Itt olvasható mindenki számára a Kontinens eseményeit befolyásoló szálak összefoglalója.
● Out of time: Yennefer és Geralt magához tér valahol Temeriában, nyomoznak a Tó Úrnőjét követő események után. A tehetséges Corinne Tilly oneiromanta segítségével visszaszerzik megkopott emlékeiket, továbbá tudomást szereznek egy, a Kontinenst elpusztító erejű katasztrófáról.
● Deárme, elaine: Ciri és Braenn újra találkozik a Végzet Kardja óta először, Braenn megtudja, hogy Geralt él.
● Virágnyelven szólva: Francesca Findabair hírét veszi, hogy a Háború Lovasasszonya Kaedwen felé lovagol, és mivel halottnak hiszi a kolleganőjét, feltartóztatja útjában. Mivel a hír igaznak bizonyul, és valóban Vengerbergi Yennefer áll előtte, meghívja magához egy hosszú és velős beszélgetésre. Yennefer még nem tudja, hogy Francesca bizalmasan kezeli-e a visszatértét, avagy rögvest értesíti-e Filippa Eilhart-ot. Beszélgetésükből kiderül, hogy a Kontinenst a Farkasförgeteg pusztítása fenyegetheti.
● Egy házban az ellenséggel: Valdemar meghívja magához Yennefert, hogy Ciri és Geralt sorsáról tárgyalhasson vele. Yennefer tudomást szerez róla, hogy idő- és térközi utazásai egyikén potenciálisan Ciri magával hozott egy nem evilági pandemikus fertőzést, mely az egész Kontinens lakosságát megtizedelheti.
Temeria
● Troubadour! Sing of our valor!: Foltest visszautasíthatatlan ajánlatot tesz Kökörcsinnek, melynek értelmében kémkednie kell Redaniában.
● Temeria, f*ck yeah!: Meve, Lyria és Rívia királynője meglátogatja távoli kuzinját Temeriában, hogy átbeszélhessék, ami a Cintrai Béke óta történt velük.
Lyria és Rívia
● Alakoskodás: Karméle la Valette felszámolja a háború után megerősödött lyriai alvilágot.
● Aprócska szolgálat: Esthyllo, az eltévedt hős pixie hírét veszi, hogy merényletet terveznek Lyria és Rívia királynője ellen, ez pedig arra sarkallja, hogy beleszóljon az események folyásába, megakadályozva egy újabb tragédiát.
● Háborúzzanak mások...: Őfelsége Meve titkos audienciát kér semleges területen Dol Blathanna hercegnőjétől, Francesca Findabair-tól, hogy közös nevezőre jussanak az ősi fajok és az emberek közti békétlenkedés ügyében.
Nilfgaard
● Hercegnői etikett: Stella Congreve, Liddertal grófnője Emhyr var Emreis, nilfgaardi császár parancsára szárnyai alá veszi Cürilla hercegnő nevelését és gondviselését. A grófnő anyai érzéseket kezd el táplálni az árva leány iránt.
Hirdetőtábla
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég
Ez az este is jól sikerült, a meglepett nyurga fejen jóízűt kacag, felszolgálja nekik a kért sört, ám mire realizálja, hogy túl sok orent kapott, addigra a nyakigláb már el is tűnt a kócerájból. Tissa csak mosolyog és megpaskolja a zacskót. ejnye te… No de vissza a kis szende kelekhez. - Hmm mifélöre gondúltál? Mihöz értesz? Fímmunkálás? Vagy fűzés? Mitet tudsz? – Már csak azért is, mertha Tissa számára valami hasznosat, akkor hülye lenen elengedni segítséget, de ha meg olyan, amivel ő nem tud mit kezdeni, hát a piacra még így is megéri elmenni, ismerik ott a nőt, mint a cseresznyevirágot. Mindenhun ottvan.
Kezdem érezni, hogy lassan vége az éjszakának. Ahogy a testem jelzi, hogy már az se biztos, hogy este van. Nekem is mennem kéne lassacskán találni magamnak egy alvóhelyet aztán megnézni Ámor-t meg van e még, zavartalan volt e az estélye. A maszkos kidőlt a tünde elment. Már csak én maradtam és a törp asszony a szerény kis csapatból. Jó lett volna kicsit megismerni őket jobban, de az alkohol nem mindig a legjobbakat hozza ki az emberből, másfajúból. - Hm... leginkább a fegyverekhez, a harchoz értek. De gyorsan tanulok. A növényekhez is értek, megtudom mondani mi micsoda. Továbbá feltalálom magamat. A vadonban szoktam éjszakázni távol a falvaktól megoldom a magam módján a problémáimat. Ameddig fizetnek bármit elvállalok. - magyarázom el Tissa-nak mihez értek nagyjából. A táskámban jegyzetek is vannak a növényekről, amikkel találkoztam. Rajzok és megjegyzések vannak benne.
