a meglepett pislogásom árulja el, hogy kissé kiestem a nyeregből. Figyelem, miként ül le elém, és egyszerre érzem magam kényelmetlenül ezzel az arccal szemben, és valahogy... rendkívül piszkálja is a csőröm valami, de biztosan nem fogom megkérdezni. Nincs is rá időm, mert az öve alól elővesz egy papírt és áttolja az asztalon. Egy pillantást vetek rá, aztán ismét a férfire nézek. Na jó, a kíváncsiságom NEM várhat. Előrébb dőlök, felemelem a kezem, és ha hagyja, akkor finoman megfogom állát. Vajon az arc, amit visel csak egy szemnek látható illúzió, vagy tapintható is? Érezni fogom az éjsötét sörtéket az ujjaim alatt, vagy a sima, puha bőr lesz az ujjaim hegyén? Bárhogy is, alig pár másodpercet hagyok csak magamnak.
- Valami rémlik. - mondom, ezzel fedve tettem, mintha csak emlékeim akarnám róla összekaparni. Ezután a kezembe veszem a lapot, és jól megnézem. Nem kell sok, hogy a vonalak és számok gyors képpé álljanak össze. A papírról felpillantok a férfire, és utána vissza a papírra.
- A legtöbb ember éjszaka alszik. Még az ilyenek is. - mondom, és gondosan összehajtva a papírt elteszem a derekamon lévő táskába.
- Mi kel... - a mondatomat nem tudom befejezni, mert a beszélgetés, és hahotázás alapmoraját egy lélekrázó sikoltás hasítja át. A fejemet az ajtó felé kapom, ahogy mindenki más is. Hamarosan mindenki talpra ugrik és kisiet, én az asztalra támaszkodva felkelnék, de a szemben ülő férfi egy intése megállít a mozdulatban. Lassan visszaülök a helyemre, de közben ráncolom a homlokom. Ő tudja, hogy mi van oda kint. Talán direkt csinált figyelem elterelést? Amint a fogadós is kirohan, hogy megnézze, mi történik oda kint, csak ketten maradunk oda bent. Furcsa ilyen üresen látni ezt a helyet, a csend pedig természetellenesen telepedik ránk. Legalább is csak addig, míg Claidim körbe nem néz. Aztán megtöri a varázst, ezzel pedig a rám akaszkodott kényelmetlenséget is. Bár most már az fúrja az agyamat, hogy mi van, ha ez az arc is csak valami felvett...illúzió? Láthatóan megkönnyebbül, még is... Úgy kaparja ez is a tarkóm hátulját, mint az előző, hogy tapintható-e a dolog. A kérdésére felvonom a szemöldököm.
- Meggondolni? - értetlenkedek, hiszen csak a megbízást vezette fel, én pedig még előtte határozottan kijelentettem, hogy ma nem dolgozom. - Nem dolgozom félrészegen, ennyire hülye még ilyen állapotban sem vagyok. - mondom, majd figyelem, miként fogja meg a kezem, és húz magával. Felkelek az asztaltól, és követve őt kibököm a kérdést, ami nem hagy nyugodni.
- Ez a valódi arcod? - kérdezem immár normálisan, nem rejtve, hogy ismerem, és visszatérek a tegeződésbe is.


JEGYZET: NEW SONG! AAaaah de vártam már ezt a napot xD

ZENE: All is stone
And all is soft inside
All that I know
Lies within emotion
Words remain unspoken



Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Márc. 19 2020, 21:58
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Meglepődök ahogy megérinti az államat. Lehunyom a szemeim és csak a következő mondat rángat vissza a valóságba és lágy érintésének távolodása. Nem tudok rájönni miért érzek így iránta. Maga a hála nem válthat ki ilyen érzelmeket.
Figyelemmel kísérem, ahogy szemügyre veszi a lapot majd kis kalkulálás után elteszi. Az illúzió megtörése után fellélegzem és érdeklődve fürkészem az arcát. Részeg? Nem látszik rajta egyáltalán.
-Sajnálom, nem tudtam. Akkor majd holnap, de addigis. – mosolyogva sétálok a kijárat felé. Szeretném, ha ő is látná a kis ajándékot, amit kikészítettem neki az utcára.
„Az igazi arcod?” Echózott a fejemben a kérdés és megtorpantam az ajtóban. Azt hiszi megjátszom magam, még azok után is, hogy megnyíltam neki. Mégis, hogy tudnám bebizonyítani neki, hogy amit lát az a saját valóm, nem pedig egy illúzió. Bár hinni szeretném, mégsem vagyok olyan tehetséges mágus, hogy egy álcát fenntudjak tartani még eszméletlenül is, azért jólesik a feltételezés. Kezét, amit eddig fogtam az arcomhoz emeltem. Az illúzió tapintható, nem csak egy vékony fátyol, amit magamra öltök, ha hozzámér nem fogja érezni a szakállam, vagy bármi egyebet, ami alap esetben eltér az álcától. Egy mágia tudatlannak mégis hogy igazoljam a valóságot? Az érzékeket olyan könnyű becsapni, a szemnek az alakzatok, a fülnek a hangok a bőrnek pedig az érintés. Egytől egyig olyan dolgok, amiket a legkisebb erőfeszítéssel lehet manipulálni.
-Igen. Mi okom lenne más képet mutatni magamról neked? – mosolyogtam.
Nem akartam, mégis lenézően hatott a kérdés. Csak remélni mertem, hogy nem veszi magára.
-Mármint, veled úgy érzem, nem kell egy színjátékban részt vennem. – tekintetem az övéhez láncoltam – Nincs mit titkolnom. – csendesen jegyzem meg, miközben szabad kezemmel végigsimítok nyakától egészen a vállág.
Ez a meghitt pillanat olyan gyorsan ért véget, mintha csak egy másodperc törtrészéig tartott volna. Megfordultam és kivezettem az ajtón. Határozottan törtem utat az összegyűlt tömegben, Nio-t szorosan magam mögött vezetve. Mikor az első sorba értünk a fekete hajú szépséget magam elé tereltem. Szerencsére maga az egész páncélzatom barikádként szolgált, senki nem szeretne felnyársalódni egy-egy élesebb részén, tehát helyünk bőven akadt. Míg az elénk táruló látvány másokból szörnyülködést váltott ki és jajveszékelést ahogy a két csupasz lókötőt méregették, én belül büszkeséget éreztem. Sokan mondják, hogy eléggé sötét a humorom, talán részben igazuk is van, hiszen legszívesebben most eget rengető nevetésben törnék ki, bár az elég unprofesszionális lenne. Még pont annyi időnk volt, hogy egy utolsó pillantást vessünk a beállított pózra, mielőtt egy vastag lepellel letakarták volna őket. Az összegyűlt nézősereg, amint leeresztették a függönyt, oszlani kezdett. Csak pár kíváncsiskodó maradt akik ismeretlenül is pletykálkodni kezdtek, hogy ők bizony tudták, hogy ez lesz a vége, mert múltkor a piacon is látták őket együtt.
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szomb. Márc. 21 2020, 18:48
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Feláll a hátamon a szőr. Már ha mondhatom ezt, így, szőrtelen háttal. Ahogy az állához érek, nem érzek szőrt, csak a csupasz, finom bőrt. Ha macska lennék, villogó szemekkel fújtatnék a zavartságtól. Ez inkább csak homlokom ráncolásában mutatkozik. Olyan sok kérdés merül fel bennem a látványára, hogy felsorolni is hosszú lenne. Az viszont kifejezetten meglep, hogy nekem ilyen illúziók, és különösebb koncentrálás nélkül is könnyű "elhitetnem" másokkal, hogy nem vagyok részeg. Jó, csak félig vagyok az. Mármint becsiccsentve vagyok. Nem látszik rajtam? Pedig iszonyatosan melegem van, érzem, hogy ég az arcom.
- Az csak jó, bár azután... - inkább ki se mondom, mennyi korsóval ittam, különben lebuktatom magam. Legyintek egyet. Mindegy. Nem tudom feltenni a kérdésem a munkával kapcsolatban, mert annak ellenére, hogy ma nem dolgozom, magával húz.
~ Mit csináltál..? - ötlik fel bennem az első kérdés. Az ajtónál megáll ugyan, mikor felteszem másik, felötlött kérdésem. Így, hogy illúzió nélkül, ismét teljes harcidíszben, immár normális fejjel néz rám, ismét rám törnek azok az érzések, mint mikor a barlangban elbúcsúzott tőlem. Valami hasonló történik most is. Arcához emeli kezem, én pedig érezhetem ujjaim alatt a sörtéket. A kérdése nem üt bennem negatív visszhangot. Amikor hozzá tette, hogy nem érzi, hogy játszania kell magát, és nyakamhoz ért, kirázott a hideg, és bassza meg, de bele remegett a testem. Csak remélni merem, hogy ezt nem látta. Ismét elkaptam pillantásomat, amibe a sajátját fúrta bele.
- Ha nincs titkod, azt is elárulod, hogy igaz-e, hogy a varázslók tudnak gondolatot olvasni, és abban megszólalni? - Igazából lehet, hogy számára ezek a kérdések bután hangzanak, de én sem tudok többet a mágiáról, mint az utolsó paraszt a földeken. A már-már romantikus -miafrancütöttbelém - pillanat megtörik, ahogy kezem fogva ismét tovább húz, ki az utcára. Hamarosan keresztül gázol velem a tömegen, amelyet beérünk. Nem sok embert kell eltaszítanom magamtól, lévén úgy töri előttem az ösvényt, hogy az emberek messzire elkerülik. Előre érünk végül, és ő maga elé húz, mint valami torony, aminek az árnyékában nyugodtan megpihenhetek, senki nem fog zavarni. Kell pár másodperc, hogy feldolgozzam, mit látok. Szemeim lassan kerekednek ki.
~ A rohadt életbe... - nyomom el magamba a káromkodást, miközben figyelem, hogy az a két bandita, akivel alig fél órája még veszekedtem, holtan fekszik a porban. Én leszek az első gyanúsított. A menekülési ösztön azonnal beüt... Ezek a népek imádnak fekete bárányokat keresni. Tekintetem az őrökre siklik, és hirtelen úgy érzem, minden szem rám szegeződik. Hátrálni kezdek, egyenesen neki Claidimnek. Ahogy oszlani kezd a tömeg, most én vagyok az, aki karom ragadva őt, magammal húzom, egyenesen a fogadó istállója felé.
- Mit csináltál? - sziszegem közben az orrom alatt, de ez inkább költői kérdés, hiszen láttam. Nehéz hinni a szememnek. Nehéz elhinni, hogy valaki, aki ennyire... udvarias, az képes olyat tenni, mint amit láttam. Az istállóhoz érve tőlem nem megszokott "erőszakkal" lököm a falhoz a karjánál fogva. Bár tekintve, hogy nagyobb, és súlyosabb nálam, ez inkább nevezhető terelgetésnek, mint lökésnek. Természetesen gondom van arra, hogy a lehetséges utánam induló katonák ne lássanak minket a sötétben. Van egy kérdés, ami is jobban foglalkoztat.
- Miért? - meredek rá. Tudni akarom. Tudni akarom, hogy miért ölte meg őket. Nem azért, mert sajnálom az életüket. Magam is megtettem volna valószínűleg, vagy ha nem én, hát más. De tudni akartam a férfi motivációját. Ennek a két fasznak köze nem volt Claidimhez, csak is hozzám. Miért ölte meg őket? Mit akar ezzel elérni? Nekem akar imponálni? Vagy azt gondolta, segít? Tudni akarom, mi a franc jár abban az istenverte, döglesztő vörös szemek mögött a fejében. Mély levegőt vettem, és igyekeztem leküzdeni a felgyülemlő paranoiám. Hányan láthattak veszekedni velük? Hányan hallhatták, ahogy megfenyegettem őket? Nem, nem... Ha el is kapnak, akkor is több a tanúm arra, hogy ittam. Lépések hangjára azonban hirtelen közelebb léptem Claidimhez a sötétbe, mellé állva az épület sarkához simultam, és ki lestem, mint valami rejtező ragadozó. Némán, éles tekintettel figyeltem, hogyan masíroznak el a katonák. Na, ennyi kellett. Érzem, hogy kezdek kijózanodni, már érzem a hideg levegő csípését az arcomon.


JEGYZET: NEW SONG!

ZENE: All is stone
And all is soft inside
All that I know
Lies within emotion
Words remain unspoken



