World of Witchers ― and other nightmares
 
HomeHome  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
A staff
Folyókisasszony Latest?cb=20170716122041 Folyókisasszony SwX5v3I Folyókisasszony Latest?cb=20170716090400
Tedd Deireadh
Itt olvasható mindenki számára a Kontinens eseményeit befolyásoló szálak összefoglalója.

Out of time: Yennefer és Geralt magához tér valahol Temeriában, nyomoznak a Tó Úrnőjét követő események után. A tehetséges Corinne Tilly oneiromanta segítségével visszaszerzik megkopott emlékeiket, továbbá tudomást szereznek egy, a Kontinenst elpusztító erejű katasztrófáról.

Deárme, elaine: Ciri és Braenn újra találkozik a Végzet Kardja óta először, Braenn megtudja, hogy Geralt él.

Virágnyelven szólva: Francesca Findabair hírét veszi, hogy a Háború Lovasasszonya Kaedwen felé lovagol, és mivel halottnak hiszi a kolleganőjét, feltartóztatja útjában. Mivel a hír igaznak bizonyul, és valóban Vengerbergi Yennefer áll előtte, meghívja magához egy hosszú és velős beszélgetésre. Yennefer még nem tudja, hogy Francesca bizalmasan kezeli-e a visszatértét, avagy rögvest értesíti-e Filippa Eilhart-ot. Beszélgetésükből kiderül, hogy a Kontinenst a Farkasförgeteg pusztítása fenyegetheti.

Leltár?: Wilkina és Geralt arra ér vissza Kaer Morhenbe, hogy épp ürítik ki a kaedweniek. Henselt parancsára a továbbiaknak katonai erődítményként tartanak igényt az erődre. Kisebb alkudozás és tárgyalás után Kaer Morhen hivatalosan is állami tulajdonba kerül.

Ismerős szörnyetegek: Ciri és Geralt egymás nyomára bukkannak Toussaint-ban és találkoznak a Tó Úrnője óta először újra. Közösen indulnak tovább.

Egy házban az ellenséggel: Valdemar meghívja magához Yennefert, hogy Ciri és Geralt sorsáról tárgyalhasson vele. Yennefer tudomást szerez róla, hogy idő- és térközi utazásai egyikén potenciálisan Ciri magával hozott egy nem evilági pandemikus fertőzést, mely az egész Kontinens lakosságát megtizedelheti.

Temeria
Troubadour! Sing of our valor!: Foltest visszautasíthatatlan ajánlatot tesz Kökörcsinnek, melynek értelmében kémkednie kell Redaniában.

Temeria, f*ck yeah!: Meve, Lyria és Rívia királynője meglátogatja távoli kuzinját Temeriában, hogy átbeszélhessék, ami a Cintrai Béke óta történt velük.

Lyria és Rívia
Alakoskodás: Karméle la Valette felszámolja a háború után megerősödött lyriai alvilágot.

Elfeledett vér: Meve látogatást tesz az újraépülő Ríviában, mit sem sejtve róla, hogy az őrmester, aki neki jelent, szegről-végről rokona.

Aprócska szolgálat: Esthyllo, az eltévedt hős pixie hírét veszi, hogy merényletet terveznek Lyria és Rívia királynője ellen, ez pedig arra sarkallja, hogy beleszóljon az események folyásába, megakadályozva egy újabb tragédiát.

Háborúzzanak mások...: Őfelsége Meve titkos audienciát kér semleges területen Dol Blathanna hercegnőjétől, Francesca Findabair-tól, hogy közös nevezőre jussanak az ősi fajok és az emberek közti békétlenkedés ügyében.

Dol Blathanna
Semmi személyes: Dethmold, Henselt küldötte sértett hangú diplomáciai levelet, illetve ajándékként egy levágott tünde fejet kézbesít Francesca Findabair hercegnőnek.

Sub Rosa: Francesca Findabair magánaudienciája tanácsosával és diplomatájával, Irvach Valith-tal.

Tír na nÓg: Francesca Findabair hírét veszi egy különös érkezésnek, és abban a hitben, hogy Ciri-re bukkant, meghívja magához. Elyon, Ysgith medikája ugyan nem Cirilla, de a történetük menthetetlenül összefonódik, amikor kiderül, hogy mindkét fél számára idegen a másik otthona.

Elaine tedd a'taeghane: Arryn Farven igyekszik Enid Findabair bizalmába férkőzni, azzal a szándékkal, hogy a megfelelő alkalomban megmerényelhesse.