Fogyatkozik a nép, de azért még mindig van kit kiszolgálni és az érmécskék is csepegnek a kasszába, tehát Tissa még nem áll le, de nem ám. A kérdéskörre a fejét vakarássza. Harchoz mi? Osztán itt bent a városban mire mögy vele? Semmire se. - Há neköm csak a konyhábul mög a műhelybűl áll a életöm. Kukta vagy pincör, kösinas, szaladós embör. Ezek szuktak kölleni. Vagy kérdözzem mög a pijacon? – Konkrét ötlete hirtlen nincs, de elég jól ismerik ott a nagyhangú kisasszonyt, meg néhányan félik is... egy kicsit. - Osztán milyen hosszan kénö munka? –
Tissa szavaira elgondolkodom. Nem olyan, amit csinálni szoktam, de nem vészes. Sőt...tapasztalat esetleg kisebb tudást magaménak tudhatok. Hm...ezen még gondolkodnom kell. - Leginkább alkalmi munkákból élek. Például segítettem egy asszonynak megkeresni a férjét, vagy bizonyos növényeket megkerestem egy medikusnak és egy öreg hölgynek. De nem riadok vissza a kicsit állandó munkáktól sem. Ha lenne valaki, aki néhány hétig elvisel akkor, amíg nem gyűjtök össze annyit, hogy a következő városba, vagy országba el ne tudnék jutni akkor itt maradnék dolgozni. - mondom neki, mielőtt belekortyolnék a sörömbe. Ámor-nak mindig van félre tett pénzem, hogy őt finanszírozni tudjam és ellátni. De a jelenlegi helyzetben ez most rám nem igaz. Nem tudnék eljutni sehova anélkül, hogy ne a vadonba kéne aludnom és vadásznom. ÉS valljuk be a szörnyek miatt eléggé kockázatos ott éjszakázni.
Nehéz ügy ez így hirtelen a semmiből, hiszen általában az emberek szeretnének hosszan nem éhenhalni, így viszonylag állandó munkahelyeket szoktak keresni. Legalábbis eddig ez volt a precedens, a kuktái is már egy éve megvannak és mindent megtesznek, hogy Tissa kedvében járjanak, nehogy cserélje őket. - A pjacon van egy táblicsku, azon szokott lész lönni ilyen.. esetlegös felhívások. dolgokra, mint amiköt mondál az elibb. Ha majd ottan nem tanálsz semmöt, akkúr még jöhecc ide kitanáluk valamit. – Törölget egy csorba kupácskát szép fényesre, mert hát ő közben egy pár ivóalkalmatosságot elmosogatott, hogy legyen utánpótlás. Nincs ebből neki ám végtelen! Pedig mi jó vóna, haaaajh.
Gondolkodva meredek magam elé. Talán tényleg jobb lenne holnap "frissen" körül nézni. Remélem hamar találok olyat, ami nem tesz túl a képességeimen és nem egy vajákot keresnek. Ha igen kénytelen leszek a vadonban aludni és vadászni. Elmosolyodom hát és biccentek a kocsmárosnak. - Köszönöm, meglátom mit találok. Minden esetre... Mielőtt elhagyom a várost mindenképpen benézek. - mosolygok rá és elé teszek egy erszényt. Elvileg ez elég is lesz, hogy kifizessem azt a mennyiséget, amit elfogyasztottam. Nem kell engem félteni nem halok én éhen olyan könnyen. Ilyen egyszerűen nem szabadul tőlem a világ. Ha így lenne, már gyermekként meghaltam volna.
Gondolkozik itt nagyban, de kissé már fáradt aző agya is iylne hajlani órán és nem jut eszébe semmi, amit mostanság beszélt volna a népekkel a beszélőbe. Kinek mi kell, mi hiányzik, ecetera. No sebaj, majd húnap megnézi a kis fitos. - Idö visszagyühecc ha nöm sikerűl. – Kacsint rá barátságossn, majd a hangját hallva a túlvégről int a kölyöknek és megy rendet tenni. Két betört orral és egy karmolással az arcán visszatérve már nem látja ott a kölykök, csak az erszényét. Szusszantva teszi el, még egy fertályórát figyeli, ahogy párolognak el a vendégek, a maradékot meg csak..no, kiteszi a rízveretes herezaccsba. Úgy a. Némi asztal törölgetés, elszámolás a kuktákkal, s hagyja őkt megpihenni az egyik szobában. Ilyenkor már ne mászkáljanak odakünn. hosszú napvolt, rövid estével. 'ccakát.
//Köszönöm mindenkinek a részvételt, remélem jól éreztétek magatokat. //
Kezdőlap
Északi Királyságok
Nilfgaard
Skellige
Scoia'tael
Vajákok
Varázslók
Szörnyek
Tiszavirág
Arthuriana
Ez az este is jól sikerült, a meglepett nyurga fejen jóízűt kacag, felszolgálja nekik a kért sört, ám mire realizálja, hogy túl sok orent kapott, addigra a nyakigláb már el is tűnt a kócerájból. Tissa csak mosolyog és megpaskolja a zacskót. ejnye te… No de vissza a kis szende kelekhez. 
//