Vissza az elejére Go downBevésődött: Szomb. Márc. 21 2020, 22:13
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Csak mosolyogtam a kérdésére. Nem akartam lelőni a meglepetést, ami felé akkora örömmel vezettem. Az újabb kérdés pedig a képességeimmel kapcsolatban megint meglepett. Valami baja van a varázslókkal? Vagy esetleg rám orrol amiért azt mondtam nemsokára találkozunk és eltelt azóta egy pár hónap? Esetleg fel tőlem?
-I-igen – haboztam – de miért érdekel ez annyira?
Próbáltam kipuhatolni, hogy mit is szeretne ezekkel a kérdésekkel megtudni vagy elérni. Ma már szinte minden sarkon kapni könyveket, amelyek a varázslókról vagy a mágiáról szólnak. Sokkal több mindent tudna meg belőlük és azok jobban ki is fejtik a különböző témákat, hacsak nem tud olvasni…
-Ha esetleg azért aggódsz, én nem néztem bele eddig a fejedbe. De demonstrálhatom, ha szeretnéd.
Ajánlottam fel neki amíg kiértünk. De valószínűleg az elénk táruló kép jobban lekötötte a figyelmét, mint az ajánlatom.
Mosolyogva álltam mögötte, aztán éreztem, hogy nekem hátrál, majd karon ragadva elkezd vezetni valahová. Nem ellenkeztem, amint elindult kiskutya módjára követtem, mint akit pórázon vezetnek. Amikor a közelében vagyok teljesen elveszettnek érzem magam, csak kapkodom a fejem jobbra balra a kérdések hallatán. Egy teljesen más világnak tűnik az övé, pedig a mieink nagyon is összekapcsolódnak. Ő tolvaj én kém, mindketten lopunk. Információt, titkokat vagy tárgyakat, ugyanaz… mégis mintha nem egy földön járnánk.
-Én…
A következő pillanatban már érzem, hogy az istálló falának taszigál és hátra lépdelve hátam eléri már a korhadt gerendákat. Eddig még egyszer sem volt alkalmam így látni Nio-t, mintha teljesen kikelt volna magából. Megijedtem hogy magamra haragítottam, mikor pont az ellenkezőjét akartam elérni.
-Megfenyegettek, leköptek…- lehajtottam a fejem bűnbánóan, aztán indulatosan néztem rá – nem hagyhattam…
Észrevettem a lépéseket az istálló előtt, de semmi okunk nem volt az árnyakban bujkálni. Engem eddig nem láthattak és Nio-nak bombabiztos alibije van, hiszen ő az ivóban ült mikor ez megtörtént. Azok a balgák meg úgysem fognak rájönni, hogy gyilkosság volt. Már maga a póz is manipulatív az őröknek számára, nem fogják jobban megvizsgálni a hullákat már elvből sem. Ha pedig mégis arra adnák a fejüket, akkor rögtön látnák, hogy az egyik fisztek mérgezéstől halt meg és ennyi.
Óvatosan fogtam meg a kukucskáló nő felkarját, hogy figyelmét magamra irányítsam. Talán csak képzelegtem, de mintha a szemei a sötétben, abban a minutumban világítottak volna.
-Sajnálom, ha ezzel rosszat tettem. Csak le akartam venni egy terhet a válladról, de úgy tűnik csak többet akasztottam rá.
Pedig tényleg nem ez volt a célom. A kedvében akartam járni, mint a barlangban is a csokival. Lehet most is többre mentem volna vele.
Elkezdtem kutatni az oldaltáskámban és a zsebeimben, hátha még találok valami édességet. Sajnos semmi nem volt kéznél. És bár nem vagyok retardált, hogy azt gondoljam azzal elintéztem volna mindent, de mi vesztenivalóm lett volna.
-Ne aggódj miattuk kérlek, -biccentettem az elhaladó őrök irányába - nem ma kezdtem. Egy rosszul elsült éjszakai dorbézolásnak állítottam be.
Próbáltam megnyugtatni, nem hiszem, hogy sok sikerrel. Fel voltam készülve rá, hogy kapni fogok egy pofont, vagy rosszabb esetben megpróbál a lábamközé rúgni.
Eszembe jutott még az előbbi beszélgetésünk a gondolatolvasásról. Ha most a fejébe néznék, lehet cifrábbnál cifrább szavakat hallanék magamról.
Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Ápr. 09 2020, 22:20
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Gyakorlatilag mintha egy gyomrost kaptam volna, amikor kibökte a kérdésemre az "Igen"-t, úgy összeszorult a gyomrom. Talán egy pillanatra le is izzadok a gondolatra, hogy észre se venném, és azonnal tudna rólam akármit. Mindent. És ha nem tetszene neki, amit lát..? Kérdésére félre pillantok.
- Te megbízható, hiteles forrás vagy. Én pedig kíváncsi. A magamfajta nem gyakran találkozik, de főleg nem beszélget mágusokkal. - válaszolom a kérdésére, bár kissé nyugtalan vagyok, ezt próbálom leplezni. Egészen addig, amíg azt nem mondja, hogy még nem nézett bele a fejembe. Eddig.
- NE! Úgy értem..! Szükségtelen. Inkább ne! Elhiszem. - sápadok el, ahogy felajánlja a lehetőséget, hogy kipróbáljam a dolgot. Ennél rosszabb dolgot el se tudnék képzelni. Minden vágy, emlék, harag... Nem, nem akarom, hogy lássa a magam vívódását. A helyszínre érve megnézem, mit alkotott. Lehet, azért ijedek meg annyira, mert számomra annyira egyértelmű, hogy be van állítva az egész, hiszen én ismertem ezt a két férget. Akik pedig ismerték őket, tudnák, hogy sosem kerülnének ilyen kapcsolatba. Főleg utcán. A pánik majdnem eluralkodik rajtam, de ahogy elhagyjuk a nyílt utcákat, és az istálló mellé rejtem magunkat, aztán érintése után jön Claidin magyarázata, amitől kissé elkerekednek a szemeim. Követett?! Mit vagyok ezen meglepve, te jóságos Melitele. Ez a munkája, nem? Halkan sóhajtva egyet figyelem, miként kutakodik magán, és ahogy így nézem, egyszerűen nem tudok rá haragudni. Ismét.. olyan dolgot tett, ami egyáltalán nem szolgálta az ő érdekeit. Frusztrálta, hogy leköptek, és megfenyegettek. Megint ez a törődő hozzáállás... Lassan lehunyom a szemem, veszek egy mély levegőt, aztán megfogom kutakodó kezeit, hogy megállítsam.
- Claidim...Nem haragszom. És... értékelem is, köszönöm. Csak.. - nem tudom, hogyan magyarázzam meg, hogy tartok attól, ami ezután jöhet. Hogy bárki, aki csak egy kissé is kedvelte, és ismerte őket kutatni fog? Vagy hogy a fenevad gyeplője kicsúszik a kezemből? Utóbbit leginkább sehogy. Arról senki sem tud, anyám sírba vitte magával a titkom, ha egyáltalán meghalt.
- Mondd, mi kell abból a táborból..? - terelem végül inkább vissza a szót a megkeresésére. Végül is ezért jött... Valamiért. Elengedem a kezét, megigazítom a hajam és karba teszem a kezeim. Jobb ha nem ringatom bele magam megint ebbe a kedvességbe. Ő maga mondta, hogy egy véreb. Hűséges. És én mi vagyok? Én csak egy mocskos, megbízhatatlan tolvaj vagyok.
- Ráér holnap este is, vagy mindenképp ma kell? Ha szükséges, akkor késő éjjel talán betudok törni. Lassan kezdek kijózanodni. A friss levegő ereje. - magyarázom, halkan szusszanva egyet.



JEGYZET: NEW SONG!

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Ápr. 09 2020, 22:56
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


A tiltakozása nem ébreszt bennem gyanút. Senki nem szereti, ha a fejébe néznek, a titkok azért titkok, mert a sajátjaink és nem akarjuk megosztani másokkal. Én pedig nem akarok olyan gondolatok, esetleg érzelmek között kutakodni, amik szerinte nem rám tartoznak.
-Rendben.
Nem akarom tovább feszegetni, mert látszik rajta, hogy még a felvetésének sem örült.
Az istállónál a kutakodásomat félbeszakítja és azt mondja, amit hallani szeretnék, hogy nem haragszik rám. Egy mázsás kő esik le a vállamról ezeket a szavakat hallva és legszívesebben magamhoz ölelném miközben fellélegzem, de megállom.
Butaság volt ezt tennem, nem vagyok hozzászokva, hogy a számomra fontos személyeknek bajuk is származhat a cselekedeteimből. Eddig csak magam voltam és a Császár. Ha valakit megöltem, nem számított kin hajtják be a büntetést, ilyenre nem is kellett soha gondolnom. De most, most a Nio iránti érzelmeim, a féltés és a bosszú hajtott, hogy azt a két szemétládát megbüntessem, talán túlzásba estem és elég lett volna rájuk ijesztenem, de elhomályosult előttem minden. Csak az a pillanat lebegett a szemem előtt amikor megfenyegették. Úgy éreztem akkor akár a világot is felgyújtanám érte. Mégis, ha arra volt eszem, hogy beállítsam a gyilkosságot egy teljesen más esetnek, akkor arra is lehetett volna, hogy megfékezzem magam.
-Tudok valamit, ami rögtön kijózanít! – pimasz mosoly jelent meg az arcomon.
Most nem kimondottan a hánytatásra gondoltam. Hiába kaptunk katonai kiképzést, a vagányabbak szerettek kísérletezni a másnaposság és a részegség gyors eltüntetésével. Ha a tanítónk észrevette volna, hogy mérgezett egérként tántorognak be az órákra, hát lett volna ne mulass. Ennek köszönhetően elég sok praktikát sajátítottunk el.
Elkaptam egy lónak a gyeplőjét és egy varázsigével megváltoztattam a szőrének színét. Így már senki nem fog rájönni, hogy nem a miénk.
Felültem rá és kezemet Nio-nak nyújtottam, hogy segítsek neki magam elé pattanni.


Jegyzet:   Inkább kettészedtem a választ >: D muhahaha
Vissza az elejére Go downBevésődött: Hétf. Ápr. 13 2020, 10:00
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Megnyugszom, ahogy azt mondja, "Rendben", tehát nem fog a fejemben olvasni. Mondjuk kérdés az, hogy ez tényleg így is lesz-e? Úgy értem... Claidim nem adott okot a bizalmatlanságra... eddig. Remélem ezután sem fog, de még is. Én magamból indulok ki. Nem bírnék a kíváncsiságommal, és tuti állandóan gondolatokat olvasnék egész nap! Egészen addig, amíg meg nem unom. Aztán kezdeném elölről. De a férfi szavára azért adok. Ezután arrébb kerülünk, és nagysokára szóba kerül ismét a ma esti feladat. Amikor közlöm, hogy pár órán belül amúgy is harc kész vagyok, megjelenik a talán már egyszer látott pimasz mosoly az arcán. Na, erre kíváncsi leszek. Figyelem, miként köt el egy lovat. Az istállófiú szerencsére sehol, így Clad gond nélkül kötheti el a lovat, aminek... aztán megváltoztatja a bundáját? Mi a fene?
- Ehhez... hozzá kell szoknom. - simítom meg a ló nyakát, és nézem meg a hirtelen változást. Mondjuk az enyém is itt van kikötve. Jó, az is szintén lopott, szóval... Oké, ilyen tekintetben tök mindegy, melyik lóval megyünk. Úgy tűnik, szőrén fogjuk megülni, mert az időt nem fecséreljük nyergeléssel. Semmi gond! Tökéletesen lovagolok úgy is, még ha spicces is vagyok! Oké, túlzás, hogy tökéletesen, de úgy is Clad fogja a kantárt. Nyújtja is a kezét, de megrázom a fejem, és a páncéljára mutatok. A hátamba fog állni, ha elé ülök, így inkább egy könnyed ugrással helyezkedek el mögötte, kezeimmel átkarolom derekát. Azt hiszem, most kifejezetten örülök, hogy nem látja az arcom, mert a közeli testhelyzettől talán egy fokkal lettem vörösebb, mint eddig. Gyorsan el is terelem azért a gondolataimat. Vajon mivel fog kijózanítani? Evéssel? Mágiával? Hideg vízzel? Víz. Az hatásos szokott lenni. Mondjuk nem örülnék, ha hirtelen a nyakamba öntene egy dézsa hideg vizet. Majd meglátom.



JEGYZET: Te gonosssssssz xD

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Hétf. Ápr. 13 2020, 10:39
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Zavart nevetésbe kezdek mikor a páncélomra mutat és inkább segítség nélkül felül mögém. Nem is gondoltam rá, hogy mennyire kényelmetlen lenne számára előttem ülni és milyen sérüléseket is szerezhetett volna. Egyik kezemmel megszorítom a derekamnál lévő kezét.
-Kapaszkodj erősen!
Még hagyok neki annyi időt, hogy megfogadja az utasításom, aztán megbököm a ló oldalát a csizmámmal és rántok egyet a gyeplőn. Már kigondoltam, hogy mit fogok tenni. Bár komoly katonai kiképzést kaptunk, mindig akadtak olyanok, akik nem vetették meg a szórakozást és ez elég furcsa varázslatokat eredményezett. Főleg olyanokat, amik akkor jöttek jól, ha mondjuk a tanítási nap előtti éjjen nekiálltak a diákok egy üveg Citrinovkának és még hajnalban sem bírtak magukkal. A büntetési rendszer pedig nem csak azokat sújtotta, akik italoztak, hanem az egész részleget. Úgyhogy az éltanulók és a rosszak is karöltve kísérletezgettek, hogy rájöjjenek melyik a leghatásosabb ellenszer.
Az érzékeimre hallgatva lovagoltam és az erőket követve nemsokára elértünk egy gejzírhez. Tökéletes lesz, hogy merítsek innen és még talán a varázslatban is segítségemre lesz. Leszálltam a lóról és ha Nio nem ellenkezik akkor lesegítem őt. Folyamatosan fogom a kezét.
-Ne engedj el. – biztatón mosolyogtam rá, de egy kis sunyiság is megbújt valahol a kunkorodó szájszélek mögött.
Lehunytam a szemem és elkezdtem meríteni a feltörő gejzír erejéből. Nem vagyok képes nagy távolságú teleportációra, de ha elég erőt merítek, akkor valamekkora távolságot képes vagyok ugrani. Ha nem lennék elég biztos magamban akkor meg sem próbálkoznék ilyennel, nehogy veszélybe sodorjam. Hangosan és tisztán kellett kiejtenem a szavakat. Sikeresen elhangzott az inkantáció, alattunk pedig egy örvénylő sárgás lyuk jelent meg, amibe bele is estünk mindketten. A következő pillanatban pedig az égből zuhantunk.
Lehet nem fog örülni neki Nio, de ha elárultam volna mire készülök, egyrészt nem hatott volna, másrészt pedig lehet bele sem egyezik. Miközben zuhantunk, már készítettem is a másik kezem, hogy ha elég közel kerülünk akkor egy újabb varázslat segítségével szép óvatosan érjünk földet.



Jegyzet:  ...
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 13:30
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Miután Claidim rájön, hogy a döntése tényleg nem a legjobb, zavart nevetéssel figyeli, ahogy felülök mögé. Kezemet fogva húz közelebb magához, mire kérésére szorosan átfogom a derekát. Nem mintha tartanék a leeséstől, de ha ő igen, hát így legyen. Nem tudom hova megyünk, de érzem a hőmérséklet változást. Hamarosan el is érkezünk valami gejzírhez, és nekem már rossz előérzetem van, főleg ahogy a férfi sanda somolygását figyelem, mikor segít leszállni. Azt mondja, ne engedjem el a kezét.
- Ühm... oké..? - mormogom, és a tarkómon már érzem, hogy valami sokkal rosszabbra kell számítanom, mint a hideg zuhany.