Nilfgaard
Hercegnői etikett: Stella Congreve, Liddertal grófnője Emhyr var Emreis, nilfgaardi császár parancsára szárnyai alá veszi Cürilla hercegnő nevelését és gondviselését. A grófnő anyai érzéseket kezd el táplálni az árva leány iránt.
Hirdetőtábla
Ki van itt?
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

Axel Walardeb, Cirilla császárné, Vernon Roche

A legtöbb felhasználó (18 fő) Vas. Márc. 22 2020, 19:24-kor volt itt.
Latest topics

✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Vilkas
Today at 20:40


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Veltynger
Today at 17:04


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Condwiramurs
Today at 15:33


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Hránia
Today at 15:04


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Condwiramurs
Today at 13:27


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Luna Smok
Today at 09:33


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Karméle La Valette
Yesterday at 15:02


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Wilkina
Yesterday at 09:29


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Axel Walardeb
Szomb. Szept. 19 2020, 17:48


✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧✧
Folyókisasszony Emptyby Ríviai Geralt
Pént. Szept. 18 2020, 18:56

Tagjaink
Fél évszázad költészete

Share
Álainn Aibhne
Álainn Aibhne


Hozzászólások száma :
38
Reagok száma :
33
Join date :
2020. Mar. 16.

Folyókisasszony Empty
Folyókisasszony




Álainn Aibhne




Fonetikus kiejtés:

Alenn Ibniá


Becenevek

Ai, meg ami még rá ragad

Életkor

99

Látszólagos kor

20-25

Csoport/faj

Naiad

Foglalkozás

Nincs foglalkozása


Különleges képességek/faji adottságok


Mint minden ruszalka, Ai is tökéletes telepata, ám nem a hagyományos fajtáé. A telepátiának van egy ága, ez pedig az emóciók, érzések megosztása másokkal, illetve ezáltal mások elcsábítása is. Ez azt jelenti, hogy telepatikus úton képes megosztani másokkal saját érzéseit, ezzel kommunikálva. Természetéből eredően gyakorlatilag mindenféle mentális támadás hatástalan ellene. Hátránya, hogy ritkán kell beszélnie: gyakorlatilag alig beszéli a közös nyelvet, talán egy-egy szó, amit tud belőle. A tünde nyelvet -lévén Dol Blathannában több időt tölt- valamivel jobban beszéli, de azt is csak töri.

Mivel vízidriádról beszélünk, képes uralni a vizet, a maga akaratára melegíteni, hűteni, formálni, hajlítani azt. Ha minden erejét összeszedi, nem csak veszélyes hullámokat, örvényeket tud kelteni, hanem egy akkora vihart, amellyel akár vízbe fojthat másokat. A vízben elképesztő gyorsan, és agilisen mozog, úszik, viszont ellenben a szárazföldön nem ő a legügyesebb teremtmény a földön. Eleve gyengébb kicsit, nehezebben fut, vagy mozog hosszútávon a súly "gyarapodás miatt" (Arkhimédész törvénye miatt).
Habár eleve olyan színekben pompázik, mint környezete, veszély esetén, csak is vízben, képes akár áttetsző lenni, ezzel körülbelül "láthatatlanná" válni a kíváncsi szemek elől.
Hátránya, hogy nagyon sokáig nem tud szárazföldön tartózkodni a saját (otthonául szolgáló folyó) vize nélkül. Mondhatni ugyan úgy hidratálnia kell magát, mint egy embernek, ám neki a vízből sokkal, de sokkal többre van szüksége. Ha nem kap kézhez a vizéből, egy óra után mintha elvonási tünetei lennének, rá két órára aztán bőre elkezd olyan mértékben száradni, hogy akár felhasadhat, kisebesedhet, melyeken át szintén nedvességet (ezüstös vért) veszít. Ha idáig elfajul a dolog, akkor már nem elég az, hogy iszik a vízből. Ezután már csak az segít, ha visszatér a folyóba. Ha ez nem történik meg időben, akkor elpusztul.

Bármitől is keletkezzen sebe (külső behatás, vagy kiszáradás), sebei csak és kizárólag a saját folyójának vizében gyógyulnak. Ha a szárazföldön látják el hagyományos módon, az nem fog rajta segíteni. Még ha iszik is a vizéből, az sem gyógyítja, csak ha elmerül benne. A vizében azonban gyorsabban gyógyul, mint egy átlag ember. Mágiával gyógyíthatóak a sebei.


Jellemrajz


Habár általában egy-egy találkozásnál ő a kezdeményező fél, és szívesen alakít ki barátságos, vagy egy éjszakás kapcsolatokat, a legtöbb fajtársára, és így ő rá is jellemző a félszegség és félénkség, ha beszédről van szó. Inkább szeret telepatikus úton kommunikálni, ám ha az nem megy valamilyen oknál fogva, nagy nehezen, megtudja magát értetni szóban is. Egyébként nagyon vidám, szerény, visszafogott teremtés, aki az élet burjánzását, és virágzását imádja a legjobban. Nincs különösebb baja egyik fajjal sem - kivéve a törpökkel -, amíg azok nem bántják őt, vagy a környezetét. Nehéz kihozni a sodrából, de ha fel is dühítik, akkor sem folyamodik erőszakhoz. Mondhatnánk pacifistának is, többre értékeli a rossz életet, mint a semmilyet. Emiatt sajnos gyakran sebezhető, a rossz tapasztalatok miatt inkább a tündék földjén tartózkodik többet, mivel az emberek szemében gyakran szörnynek, démonnak minősül, és nem akar velük konfliktust. Szeret másoknak segíteni, legyen szó egy vízbe ejtett erszényről, és annak kihorgászásáról, vagy földek öntözéséről.
Ami még jellemzi a népét, az mások csábítása. A természet velejárója a reprodukció, amit bizonyos időközönként ő is szívesen űz.

Megjelenés


Ha viccesen akarnánk fogalmazni, mondhatnánk, hogy nádszál vékony alkata van. Karcsú, törékeny, középmagas. Az erdei, zöldes vizek színében pompázik szinte minden porcikája, csupán a színek erőssége, és árnyalatai változnak rajta kissé. Hosszú, dús, fenék alá érő hullámos haját selymesre tudja szárítani a nap, gyönyörű, örök fiatal arcán szürkészöld szeplők pihennek, szépen ívelő szemöldökei hínár zöldek, szemei zöldeskékek, ajkai pedig fűzöldek, puha, vízben talán kissé síkos bőre zöldes fehér. Szereti magát virágokkal, különböző növényekkel díszíteni, esetenként ruhát is képes belőlük alkotni. Főleg a sárga és a fehér virágokat kedveli.

Előtörténet


Aibhne története ugyan ott kezdődik, mint mindenki másé, a születésnél.
Habár a driádok nagyon természetközeli lények, nem szellemek, hogy maga a természet erejéből szülessenek. Neki is volt anyja, és apja, akit nem is ismert. Sose kötött szoros kapcsolatot az anyjával, de ez az ő esetükben nem olyan dolog, amelyet sajnálni kéne. A naiadok sose voltak összetartó népség, inkább egyedül, maximum nagyon kis csoportban élnek. Így hát, amikor Aibhne elég nagy lett ahhoz, hogy halakat, vagy az általa kedvencnek tartott békákat megtudta fogni egyedül is, anyja tovább állt mellőle. Ai így hát egyedül élt tovább a Dyphne vizében. Nem sok dolgot érdemes meglehetősen körkörös életéből kiemelni. A kedves teremtés főleg egy dologra szeret fókuszálni. Ha éhes, eszik, ha unatkozik játszik, ha pedig a természet gyermeket követel tőle, akkor csábít. Néha a saját kedvére is csábít ugyan, de ez most mellékes.
15 éves körül volt, amikor megszülte első gyermekét, a Virágok Völgyében. Akkoriban azonban emberek lakták, akik elrabolták a földeket a tündéktől. Nem nézték jó szemmel a naiadot, és sokszor meg is próbálták elkergetni. Így Aibhne és lánya lejjebb költöztek a folyón. Rá tíz évre, ahogy a lánya elég nagy lett, "kirepült a fészekből", a naiad pedig vissza költözött a völgybe, mert valahogy mégis csak oda húzta a szíve, ott nőtt fel. Ezekben az időkben találkozott, és barátkozott össze egy leimoniaddal, egy hatalmasra nőtt fűzfa árnyékában, a parton. A réti rokona anno épp hogy túl élte a háborút a tündék és az emberek között, ami Aibhne érkezése előtt alig 100 éve történt. Nem szavakkal, de érzésekkel "elmondta", elregélte neki, mennyire hiányoznak neki a hegyesfülűek. Az élet azonban nem lett könnyebb. Az emberek démonként tekintettek mindkettőjükre, és gyakran szorultak egymás megmentésére. Lassan elválaszthatatlan, legjobb barátokká lettek.
Az évek teltek. Aibhne újabb kört írt le az életében. Ismét kihordott egy gyermeket, ám azt a Virágok Völgyében. Sajnos, az apa - illetve annak családja - kicsit sem örült annak, hogy a driádnak sikerült elcsavarnia a fejét, és kihalászták őt is, meg a gyermeket is a folyóból. A gyermek nem élte túl az összetűzést, kiszáradt. Habár Ainak lett volna ereje arra, hogy megmentse legalább magát, egyszerűen nem tudta bántani, vagy megölni az embereket. Mintha fizikailag képtelen lett volna rá, teljesen lefagyott. A csávából persze a barátnője húzta ki, aki viszont kevésbé volt kedves az emberekkel, mikor rájött, hogy a hajón Aibhne, és lánya raboskodnak. Rövid ideig mindketten gyászolták a gyermeket, amely mintha csak egy rossz omenje lett volna a jövőnek.
Az időszak innentől kezdve borúsabb volt számukra. Jobban oda figyeltek a másikra, és habár Aibhne sose alkalmazott erőszakot, mindig megtudta oldani, hogy elrejtse barátnőjét, vagy elriassza az embereket, akik a halászcsalád eltűnése után gyakrabban próbálták meg őket kardélre hányni.

Aztán, évekkel később, mához egy évvel ezelőtt, csobbant valami a vízben. A nő érdeklődve nézte meg, hogyan festi a lassan süllyedő test vörösre a folyó színét, és miként viszi a sodrás egyre távolabb az embert. Kidugva fejét, meglátta élete első csatáját. Nem volt kellemes számára, sőt, kifejezetten frusztrálta a látvány. Azonban amint megtalálta sötétben izgatott barátnőjét, már kíváncsibb lett. A tündék visszatértek! A két lány a leomló levelű, oltalmat adó fa alól nézték végig a csatát, amelyet végül a tündék nyertek. Olyan volt ez számukra, mint a hatalmas vihar, amely után a szikrázó napsütés érkezik.
Ez alatt az év alatt, habár a sorozatos zaklatások és veszélyforrás megszűnt Aibhne számára, sok szenvedést látott a beköltöző tündéken. Hiába értek haza, érezte, hogy sokat szenvedtek, és sokat veszítettek. A maga részéről mindent megtett, hogy a folyópartra tévedőket, vagy oda vezényelt katonákat legalább egy kicsit mosolyra fakassza, s ha tehette, adott nekik végtelen, természetáltal örökölt nyugalmából, és békességéből.
Egy idő után már gyakrabban jártak el hozzá - akár a béke, akár csak az érdeklődő társasága miatt - a tündék. Mindenkit szívesen, és figyelmesen meghallgatott. Beszélni ugyan nem beszélt, de mosolygott, ha furulyáztak táncolt, ha fürödtek vele játszott.
Manapság érzi úgy igazán, hogy jó kézbe került a völgy, aminek mára a nevét is megtanulta: Dol Blathanna.



Példareag

A fák erőben duzzadó levelei finoman zizegtek a szélben. A kavargó levegőt virágok illata lovagolta meg, és táncolta körbe Aibhne-t. A szemeik csukva tartó, szomorú fűz alatt hempergő nő orrát megcsikizte egy lelógó ág. Megmozgatta nóziját, aztán hátára fordult a dús füvön, és rámosolygott a növényre. Felkelt, megmártózott a vízben, nagyot nyújtózott. A kora délelőtti órákban nem sokan jártak még erre, szinte senki, most még is két tünde leányt látott közeledni. Ahogy közeledtek, úgy hallotta meg dalukat a driád, mire szélesen elmosolyodott.
- A csermely halkan zúgott, hol útja völgyre nyílt.
Hűs mélyén pisztráng úszott, úgy surrant, mint a nyíl.
Oly tisztán, szépen látszott, én csendben ültem ott,
a vízben vígan játszott és messze csillogott,
a vízben vígan játszott és messze csillogott.
- ugyan a szavak nagy részét megértette, mégse állt össze fejében a kép, hogy miről is szól a dal. Ahogy a leányok leültek, és mosni kezdték a ruhákat a vízben, maga is oda ült melléjük. Békésen nézte, ahogy dolgoznak, és mosolyogva hallgatta a dalukat. A lányoknak pedig tetszett, hogy szórakoztatják a lényt. Egyre vidámabb, pörgősebb dalokat énekeltek, míg nem hamarosan azon kapták magukat, hogy hárman táncikálnak a folyóparton.
De aminek kész kell lenni, annak kész kell lenni. A két leány befejezte a mosást, mosolyogva elbúcsúztak Aibhne-tól, aztán visszaindultak a dolgukra. A driád pedig örült, mert végre meglátta az első igazi mosolyt a nehéz időszakot megélt nép arcán.


A víz sok mindent rejt
köztük a lelkem
Vissza az elejére Go downBevésődött: Szer. Márc. 25 2020, 15:54
Vengerbergi Yennefer
Vengerbergi Yennefer


Kitüntetések :
Hozzászólások száma :
315
Reagok száma :
85
Join date :
2018. Aug. 15.
Tartózkodási hely :
Cintra, Bodrog

Folyókisasszony Empty
Re: Folyókisasszony




Álainn drága!


Elfogadva!


Szeretném megköszönni, hogy ezekben a viharos és embert próbáló időkben én fogadhatlak el. Rám fért, hidd el, hogy egy ilyen kreatív és szívszorító előtörténetet olvashassak, és fogadhassak el.
Másodszor pedig jár a köszönet a márkahűségért is, amiért már a sokadik multid hozod (régen is és most is).
Ahhoz képest, hogy mennyire semmit nem tudni a ruszalkákról (és ennek utána is kellettt néznem a napokban), elképesztő, amit kútfőből, csupán a kreativitásodra támaszkodva leraktál az folyópartra. Olyannira magával ragadott, hogy valószínűleg a későbbiekben, ha valaki más naiad-ra vetemedbe még, nyugodt szívvel ajánlanám, sőt, ráuszítanám az előtörténetedre, hogy ezt bizony tessék elolvasni.
Remélem, ebben a szívfacsaró prológusban olvasott karakterek némelyike, ha nem az összes meghirdetésre kerül.
Nem is tartanálak fel sokkal tovább, ússz le a Pontaron Novigradig, hátha elkaphatod valamelyik vágtázó piktoraink valamelyikét, hogy megörökítse az arcod az utókornak, aztán már mehetsz is elfoglalni a kontinens vizeit!

- Yenna

Avatarfoglaló





Folyókisasszony 6X6zwTAmSHQGMjWo0rIdvE

Elillansz ― reggel jő az álom
Egres, orgona illata száll…
Álom tán a holló fürtök omló árja,
égkék szemekben könnyes csillogás
.


Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Márc. 26 2020, 15:19
Vengerbergi Yennefer
Vengerbergi Yennefer


Kitüntetések :
Hozzászólások száma :
315
Reagok száma :
85
Join date :
2018. Aug. 15.
Tartózkodási hely :
Cintra, Bodrog

Folyókisasszony Empty
Re: Folyókisasszony



Feloldott jutalmak








Füvek próbája


Íródeák



Vérdíj



It's canon


Bárdok
ihletője



Doppler


A  meglepetés
törvénye


Új
fejezet


A bárdok
kedvence


A világ
peremén


Az utolsó
kívánság



Reménytelen



Piktor


Tréfa-
mester


A farkába
harapó kígyó


Udvari
bolond


Temeria,
Fuck yeah!


Repül a
nehéz kő


MÁR
MEGINT?



Túlélő




Vándor



Enciklopédista


Biztos
pont



Mókus


Kurvaaa-
nyád!!!!




Jussát...



várja...


...
a vaják


csak kéri
a bérét...


Kettős
ügynök


Ezüst
nyelvű



Kelpie



Kartográfus




Folyókisasszony 6X6zwTAmSHQGMjWo0rIdvE

Elillansz ― reggel jő az álom
Egres, orgona illata száll…
Álom tán a holló fürtök omló árja,
égkék szemekben könnyes csillogás
.


Vissza az elejére Go downBevésődött: Csüt. Márc. 26 2020, 15:34
Ajánlott tartalom




Folyókisasszony Empty
Re: Folyókisasszony

Vissza az elejére Go downBevésődött:
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
World of Witchers ― and other nightmares :: Karakteralkotás :: Tagjaink :: Scoia'tael-
Ugrás: