Asszonydöngető

Tribróm

Becenevek: Tribróm de Thaarkonwaag (művészneve Novigradban), Tribróm lö Shaegbherugh (álneve Toussantban), McFox Halney (ezen a néven próbálta eladni magát zsoldoskapitánynak) "Istenekvertekoszoskisgörcs", "Húhallodtakarogyámán" (különféle hölgyek általi becézések, akiket megpróbált felszedni) Életkor 103 esztendő Látszólagos kor 25 korsó sör alatt középkorúnak, a 40. után valahol a halálos ágyon fekvő környéke Csoport/faj Törpe Foglalkozás Trubadúr, Kincsvadász, Selyemfiú (szeretne lenni, még nincs komoly szakmai gyakorlata)

Különleges képességek/faji adottságok

Mint minden törpe hosszabb életciklussal rendelkezik az embereknél, a várható élettartama 200 év környéke (ha addig egy sértett asszonyság ki nem tapossa a belét). Erős és elég szívós szervezet járul ehhez.
Kiválóan tud játszani dobon és rendkívül erős, nagyon szép, kimunkált tenor hangon énekelni. Fejből ismeri a kontinens legendáriumának háromnegyed részét. Ennek legalább 10%-át ő hazudta össze saját magáról. Elég jó nevű bárd.
Hosszú élete során ragadt rá bőven fegyveres gyakorlat is, remekül bánik a félkezes fejszével, ha martalócok támadnak rá és profi söröskorsó forgatásban, ha kocsmatöltelékek. Halálpontosan tud célba dobni bólával, akár kábítás a célja (halántékra) akár lebéklyózás (bokára). Felér egy átlagos zsoldossal a fegyveres képzettsége.
Nagymesteri szinten tud masszírozni és tapizni. Képzett hamiskártyás valamint hazudozó, képes a hasadba lyukat dumálni. Meglepő lehet, de tényleg igen tapasztalt az ágyban minden téren, tud örömet szerezni a partnernek, nem is akármilyen rutinnal.

Jellemrajz

Hát figyelj ide szép öcsém... húgom... mi vagy te? Tök mindegy. Na szóval aszondja hogy... ismered Albertus Fruncilus Letargicus testvér munkáját, a "Házaséletről"-t? Na lapozz szépen a függelékben a szexuális deviancia részhez, húzd ki azt, ami törvénybe ütköző, a többi meg egy korsó vodka, na az én vagyok. Már régóta nem csak az átlagos vonz. Az elég unalmas. Fétisek? Az összeset akarom! Makrofília? Hülye vagy?! Magas csajokra bukni? Törpe vagyok! Baszd yeah! A kontinens nőinek háromnegyede nagyobb nálam. Sok-sok pipihusi! Tőlem aztán megtaposhat, előkerülhetnek a kis korbácsok, meg bilincsek, tejszínhab a popójára... tőlem akár tejszínhab helyett lehet fisztekk is... Nem nyalogatom a szám szélét, te tiszteletlen, tenyeres-talpas, úgy nevezett tajparaszt! A lényeg a lényeg, az összes kis mézecskét végignyalogatnám a talpától a füléig, de főleg bizonyos pontokon. A pénz? Szarok a pénzre. Az én hírnevemmel annyi mindig van, ami az italra, meg az ajándékra kell. Hírnév? Megvan köszönöm. Pia? Na az jöhet minden mennyiségben! Kalandok? Sosem bántam, ha vannak, de megéneklem akkor is a hős Sárkányszelidítő Tribróm kalandjait, ha éppen nem adódtak úgy konkrétabban a valóságban. Ez a lényeg barátom. Élvezd az életet, a tiéd amúgy is elég rövidke, főleg ha továbbra is ilyen sanda szemekkel bámulod a piámat. Ennyi a lényeg nem más. Állj ki a barátaidért és minden hajnal másik fehérnép ágyában találjon, ha lehet, ha meg éppen nem lehet, legalább az árokban, kevés pénzzel, de szép emlékekkel. Azokat egyetlen kurafi se veheti el tőled. A többi? Az csak talmi csillogás... Mi? Hogy tervek? Meg bakancslista? Az én koromban mi nem volt még szerinted? Bár... annyit hallottam egy tehetségszűkében lévő pályatársamtól, ettől a Kökörcsin gyerektől a mágusnők érzéki testéről, azt azért még be kéne próbálni. Mondjuk az arcomba húznám Merigold bugyiját, arra Vengerbergi Yennefer csizmáját hogy tudjam annak is egresillata van-e, aztán az egész nagy páholyuk páholyból nézze a meta... meba... megbaszkópon keresztül, ahogy eldöngetem Keira Metzet. Francesca meg akár engem is eldöngethet. Ez még kimaradt...

Megjelenés

Az első és legfontosabb dolog, hogy igen szép vagyok. Ha jól kihúzom magamat, akkor akár 131 cm magasságig is tornyosul a kobakom, az az igen helyes. Ehhez férfiasan karcsú derekat párosít 109 kilós versenysúlyom. Ugyebár 100 kiló alatt nem férfiról, legfeljebb Kökörcsinről beszélünk. Rőtvörös szakállam ízléses csimbókokban hullik alá egészen az ágyékomig, hosszú hajamat vékonyabb fonatokba rendezem. Ez nem paróka! Nem!! Na jó, de az... Hüpp... Hüpp... Brühühühűűűűűű!!!!!!!! Kopasz vagyok... Igen, én a nagy... nem olyan nagy, de legalább széles Tribróm, három ország meg nyolc birodalom legszebb torkú csalogánya... én kopasz vagyok... Kopasz! Tar! Seggig érne a homlokom, ha nem lenne szőrös a hátam, érted?! Nekem! Hát ide jutottam, alig száz esztendősen... És ha ezt bárkinek elmondod, akkor nem Geoffrey Monck lesz az egyetlen ember, aki körberepülte a földet, erre ígéretet tesz neked a jobb csizmám! Csak hogy értsük egymást, na. Általában igazi divatdiktátor alkat vagyok, nagyszerű érzékem van a ruházkodáshoz. Nézd meg például ezt a gyönyörű, méregzöld, sarkamig érő szövetkabátot. Az ujjait én téptem le, nem úgy kukáztam, te pimasz! Nézd meg milyen szépen harmonizál a sárga ingemmel. Honnan a fenéből tudjam, hogy a sárga-e az eredeti színe? Mi vagyok én? Történész? És a püspöklila nadrágom? Hát nem illik tökéletesen a csizmákhoz? Főleg a feketéhez? A karimás kalap pedig mindenkinek elárulja az úriembert. Miért rózsaszín? Miért rózsaszín? Ilyet tudtam lopni, dögölj meg! Általában ezt a jellegzetes, erjesztett komló alapú parfümöt használom, amit csak a hozzád hasonló bárdolatlan parasztok hívnak sörszagnak. A maszk az övemen? Családi ereklye kérlek szépen. Mittomén melyik családé, nem szoktam elkérni a címet, ha valahová betörök! A butykos, a dob és a fejsze az a három tárgy, amitől sosem válok meg. Na megfelel?

Előtörténet

Kökörcsin! Hát végre megismerlek személyesen is, te kócsagtollazatú hímpáva, te! Na gyere csak ide! Ne küszködjél öregfiú, meg ne csapkolódjál itt, mert a végén még meg talállak lökni, te! Na azé'. Na idefigyelj te vodkába fojtott tehetségű szalmonellás túrós csusza, most elmondom neked, mi teszi az igazi trubadúrokat, Mint ami mi vagyok. Én vagyunk... Mi a franc? Mégse kellett volna az utolsó korsó? Nem a faszt nem, ez most nem a számolgatás ideje amúgy sem. Hanem az én megindító életemnek története.
Hiszed vagy sem, születtem a falusi javasasszony házában egy fehér vetett ágyban, mint egészen apró csecsemő. Az élet úgy hozta, hogy anyám is ott feküdt akkoriban. Nem tudom, talán beteg lehetett. Na ő volt az első a hosszú sorban a fehérnépek között, aki felsírt a magamféle vasgyúrót látva, pedig hát elhiheted van valami a combjaim között, amit gyakrabban gyúrtam kölyökkoromban, mint bármiféle vasat, na de nem is kovácsfamília sarja ám Tribróm. Amúgy egy távoli ősöm után neveztek el, mint a család minden férfi tagját. Nagyapám Szikladöngető Monobróm volt, jó atyám Tégladöngető Duobróm én meg Asszonydöngető Tribróm. Ebből is láthatod, egyre nemesedett a vérvonalunk, minden generáció egyre eszesebbé vált. A kövek nem jó szeretők, meg a téglák sem. Hidd el, én csak tudom. Fájt.. Ha már itt tartottunk, jó anyám is igen különleges nő volt, mert hát abban is elsőnek vallhatja magát a kontinens asszonynépei közül, hogy legelőször az ő csecseire cuppantam rá életemben.
Na szóval szépen cseperedtem, csak apám kishitűsége keserítette az életemet, meg a folyónál mosó lányok. Előre dőlve, felcsúszott szoknyákkal, érted te a szót, nem te szélkötő... toló... baszó... bánom is én, széllel bélelt, na! A nők furcsák voltak. Hagyják felcsúszni a szoknyát, azt ha a törpe alá tolja a fejét, akkor meg pofán vágják. Ha tudnád hogy csengett a fülem. Hát még Lanuska pofonja után. Két hétig ott is kopogtam utána, ahol az alapot ásták. Apám pesszimizmusára meg mi sem jellemzőbb, hogy egy szép napon adott nekem egy váltás ruhát, meg egy fejszét és közölte, addig húzzam el a belemet otthonról, míg szépen vagyok, nem akarja megérni a napot, mikor a fiát felakasztják. Oszt? Még most is itt vagyok, látod, pedig az öregemet régen elkaparták már.
Te ide figyelj komám, te kókadt - többek között - torkú csotrogányom... csalogányom... csatalányom... mi van? ... kívánt aláhúzandó. Na szóval, ha még egyszer megrúgsz azokkal a pipaszár lábaiddal, esetleg morcos leszek, te meg úgyse szabadulsz, míg el nem mondtam életem történetének sorát. Szóval ne rikoltozz, inkább figyeljé' mán!
Na szóval ott tartottam, hogy kivágtak otthonról, mint macskát egészségügyi sétára. Nyakamba kaptam hát a nagy világot. Próbáltam udvarolgatni és bizony be kell valljam, eleinte kevés siker koronázta a próbálkozásaimat. De hát ez a tanulás ideje. Például ma már jobban értem, hogyan kell bókolni valamilyen testi jellegzetességet alapul véve, mint akkoriban, mert hát a "hú geci, akkora lábaid vannak te kis pufimalac, hogy két lépésből betaposol három vödör káposztát, velem is megpróbálhatnád, ha nem jön össze, akkor megmutatod a közit" kevés sikert hozott. Az "akkora orrod van, hogy rá lehetne akasztani a temeriai liliomos nagycímert, de azért alányalnék galambom" sem volt sikertörténet. Aztán láttam egy tünde bárdot. Olyasféle tündi-bündi volt, mint te is édes öcsém. Ízléstelenül vékony, meg lehetett számolni a hasizmait, nem volt azon fogásra való sörputtonyka sem, olyan simára beretvált arccal, mint a meztelen csiga, azt mégis döngtek körötte a lányok. Én meg a lányok körül, de valamelyik felrúgott. Na erre a lantosra én ráakaszkodtam és nem hagytam neki békét, míg meg nem tanított tisztességesen zenélni. Cyrywynnek hívták, elég jó neve volt, meg hosszú belei, ahogy évekkel később a kaedweni hóhérmester kiderítette. Na szóval tőle tanultam ki a csepűrágó mesterséget. Igaz a lantot sohasem, ahhoz túl tömpék az én ujjaim, de a dobbal remekül bánok, meg a dudát is rám lehet bízni. Igen, az oboát is, és ha most röhögni mersz, megtekerem néhányszor azt a fehér nyakadat. Megtanultam kártyázni, verselni, színészkedni és ami a legfontosabb: fejlődtem az udvarlás terén is. A memóriám eleinte még csikorgott, de muszáj volt fejleszteni. Rájönni, hogy ha egy jó bók egy kérődző patás meg egy testrészből és egy növényből tevődik össze, akkor nem mindegy mégse, hogy "őzikeszemű violám" vagy "bornyúszájú gizgazom" az a lány. Na de mire való ez a kobak, ha nem arra, hogy használjam?
Eleinte nem volt könnyű. Gyakorta nem tudtam megkeresni a napi betevőt. Ilyenkor mindenféle alja munkát bevállaltam. Voltam zsoldos, kincsvadász, még vaják is, de azt nem hitték el, hiába fejeltem bele a meszes vödörbe, hogy kellően fehér legyen a szőrzetem, fene ezeket az előítéletes népeket. Na mindegy. Akkoriban találtam skelligén az én maszkomat is. Elég rondácska, de értékes. Elyonnak hívják, de még nem jöttem rá, mire is jó igazából, csak fenemód meleg és alig kapni benne levegőt. Mindenesetre a skelligei druidák nem győzték körberettegni. Körberettegni? Nidda, alkottam egy új szót asszem. Ez azért már csak valami! Na szóval tudod te mik rejlenek egy ősi kazamata mélyén? Hát én se, de a katakombáktól fél órányira volt egy szép, nagy, alig őrzött ház, csak az mégse jó ballada alapanyag.
A műveim meghozták a hírnevet és némi pénzmagocskát is, olykor még zsoldosnak, testőrnek is el tudtam adni magamat, a nótáim ismerik szerte a nyugati partvidéken. Nem afféle tuloküvöltések, mint a tieid tudod, bár azért te sem vagy tehetségtelen. Na jó, de az vagy, csak be akarom nyalni magamat, mert kéne egy kis szívesség. De előbb a történet.
Asszed a hírnévvel jöttek meg a csajok? Vagy a pénzzel? Rossebet! Ha elmegy az ember egy bálra, mint ünnepelt bárd, ott mindig van vagy száz nő. Ha a törpe végigjárja mindet, előbb-utóbb valamelyik igent mond. Ha nem az első körben, hát a negyvenedikben, ezek a bálok elég hosszúak. Tudnád hányszor hallottam már, hogy "Ó Melitele basszon meg, hát előbb szabadulok, na menjünk". És ha tudnád milyen kis perverzek tudnak lenni ezek a virágszálak. Ennyi a titok.
Na szóval... had beszéljek veled mint férfi a hímringyóval... az van, hogy sokat hallani manapság a fércműveidet ezekről a máguslyányokról... egészen helyre népeknek tűnnek... szóval nem tudsz valami bált mostanság, ahol megfordulnak ezek a fehérnépek?
Megkérdezhetem én kedves fogadósom, hogy miért szándékozol, nyilván a legnagyobb tisztelettel és oly halkan, mégis határozottan beleugatni a magánbeszélgetéseimbe? Mi az hogy kócsag? Igen, ez a barom azt hiszi, ha kócsagtollat tűz a kalapjára, attól majd művésznek nézik. Nem ez a legnagyobb hibája, hidd el nekem, még tehetségesnek is gondolja magát. ... Mi bajod? Nem egy toll? Hát mi az anyám? Egész kócsagsegg van azon a karimán? Hogy madár? Mindvégig egy rusnya kócsagnak pofáztam?! Hess innen ronda dög! Asszem ma már nem kéne többet innom... nagyon nem... Kocsmáros! Két korsó sör lesz, meg egy nagyobb adag vodka, hogy valami étel is legyen a gyomromban...

Példareag

Multikarakterről van szó és az et jellegéből adódóan is szeretném azt példareagnak is tekinteni, ha lehet

Te állat!

Elfogadva!

Először is: hogy annak a hétszentséges háromarcú Melitele aranyba mártott csecsének bimbaja bökje ki a szemed, te mahakami kőbányából szalasztott népdalkornyikátor, idegyere, hadd öleljelek meg, te vodkaszagú, tarfejű Duda Feldmarsall-alteregó!
Hiányoztál, te mélynövésű veszedelem! (Szerencséd, hogy máshonnét is ismerlek. xD)
Na, és most, hogy végre kapok levegőt a röhögéstől, és nem borulok le a székről, engedd meg, hogy megjegyezzem, balladát írnék rólad, ha nem tetted volna már meg te magadról - még akkor is, ha annak a 95%-a igen erőteljes költői túlzás. Én is túloznék, csak a másik irányba.
Egyéb iránt, minek okán két korábbi karaktereddel másik két admin társam már megelőzött az elfogadás tekintetében, e remekművet meg szinte nekem írtad - hízeleg a tudat, melengeti a szívem, köszönöm - nyilvánvalóan rajtam a sor, hogy dicshimnuszokat zengjek tehetségedről és géniuszodról, és meg is tenném, drága barátom, de nem vagyok én papagáj, hogy ugyanazt szajkózzam, amit már előttem elmondtak az írókádról annyian, annyiféleképpen, hogy már csak a karaktereidhez írt elfogadókból egy tisztességes himnusz-, vagy óda-kötetet össze lehetne ollózni.
Külön megtiszteltetés, hogy Tribróm nevét én hinthettem el neked, és még meg is tartottad!
Végezetül pedig, köszönöm ezt az élményt, és admintársaim nevében is mondhatom, köszönjük, hogy ennyi csodálatos karakterrel boldogítasz minket - aki pedig a játéktéren összetalálkozik Tribrómmal, annak Melitele és az összes istenség irgalmazzon, mert Tribróm nem fog, az biztos.
Lódulj hát, horizontális irányban magasra nőtt barátom, te részeg törpecsillag, és növeld tovább hírneved a Kontinensen, de még előtte ugorj be a piktorhoz, hogy megörökíthesse a pofázmányod az utókornak az Avatarfoglalóban!

Avatarfoglaló