Hát... Ennyire rosszra azért nem számítottam. Felsikoltok, ahogy a lábam alól eltűnik a talaj, és ahogy a.... magasból (?!) zuhanni kezdünk, két kezemmel kapaszkodok meg a mágusban. Az adrenalin gyakorlatilag azonnal kijózanít, és összeszorított szemekkel várom a halált, ami aztán nem jön el. Puhán érünk földet. A gyomrom forog, zilálok, elengedem a férfit és automatikusan, mint egy védekezési reflex, remegő kézzel mosok be neki egy baráti jobbost.
- SOHA! Édes Istenek! - zilálom a térdeimre támaszkodva, még mindig kicsit megrettenve - Féreg ment az agyadba?! Fuuuuuuuuuh...... - hebegem leguggolva, aztán ahogy lassan megnyugszom, a lihegés nevetéssé kezd formálódni, oldódni.
- Te nem vagy normális. De tény, hogy hatott. - nevetem arcom megdörzsölve, rá nézve. - Legközelebb... inkább hideg zuhanyt kérek, ha lehet választani, rendben? Oh, és bocs... amiért... - mutatok az arcomra, imitálva, hogy oda ütöttem. Felkelek, megigazítom a ruhámat, és ránézek.
- Szóval... Most, hogy küldetésre kész vagyok... mi kell onnan? - kérdezem a szélfútta hajamat is ujjaimmal kicsit átfésülve. Az ő feje se szebb, ezen mosolygok is egy kört.



JEGYZET: Jesszum pepi XDDD

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 13:53
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


A sikítására és a félelmére fel voltam készülve, de nem gondoltam volna, hogy rögtön a védelmező ösztön próbál felülkerekedni rajtam. Még mindig kapaszkodik bennem én pedig próbálom megtartani, hogy nehogy összeessen.
-Hahaha – nevettem – Látnod kellett volna az arcodat!
Aztán csattant egy váratlan ütés az arcomon. Meglepődve kapom oda a kezem. Annyira kiütött, hogy már csak a nevetésére tértem teljesen magamhoz. Zene volt füleimnek hallani azt.
-Semmi gond, el kell ismernem… nem gondoltam volna, hogy képes vagy ilyen erőset ütni. – a szám elismerő féloldalas mosolyra húzódott.
Belegondolva a hideg zuhany sem lett volna rossz, utána segíthettem volna neki újra felmelegedni. Khm…. visszatérve… az arcomnak az a fele, ami a simogatást kapta, biztos rák vörös, a hajam égnek áll, a szakállam pedig össze vissza. Felemelő látvány nyújthatok ebben az állapotban.
-A toborzási feljegyzések kellenének.
Követve a példáját én is megpróbálom rendbe szedni magam, de még mindig dagad a mellem a büszkeségtől, hiszen nem csak hogy bevált, de sikerült nevetést is kicsalnom az angyalarcú tolvajkámból. A jobbos pedig, valahogy le kellett vezetni azt a felgyülemlett adrenalint.
-A térképen minden jelölve van, innen nem is olyan messze található a táboruk – felnéztem az égre és a hold állásából megállapítottam, hogy még rengeteg időnk van napkeltéig – Ha nincs ellenvetésed, akkor itt ketté is válhatunk. Ott foglak várni az ivóban.



Jegyzet:  ...
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 14:27
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Egy kis idő után együtt nevetünk a szerencsétlenségemen, és riadalmamon. Meg azon, hogy nézünk ki mind a ketten. Amint levegőhöz tudok jutni, azért rendbe rakom magam. Szerencsére a mágus nem sértődött meg, amiért puszta pánikból arcon vágtam. Sőt, úgy tűnik, egyenesen élvezi is. Megjegyzem ezt, mert ez azt jelenti, hogy a baráti erőpárbajoknak nincs ellenére. A megjegyzésére elvigyorodom. Tudok ennél erősebbet is ütni, de nyilván nem fogok most leállni verekedni vele. Kérdésemre választ kapok, mire bólintok. Ha az kell, hát az kell.
- Rendben. Viszont a visszautadat rád bízom, nekem sietnem kell! - pimaszkodom, miközben felpattanok a lóra és megragadom a kantárt.
- A fogadóban találkozunk. - azzal vágtatásra ugratom a lovat. Emlékszem még, merre kell menni, de út közben, hogy biztos legyek, leellenőrzöm az irányt a térképen. Szerencsére a hegység elég egyértelmű jel, hogy jó irányba tartok.

Hamarosan a tábor közelébe érek, de előtte megállok a lóval a fák között, és kikötöm. Fejemhez húzom a csuklyám, mélyet szívok a levegőből, hogy a szaglásommal minden információhoz hozzá juthassak, amihez csak tudok. Szemeim ugyan nem várnak sárgává, de szép kerekre tágulnak, hogy a sötétség ne okozzon nekem hátrányt. Sötét ruházatommal az éjszakába olvadva, a fáklyafényeket és embereket kerülve sietek a tákolmányok közé. Sokan alszanak, vannak akik dorbézolnak tűz körül. A kapott térkép szerint a nagy épületben tartják, így utam, settenkedve oda vezet. A bejáratot kerülöm, az épület elhagyatottabb, sötétebb oldalát keresem meg, lehetőleg olyat, ahol van ablak. A kőből összerakott épület szerencsére itt-ott résekkel teli, és kacska, így azt próbálom fürgén megmászni, egészen az ablakig.

Ha sikerül, be lesek, mielőtt benyitok. Ha üres a helység, ahova nyílik az üveg, akkor óvatosan betolom az ablakot, és bemászok az épületbe.



JEGYZET: Jesszum pepi XDDD

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 14:53
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Játékosan próbáltam a ló után kapni, ahogy Nio kisajátítja, de nem voltam elég gyors és már csak a port tudtam nyelni utánuk. Úgyhogy marad a gyaloglás. Sóhajtva kezdtem sétálni utána, kissé kapkodva a lábaim. Meg akarom figyelni élesben, hogy mennyire hatékony a technikája. Remélem odaérek még időben és nem maradok le semmiről.
Egy idő után a sétát futásra váltottam és elértem végül a meglovasított lopott lovat. Amíg kifújtam magam, megpaskoltam a nyakát.
-Nem árt egy kis testmozgás, de ez azért már túlzás.
Felegyenesedtem és álcát öltve magamra elvegyültem a táborban a katonák közt Nio után kutatva. A táborban sátrak és épületek tömkelege volt. Emlékeztem a térképre fejből, hiszen én rajzoltam fel. Nem tudtam melyik útvonalat választotta, ezért úgy döntöttem az egyik magaslaton fogok helyet foglalni, ahonnan pont rálátok a szobára, ahol tárolják az iratokat. Miközben másztam egy sötét árnyat vettem észre besuhanni az ablakon
-Megvagy!
Már csak annyi a dolgom, hogy figyeljem, minden rendben zajlik-e. Megváltoztattam az álcám, hogy beolvadjak a környezetbe. Feszülten figyeltem az összes katona minden egyes mozdulatát. Nincs kétségem afelől, hogy Nio tapasztalt tolvaj lenne, de ha valami rosszul sül el. Egy nő, egy férfiakkal teli táborban a semmi közepén, nem túl sok jóval kecsegtet. Lehet nem kellene ennyire borúlátónak lennem és rögtön a legrosszabbra következtetni, de sokkal jobban érzem magam, hogy az első küldetésnél jelen vagyok én is.
Az égre néztem és a csillagokat bámultam, majd lépések és páncélcsörgés hangjára lettem figyelmes, ami pont annak a szobának az ajtaja felé közeledett, amiben Nio tartózkodott. Felpattantam. Pont azt az egy dolgot nem tudtam rendesen végrehajtani amiért jöttem?
- Stronthe! – szitkozódtam.
Lemásztam a megfigyelőállásról és bármennyire gyorsan és észrevétlenül próbáltam elérni, mielőtt benyit, nem sikerült időben odaérnem.



Jegyzet:  ...
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 15:38
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Ahhoz képest, hogy éjszaka volt, sokan ébren voltak. Nem egyszerűen az őrök, a táborban lévő katonák. Emiatt, habár úgy gondoltam, hogy gyorsan végezni tudok, még óvatosabb akartam lenni. Az ablak egy raktárba vitt, és ezért szerencsére senki más nem volt ott. Óvatosan kikukkantottam az ajtón. A folyosó üres. Nesztelen léptekkel surranok egyik sarokról a másikra. Néha elbújtam egy-egy tárgy mögé, hogy ne vegyenek észre a járőrözők, majd haladtam tovább az emeletre. Hamarosan elértem a szobához, ahol a papírokat tartották. Bekopogtam. Mivel nem szólt senki, ezért megpróbáltam benyitni. Zárva volt. Elő a tolvajkulccsal! Miután kinyitottam a zárat, becsuktam magam után az ajtót. Körbe pillantottam, felmértem a terepet. Kutakodtam, tolvajkulccsal feltörtem minden zárat az asztal fiókjain, ami ott volt. Épp rátaláltam arra, amit kerestem, amikor léptek hangja csendült fel. Gyorsan kellett gondolkodnom. Ha meglátnak, rám zendítik az egész kócerájt. Túl erő ellen sokáig nem bírom. Félre azért még megpróbálhatom vezetni őket. A nyitott fiókokból kiszórom a papírokat, hogy nehezebb legyen kitalálni, mi is tűnt el, kitárom az egyik ablakot, de nem mászok ki, ahogy azt alapesetben tenném meneküléskor. Nem lenne időm lemászni az épület oldalán, mielőtt észre vennének, és megint csak rám kongatnák a harangot. Nem. Úgy teszek, mintha hírem, hamvam se volna, és ehelyett a szoba felső gerendájára kapaszkodok fel, a sötétbe. Ha sikerül a tervem, akkor oda kint fognak keresni, és nekem több időm és esélyem lesz kijutni ebből a kelepcéből.



JEGYZET: Jesszum pepi XDDD

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 15:52
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Kezdek fáradni a sok mágiahasználattól, de ezt a beláthatatlan, kellemetlen helyzetet még meg kell oldanom valahogy. Gondolkozz Clad… gyerünk! Mi lenne, ha elterelném a figyelmüket? Nem jó, túl sokan vannak. Ha megölöm azt a kettőt, mielőtt kiálthatnának, igen ez lesz az!
Az egyik fal árnyékában megállok és úgy figyelem őket, várva a megfelelő pillanatra, amíg Nio-val vannak elfoglalva.
Az egyik őr besétál és a papírokhoz siet, miközben körbe néz.
-A vészharanghoz! Siess! – utasította hangosan a másikat. De az ahogy nem sokkal többre, mint karnyújtásnyira került tőlem és kiáltani akart, berántottam a sötétbe és eltörtem a nyakát.
Egyel kevesebb. Valaki mégis meghallotta azokat a hangfoszlányokat, amiket kiadott.
-Mi? Mit mondasz? – kiáltotta egy kissé kómás, fáradt katona.
A másik a papírokat kezdte nézegetni és miközben a földön guggolt észrevette a pont akkor lezuhanó tolvajkulcsot, ami valószínűleg Nio zsebéből csúszhatott ki. Felnézett és meglátta a lányt a gerendán lógva.
-Id…-már épp hívta volna a segítséget mikor meggondolta magát – minek ide erősítés, csak egy lányka vagy. Na mássz le szépen, lerendezhetjük ezt másképp is. – vigyorogva húzta elő a kardját és próbálta megbökni vele Nio hátsóját.
Ökölbeszorult a kezem, de nem akartam beleavatkozni, azt kell megakadályoznom, hogy több katona ne jöjjön erre és még itt van ez a másik is amelyik kitartóan akarja kideríteni, hogy a roppant nyakas kollega éppen mit is akart mondani. Megpróbáltam leutánozni legjobb tudásom szerint az alakját és a hangját és elindultam felé.



Jegyzet:  ...
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 16:47
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Két férfi lép be az ajtón. A felfordulást látva az egyik parancsot ad a másiknak, mire az elrohan. A másik marad, azonban figyelmetlenségemben nem raktam el rendesen a tolvajkulcsot, és az leesik, egyenesen mellé. Francba. A férfi felnéz, és először segítségért kiáltana, de aztán meggondolja magát, és fölényes mosoly kerül az arcára. Előkapja a kardját, és felém bök. Kikerülöm a szúrást, aztán elmosolyodom.
- Ahogy kívánja, uram. - mondom sárgán felvillanó szemekkel, és leugrom, egyenesen rá. Gondom van arra, hogy vállainál fogva letaszítsam lábáról, hogy testsúlyom ráhelyezem, hogy elboruljon. Gyilkolni továbbra sem akarok, így kardot markoló karját fogom meg, a másikkal pedig erős ütést mérek torkára tenyerem élével. Ez lefoglalja egy kis időre. Amíg levegőért kapkod, és beszélni próbál, én felkapom a tolvajkulcsot, és meglendülök az ablak felé. Furcsa módon... nem szól a harang. Nem mintha zavarna a dolog, de felettébb furcsa. Az ablakon úgy ugrom ki, mintha csak víz fölött lennék. Lábaim, hátra, karjaim oldalra nyújtva. Ahogy a föld felé suhanok, berántva tagjain tigris bukfenccel érkezek a földre. Sajnos a két emelet magastól azért kiugrik a vállam, ami rohadtul fáj, és bámuló, döbbent pillantással találom szembe magam. Egy őrrel, hogy pontos legyek. Felsóhajtok, és kettő lendületes lépéssel, ugrással egybe kötött ütéssel küldöm mély álomba.



JEGYZET: Jesszum pepi XDDD

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 17:07
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Újonnan felvett kinézetemmel sétálok a sarokhoz és megpróbálom megnyugtatni a kíváncsiskodót. Miután meggyőzöm, hogy csak beütöttem a lábam és azért kiáltottam fel, visszasietek a szobához, amiben Nio-t és az őrt hagytam.
-A ha…rang – próbált hangot kicsikarni a torkán.
Nem hagyhatom életben, látta Nio arcát. Előhúztam egy tőrt és megforgattam az ujjaim között aztán elvágtam a torkát. Az ablakon kihajolva láttam Nio-t ahogy leüt még egy őrt. De hogy ért le ilyen gyorsan? Leugrottam én is és tompítva az esést a következő áldozathoz siettem és őt is hatástalanítottam.
Innen már könnyen el tud menekülni, jobb, ha visszamegyek az ivóba, még előtte oda kell érnem.
A táborban elkötöttem egy lovat és elkezdtem vele vágtatni, miután látótávon kívülre kerültem és visszaváltottam az alakomat.
Küzdöttem magammal egész úton. Mit rontottam el? Pontosan megfigyeltem őket. Ennek a váltásnak nem kellett volna még a környéken sem lennie. Idegességemben egyre jobban kezdtem hajtani a lovat, mikor odaértem akkor pedig szinte futva mentem be és foglaltam helyet egy asztalnál.
-Nem maradok sokáig, csak egy pohár vörösbort kérek. – mondtam a közeledő kiszolgálólánynak.
Remélem elmond minden részletet. Valahogy rá kell térnem a „nem gyilkolok” attitűdjére. Elém tette a poharat én pedig idegesen az ujjaimmal dobogtatva vártam, hogy Nio is ideérjen. Nagyon remélem, hogy senki mással nem találkozott össze a táborban. Ha csak egy valaki is megjegyzi az arcát… nem, sötét van, talán a csuklya miatt nem láthatták az udvaron és a sátrak között.



Jegyzet:  ...
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 17:31
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Nagy kört tettem le, miután kiértem a táborból. Tudom, hogyha megtalálják az ájult fószert, azonnal riasztanak. A harangozás azonban csak akkor indult el, amikor elértem a lovat, amit "kölcsön" kértünk. Felültem rá, és visszavágtattam oda, ahonnan kiindult ez az egész. A lovat visszavittem az istállóba, és azon gondolkodom, vajon mikor múlik el a hatása annak, hogy ilyen színe van? Végül leellenőriztem, hogy nálam van-e a papír. Mikor erről megbizonyosodtam, beléptem a fogadóba, és rövid körbe pillantás után megláttam Claidimet is. Furán zaklatottnak tűnt, vagy nem is tudom. Homlok ráncolva léptem közelebb hozzá, majd ültem le az asztalához, figyeltem gyöngyöző homlokát.
- Minden rendben van? - kérdeztem, miközben megráztam a fejem a felém közelítő felszolgálónak, hogy ezúttal nem kérek semmit. Ő bólintott, és tovább ment a másik irányba.
- Elhoztam, amit kértél. - mondom, de egyelőre nem veszem elő. Nem akarom, hogy feltűnő legyen, hogy itt üzletelünk.



JEGYZET: Jesszum pepi XDDD

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 17:42
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice


Egy kissé megkönnyebbültem mikor megláttam Nio-t közeledni felém, megpróbáltam takarni zaklatottságom, de mindhiába. A fekete hajú szépség eddig is kivétel nélkül átlátott rajtam.
-Relatív. Hosszú volt az az út gyalog. - próbáltam egy mosolyt ejteni.
Csendben végighallgattam, megittam a maradék bort, az árát pedig az asztalra tettem és felálltam.
-Remek, gyerünk és akkor elmesélheted, hogy ment minden és megejtjük a cserét.
Kisétáltam és már a saját lovamhoz sétáltam. Felfedtem a nyeregtáskát, amit eddig varázslattal rejtettem el és felültem a hátára. Most nem nyújtottam a kezem Nio-nak, hiszen több ló közül is válogathat, anélkül, hogy ismét idegenét kellene elkötnie.
Amíg biztos távba nem értünk nem szóltam egy szót sem. A város határában húzódó fáklyákkal kivilágított út szélén megálltam a táskából kivettem egy erszényt és egy fa alá sétáltam.
-Már beszélhetünk. – leültem a hátam és a fejem a fa törzsének támasztva.
Nagyon okos vagy te kutya, azért sodrod bajba, mert kedveled és csak kifogást akarsz találni, hogy találkozhassatok. Végigsimítottam a hajamon és megpaskoltam a füvet magam mellett, hogy foglaljon helyet ő is.



Jegyzet:  ...
Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 18:02
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

A férfi kifogása egészen érthetőnek tűnt az izzadásra vonatkozóan, ám a furcsa, kissé erőltetett mosoly fura volt tőle. Mindegy. Inkább átugrom a dolgot, és közlöm vele, hogy meg van, amit akar. Bólint, kifizeti a bort, és elindul, én pedig utána. Az istállóban meglepetten nézem, ahogy felfed egy nyeregtáskát. No lám. Lehet, csak fáradt? Végül is... magát is varázsolgatta ma, aztán a lovat, meg az égbe is teleportáltunk, aztán most ez... Nem tudom. Nem tudom, mennyit bír egy mágus, hogy mire képesek. Én azt a lovat készítem elő, amit elloptam a banditáktól. Szemem sarkában meglátok egy lovat, egy újat, ami eddig nem volt itt. Nem is az a fura, hogy itt van, hanem az, hogy egy csatamén. Hatalmas termete kitűnik a többi közül. Túl sokáig nem tudom vizslatni, mert Clad megindul. Felszállok a "lovamra" én is, és utána megyek. Kilovaglunk a városból, én pedig próbálom összerakni a ma esti furcsa darabkákat, ám egyelőre nem áll össze a kép. Leszállunk a lovakról, és ahogy Clad az erszényével a fához sétál, úgy magam is követem. Táskámból előveszem az összehajtott papírt, majd leülök mellé.
- Furcsa volt az egész. Eleinte minden rendben ment. Aztán majdnem rajta kaptak. A szobában, ahol ezt tárolták, két katona lépett be. Az egyik riasztani szaladt, de valahogy... mintha később ért volna el a harangig. A másik férfi meglátott, őt harcképtelenné tettem, aztán jobb menekülési út nem lévén kiugrottam az ablakon. Oda kint még egy őrrel találkoztam, akit szintén kiütöttem, és elmenekültem. Furcsa módon csak akkor kezdtek harangozni, amikor a lóhoz értem. Pedig fel voltam készülve arra, hogy már út közben is, direkt kerülővel indultam el. A vállam kiment az egyik ugrástól, de szerencsére úton a fogadóba visszatudtam pattintani. - mesélem röviden, aztán átnyújtom neki a papírt.
- Valamiért talán hezitáltak a riasztással, csak nem értem, miért. - mondom elgondolkodva.



JEGYZET: Jesszum pepi XDDD

ZENE: I don't want to remember
The love light has shown
I won't fight our destiny
Cause you and I will always be alone



Vissza az elejére Go downBevésődött: Vas. Május 10 2020, 18:19
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice



Nem érdemlem meg hogy úgy érezzen irántam, mint ahogy én mikor a smaragd szemekbe nézek. Most is miközben elmesélte a történteket, szinte egy percig sem tudtam levenni a tekintetem a lágyan ringatózó ajkairól. Csak akkor kaptam el és szögeztem a fűre előttem, mikor a kiugrott válláról számolt be.
Meg is sérült… remek. Még egy ok amiért jobb lett volna, ha távol tartom magam tőle. Elvettem a papírt a kezéből és gyorsan átfutottam. A számok megegyeztek a sejtettekkel és a nevek, amikre kíváncsi voltam, mind szerepeltek a listán, de egy olyan név is amire a legkevésbé számítottam. Összeszorult a torkom, de ezt az információt nem akartam az orra alá dörgölni.
Átadtam a teli erszényt és a bal kezemmel óvatosan megérintettem egy pillanatra a vállát. Miért nem tudok benne olyan könnyen olvasni, mint a többi emberben? Akármikor bevethetném rajta a gondolatolvasást, hogy egy kicsit jobban megismerjem… mégsem tudom rávenni magam, ha már egyszer biztosítottam róla, nem fog előfordulni az engedélye nélkül.
-Nio… izé… áh a francba! Sajnálom, az én hibám! – az arcom a tenyereimbe hajtottam, mintha el akartam volna rejtőzni előle– Hibáztam, nem voltam elég körültekintő.
Bármit csinálok, semmi sem úgy sül el, ahogy szeretném. Az ivónál őt megfenyegető férfiak meggyilkolása, akkor most ez a küldetés. Felkészültem a legrosszabbra és még utoljára végigsimítottam az arcán és gyengéden belenéztem azokba a ragyogó szemekbe. Ha többet nem is látnám, legalább még egyszer hadd égjenek bele az emlékezetembe.
-Ott voltam, én állítottam meg a riasztani siető katonát és akiket leütöttél, minddel végeztem. – az ég felé emeltem az arcom – Ne érts félre. Nem azért mentem utánad, mert nem bíznék a képességeidben, de a kíváncsiságom erősen motivált és az is… hogy… én… -mélyet sóhajtottam és próbáltam elrejteni az egyre vörösödő arcom – nem engedhettem meg magamnak, hogyha bármi rosszul sül el, akkor elveszítselek. - Ám mégis egy olyan érzés szorongatja a mellkasom, hogy ennek ellenére be fog következni, ami ellen annyira küzdöttem. -  Tudom, nem szeretsz ölni, de Nio… ha emlékeztek volna az arcodra. Szerinted mennyi idő lenne, mire megtalálnának a fantomképek alapján? Ez nem csak egy drágaköves karkötő, ezek államtitkok.
Vissza az elejére Go downBevésődött: Hétf. Május 25 2020, 06:18
Vendég
avatar

Vendég


First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Figyeltem őt szavaim közbe. Egyáltalán nem látszódott meglepettség az arcán. Egyáltalán nem volt számára kérdés mindaz  ami nekem. Ez az arc már többet sejtetett, de aztán ahogy elkezdett beszélni  minden világossá vált. A harang késése, az ő frusztrációja, a ló a fogadó mögött. Néztem a vörös, kerek  bűnbánó szemeket, és nem tudtam rá haragudni, ha akartam volna sem. Rózsák, versek? Ugyan, lányok. Értem kérés nélkül gyilkolnak! Ennél imponálóbb, és borzongatóan félelmetes dolgot nem igazán tudnék mondani, hiszen ez hihetetlen hidegvérről, és egyben szenvedélyről árulkodik. Ez a borzongás persze inkább kellemes, magamat nem féltem tőle. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy valaki ennyi mindent megtenne egy találkozó, és a másik biztonságának kedvéért. Ölni nem könnyű, és nem fizikálisan értem. Ő viszont megtette... A mai napon sokadszorra. Azt ugyan nem értem, miért nem mondta el, hogy jönni akar. Nem mondtam volna neki nemet, összedolgozhattunk volna. Aztán egyszer csak végig simít az arcomon, és bevallja, hogy nem veszíthet el.
Nem vagyok egy romantikus alkat, de azért ebbe még én is bele pirultam. Egek, hogy tud ilyen áthatóan nézni azokkal a szemekkel! Aztán elkezdi, hogy itt sokkal veszélyesebb a helyzet, mint ha csak egy csecsebecsét lopnék. Akaratlanul is megmosolygom ezt a gondolatot. A nemesek majdnem olyan veszélyesek, mint az állam. Meg se tudnám mondani, hány verőembert, vagy bérgyilkost küldtek már utánam. De bizonyítás nélkül a félelem nem ül le. Feltérdelek vele szemben, leellenőrzöm páncélját, hogy kellően szoros és stabil. Ezután felkelek, és felé nyújtom a kezem, hogy felsegítsem. Arcomon nem látszik se düh, se csalódottság, inkább valami elemi határozottság, amikor bizonyítani akarsz valamit a másiknak, és tudod, hogy igazad van. Ha felkel, megragadom a fegyverét, oda dobom neki. Elhátrálok pár lépést, leveszem a kopesht az oldalamról.
- Attól tartasz, hogy utánam jön valaki? Rendben. Feladásig, vagy egyértelmű győzelemig küzdünk. Ha te nyersz, hajlandó vagyok a küldetések során megölni azokat, akik meglátnak. Ha én győzök, akkor bele kell törődnöd, hogy elég rátermett vagyok arra, hogy megengedjek egy-egy szemtanút. Nincs más szabály. - mondom, s kezemben megforgatom a fegyverem, kissé bemelegítve a csuklóm. Közben figyelem a férfit, négy öt lépés távolságra. Fegyvere előnye, hogy hosszú, és nehéz a közelébe kerülnöm. Hátránya  hogy ha már túl jutottam a pengén, akkor azt már nem használhatja védekezésre. Az enyémnek a hátránya, hogy hajlított a penge, így persze rövidebb is, mint az átlag kardok. Ebből eredő előnye, hogy erősebb, és az alakja rengeteg lehetőséget nyújt lefegyverzéshez, vagy olyan vágásokhoz, amiket egyenes pengével nem tudnék megtenni  Arról nem is beszélve, hogy itt északon nem igazán találkoznak ilyen fegyverrel az emberek, ezért meglepetéseket tudok okozni vele. A kérdés az, hogy ez a nilfgaardira is vonatkozik-e? Még arra is felkészülök, hogy mágiával kezd, izmaim megfeszítve várok, másik kezembe a köpenyem végét fogva.
- Támadj! - szólok neki, ha még bizonytalan lenne, vagy nem tette volna meg. Ha továbbra se akar, akkor viszont játékosan kezdem hergelni:
- Gyerünk Véreb, teperj le! - heccelem. Nem csak a bizonyítási vágy hajt azért. Sose vallanám be, de valószínűleg élvezném ezt a "cicaharcot", és azt, hogy egy kicsit másféleképp is a közelébe kerülhetek. Felrémlik bennem, hogy miként bántam vele az odúban. Talán bánom is már, ahogy döntöttem, de ami történt megtörtént. Azon már nem változtathatok, de a jelenbeli döntéseimen igen. És úgy érzem, hogy talán ez a férfi többet érdemel. Többet érdemel ettől az élettől... Akárcsak én.



JEGYZET: Fel a kesztyűt, kedves :3

ZENE: Been betrayed too many times
Didn't think I would ever recover
Let it haunt me for the rest of my life
Then you opened up my eyes



Vissza az elejére Go downBevésődött: Hétf. Május 25 2020, 14:44
Ajánlott tartalom




First Contract - Claidim & Niorodice Empty
Re: First Contract - Claidim & Niorodice

Vissza az elejére Go downBevésődött:
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Két lépés, hogyan húzd ki a gyufát - Karméle & Niorodice
» Yenna's spells
» Contract Compass
» Claidim Aeld Hostirt
» Niorodice - Claw of the Den

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
World of Witchers ― and other nightmares :: Archívum :: Archivált játékok :: Félbemaradt játékok-
Ugrás: